Völgy – definíció, kialakulás, típusok és földrajzi jellemzők
Mindent a völgyekről: definíció, kialakulás, típusok és földrajzi jellemzők — érthetően, példákkal és képekkel a természet titkairól.
A völgy egyfajta domborzati forma. A völgy a szárazföld egy alacsonyabb része, két magasabb rész között, amelyek lehetnek dombok vagy hegyek. A völgyek gyakran a Föld felszínének két felfelé irányuló redője közötti lefelé irányuló redőként, néha pedig hasadékvölgyként indulnak. A völgyet egy vízfolyás vagy folyó teszi mélyebbé, ahogy a magasföldről az alacsonyabban fekvő területre, majd egy tóba vagy tengerbe ömlik. Egyes völgyeket gleccserek, azaz lassan mozgó jégfolyók alakítanak ki. Amikor a víz vagy a jég egy völgyet mélyebbé vagy szélesebbé tesz, ezt eróziónak nevezzük. A szél is növelheti a völgyeket erózióval.
Mi alkot egy völgyet?
A völgynek van egy "feje", ahol a hegyekben vagy dombokban kezdődik, "oldalai", ahol mindkét oldalon emelkedik, és egy "alja", ahol a völgy a leglaposabb. Néhány völgynek van egy "bejárata", ahol a völgy nyílása két domb, hegy vagy szikla között látható. Azt a helyet, ahol a völgy nagyon keskeny és magas falakkal rendelkezik, néha "szurdoknak" nevezik. (Ezt a "szurdok" szót néha az emberi test "torkára" is használják).
Hogyan alakulnak ki a völgyek?
- Folyóvízi erózió: A folyók és patakok a víz mozgásával a mederben koptatják az aljzatot és a partokat, így mélyítik és hosszában kimélyítik a felszínt. Idővel V alakú völgyek alakulnak ki, különösen meredek lejtőkön.
- Jéggel (gleccserek) kapcsolatos formálódás: A mozgó gleccserek széles, U alakú völgyeket hoznak létre; ezekre jellemző a lapos völgypadló és meredek sziklafalak.
- Tettonikus (mozgásokkal összefüggő) eredet: A kéregmozgások hasadékokat, riftvölgyeket hozhatnak létre, ahol a kéreg lesüllyedése alakít ki hosszú, mély völgyeket.
- Vulkáni és kráterszerű folyamatok: Vulkáni tevékenység után a láva és hamu elrendeződése, illetve kalderák összeomlása is völgyhez hasonló medreket eredményezhet.
- Szél és más külső hatások: Száraz területeken a szél is formálhat mélyedéseket, illetve a karsztos területeken a víz alatti oldás is völgyekhez hasonló vonalakat hozhat létre.
A völgyek típusai
- V-alakú völgy: Folyóvízi erózió eredménye, meredek lejtőkkel és keskeny aljjal.
- U-alakú völgy: Gleccserek alakította széles, lapos aljú völgyek.
- Hasadékvölgy vagy riftvölgy: Tektonikus törések mentén kialakuló hosszú, mély hasadékok.
- Szurdok vagy kanion: Nagyon meredek falú, keskeny völgy, gyakran kőzetes, sziklás területeken; például a Grand Canyon jellegű képződmények.
- Fennsíkvölgy és medencevölgy: Laposabb, szélesebb völgyek, gyakran töltődnek üledékkel és létrejön a sík völgymedence.
- Hinged (függő) völgy: Amikor egy mellékvölgy eltérő magasságban találkozik a fővölggyel (például gleccseres leválás után), kialakulhatnak vízesések és lépcsős szakaszok.
Földrajzi és geomorfológiai jellemzők
- Vízgyűjtő terület: A völgyek gyakran szolgálnak vízgyűjtőként; a mellékpatakok és források a főfolyóba torkollnak.
- Öntéstalajok és síkságok: A lassabb folyású részeken hordalék rakódik le, létrehozva termékeny talajokat és ártereket.
- Völgyteraszok: Rétegesen kialakult lépcsők a völgy falán, amelyek egykori magasabb folyószinteket jeleznek.
- Alluviális kúpok (piedmont-, vagy deltakúp): Ha a völgyből hirtelen sík területre ér a hordalék, kúp alakú feltöltődés jöhet létre.
Emberi használat és kockázatok
A világ népessége közül sokan élnek völgyekben, mert a völgyben gyakran van folyó vagy patak, amely friss vizet biztosít, és a völgyben gyakran van jó talaj a termesztéshez. Völgyek mentén gyakoriak a települések, közlekedési utak (völgyhidak, vasutak, autópályák), valamint az öntözéses és árvízvédelemmel kapcsolatos műtárgyak.
Ugyanakkor völgyekben az alábbi veszélyek is fennállnak:
- Árvíz: Hirtelen olvadás, nagy csapadék vagy gátak meghibásodása következtében súlyos áradások alakulhatnak ki.
- Földcsuszamlások és omlások: Meredek oldalak és erodálódó talaj az instabilitás kockázatát növelik.
- Lavina: Havas, hegyvidéki völgyekben télen komoly lavinaveszély lehet.
- Ökológiai nyomás: Túlzott mezőgazdasági hasznosítás, erdőirtás és urbanizáció csökkentheti a biodiverzitást és növeli az eróziót.
Példák és jelentőség
Világszerte számos híres völgy ismert, például a nagy gleccservölgyek, a folyóvölgyek, ill. a tektonikus eredetű riftvölgyek. Magyarországon is fontos völgyek találhatók: a Dunakanyar a Duna által kialakított jellegzetes folyóvölgy, a Tisza és mellékfolyói mentén kiterjedt ártéri síkságok alakultak ki. A hegyvidéki völgyek (pl. Kárpátok oldalvölgyei) fontos élőhelyek és turisztikai célpontok.
Összefoglalás
A völgyek alapvető domborzati formák, amelyek kiterjedt geomorfológiai, ökológiai és társadalmi szereppel bírnak. Kialakulásuk többféle folyamattal magyarázható (víz, jég, tektonika, vulkanizmus, szél), típusuk és alakjuk pedig nagyban függ az őket formáló tényezőktől. Emberi szempontból a völgyek termékeny területeket, ivóvízforrást és