Völgy
A völgy egyfajta domborzati forma. A völgy a szárazföld egy alacsonyabb része, két magasabb rész között, amelyek lehetnek dombok vagy hegyek. A völgyek gyakran a Föld felszínének két felfelé irányuló redője közötti lefelé irányuló redőként, néha pedig hasadékvölgyként indulnak. A völgyet egy vízfolyás vagy folyó teszi mélyebbé, ahogy a magasföldről az alacsonyabban fekvő területre, majd egy tóba vagy tengerbe ömlik. Egyes völgyeket gleccserek, azaz lassan mozgó jégfolyók alakítanak ki. Amikor a víz vagy a jég egy völgyet mélyebbé vagy szélesebbé tesz, ezt eróziónak nevezzük. A szél is növelheti a völgyeket erózióval.
A völgynek van egy "feje", ahol a hegyekben vagy dombokban kezdődik, "oldalai", ahol mindkét oldalon emelkedik, és egy "alja", ahol a völgy a leglaposabb. Néhány völgynek van egy "bejárata", ahol a völgy nyílása két domb, hegy vagy szikla között látható. Azt a helyet, ahol a völgy nagyon keskeny és magas falakkal rendelkezik, néha "szurdoknak" nevezik. (Ezt a "szurdok" szót néha az emberi test "torkára" is használják).
A világ népessége közül sokan élnek völgyekben, mert a völgyben gyakran van folyó vagy patak, amely friss vizet biztosít, és a völgyben gyakran van jó talaj a termesztéshez.
Az angliai Peveril Castle Dale egy V alakú völgy, amelyet egy kis patak mélyített el.
A völgyek típusai
Völgyek a hegyekben
A hegyek és dombok akkor keletkeznek, amikor a kőzet- és talajrétegek (az úgynevezett "rétegek") összehajlanak. A törésblokk-hegységeknek lehetnek hasadékvölgyeik. A hegyvonulatokban a legmagasabb részek, azaz a "csúcsok" között völgyek vannak. Azok az emberek, akik a hegyek másik oldalára akarnak utazni, általában a völgyeken keresztül mennek. A völgyet, amelyen keresztül az emberek a hegyeken vagy dombokon keresztül utaznak, hágónak nevezik.
A magasan fekvő hegyvidéki völgyeket általában egy patak vagy kis folyó mélyíti el, amely gyorsan lefolyik a hegyoldalon, olyan helyről, ahol sok esővíz vagy olvadó hó van, vagy egy gleccser. A hegyi patak a legnagyobb sziklák körül kanyarog, és folyása során elmossa a talajt. A legpuhább talajon és a legkisebb köveken keresztül vág át magának utat. Egy kis patak nagyon mély völgyet tud vágni. A magasan a hegyekben lévő völgyek általában V alakúak. Sok ilyen völgy van a világ hegyeiben és dombjain.
· 
A hawaii Iao völgy tökéletes V alakú.
· 
A Muretto hágó egy V alakú völgy a svájci Alpok hegyei között.
· 
Az Amendolea folyó az olaszországi Reggio-Calabria hegyei között kanyarog.
· 
Hegyek és völgyek a Cseh Köztársaságban
Völgyek dombos vidéken
A dombos, de nem túl meredek vidéken a folyó vagy patak lassabban folyik. Szélesebb völgyet alkot, amely gyakran nagy kanyarokkal rendelkezik, mivel a folyó a dombok körül folyik, mindig a legalacsonyabb útvonalat követve. A domboldalakról lefolyó víz gyakran magával viszi a talajt, amely szétterül a völgyben, így sík területet hoz létre, amely alkalmas az élelmiszernövények termesztésére, valamint a szarvasmarha- és egyéb állattenyésztésre. Sok farm található a völgyekben, amelyek dombos vidéken vannak. Sok város a völgyek lejtős oldalain épült. Híres ilyen típusú völgyek a Loire-völgy és a Rajna alsó völgye Európában, valamint a Temze-völgy Angliában.
· 
A franciaországi Loire-völgy híres régi városairól és kastélyairól.
· 
A fehérbor készítéséhez szükséges szőlőt a Mosel folyó völgyében termesztik. Németország
· 
Mezőgazdasági területek az Uruguay folyó völgyében Argentínában
· 
Mezőgazdaság egy zimbabwei völgyben
Völgyek sík vidéken
Néhány völgy szinte lapos, mint egy nagy csészealj. Az ilyen típusú völgyekben gyakran van egy nagyon nagy folyó, amelyen sok "mellékfolyó" (ágszerű patakok) fut keresztül. A mellékfolyók a főfolyótól esetleg távol eső hegyekből vagy dombokról szállítják a vizet. Heves esőzések után sok víz ömlik a fő folyóba, így az megemelkedik és elárasztja a völgy sík padlóját. Amikor az árvíz szétterül, rengeteg földet dob le a hegyekből. A völgyfenékre hulló talaj lapos árteret alkot. Az ilyen típusú völgyek nagyon hasznosak az élelmiszernövények termesztésére. A világ legszélesebb völgyei ilyenek. Híres ilyen típusú völgyek a Mississippi-Missouri medencéje Észak-Amerikában, az Amazonas medencéje Dél-Amerikában, az alsó Duna Európában, a Gangesz völgye Indiában, a Nílus árterülete Afrikában és a Darling folyó medencéje Ausztráliában.
· 
Növénytermesztés a Nílus-völgyben
· 
Gabonatermesztés az iraki Eufrátesz-völgyben
· 
A romániai Duna-völgy
· 
A Gangesz folyó völgye Varanasiban.
Gleccserek által létrehozott völgyek
A gleccser olyan, mint egy befagyott folyó. Sok országban nincsenek gleccserek. A gleccserek nagyon magas hegyekben indulnak, ahol egész évben hó és jég van. A hó és a jég elkezd lefelé mozogni egy völgyben, amelyet egy gyorsan folyó patak alakított ki. Ahogy a jég elkezd lefelé csúszni a hegyoldalon, nem a sziklák körül folyik, hanem eltolja a sziklákat az útból. Ahogy a gleccser mozog, egyre több jeget szed fel, és egyre nagyobb lesz. Egy nagy gleccser átvágja a völgy talaját és puhább szikláit, és a sziklákat kétoldalt felhalmozza, vagy maga elé tolja. Amikor egy nagy gleccser elolvad, mély U alakú völgyet hagy maga után. Sok ilyen völgy keletkezett a jégkorszakban. Az olyan hegyvidéki országokban, mint Svájc, sokan élnek a gleccserek által kialakított völgyekben. A világ legmélyebb völgyei közül néhányat gleccserek alakítottak ki. Norvégia fjordjai és Új-Zéland "hangjai" azok, ahol a gleccserek a tengerbe torkolltak.
· 
A gleccser egy jégfolyó.
· 
A Franz Josef gleccser Új-Zélandon
· 
A Mattertal, egy gleccser-völgy Svájcban, egy nemrégiben történt földcsuszamlással.
· 
Fjaerland fjord Norvégiában.
Völgyek a fennsíkon
A fennsík olyan magaslat, amelynek teteje lapos vagy lankás, nem hegyes, mint a hegyek, és nem kerek, mint a dombok. A dombos vagy hegyes vidéken a talaj és a kőzet sávjai hajtogatottak, de a fennsíkon a rétegek sík rétegekből állnak. A víz, amely a fennsík tetején patakokat képez, széles völgyekben vágódik le, amelyeknek az oldalai meredek sziklák, az alja pedig egészen lapos. Az ilyen völgyek gyakran mélyek és nagyon keskenyek. Néhány ilyen völgy nagyon mély és széles. Ezeket "kanyonoknak" nevezik. Az ilyen típusú híres völgyek közé tartozik a Grand Canyon az Egyesült Államokban és a Megalong-völgy Ausztráliában.
· 
A Három nővér a Megalong-völgyben, NSW, Ausztrália.
· 
A Grand Canyon, Arizona, USA.
· 
Sharyn folyó kanyon, Kazahsztán.
· 
Foz de Arbayún Spanyolországban
Elsüllyedt völgyek
Néha egy-egy ország partközeli dombjainál völgy alakult ki. A földfelszín mozgása miatt a szárazföld lejjebb süllyedhet, és a tenger eláraszthatja. A völgy alakja még mindig látható a vízből kiemelkedő dombok tetejéről. A dombok egy része szigetté, más része pedig egy öböl partjává válhat. Az elsüllyedt völgyek gyakran jó kikötők. Ausztrália keleti partvidékén számos elsüllyedt völgy található, amelyek közül a leghíresebb Sydney kikötője.
· .jpg)
Sydney kikötője egy elsüllyedt völgy.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a völgy?
V: A völgy egy olyan domborzati forma, amely két magasabb rész között helyezkedik el, amelyek lehetnek dombok vagy hegyek.
K: Hogyan alakulnak ki a völgyek?
V: A völgyek gyakran a Föld felszínének két felfelé irányuló redője közötti lefelé irányuló redőként, néha pedig hasadékvölgyként indulnak.
K: Mitől lesz egy völgy mélyebb?
V: A völgyet egy vízfolyás vagy folyó teszi mélyebbé, amint a magasföldről az alacsonyabban fekvő területre, majd egy tóba vagy tengerbe ömlik.
K: Hogyan keletkeznek egyes völgyek?
V: Egyes völgyeket a gleccserek, azaz a lassan mozgó jégfolyók alakítják ki.
K: Mitől lehet szélesebb egy völgy?
V: A víz vagy a jég erózióval mélyebbé vagy szélesebbé tehet egy völgyet. A szél is szélesebbé teheti a völgyeket az erózió által.
K: Melyek a völgy különböző részei?
V: A völgynek van egy "feje", ahol a hegyekben vagy dombokban kezdődik, "oldalai", ahol mindkét oldalon emelkedik, "feneke", ahol a völgy a leglaposabb, és néha egy "bejárata", ahol a völgy nyílása két hegy vagy hegy vagy szikla között látható.
K: Miért élnek sokan völgyekben?
V: A világ sok embere azért él völgyekben, mert a völgyben gyakran van folyó vagy patak, amely friss vizet biztosít, és a völgyben gyakran jó a termőföld a termesztéshez.
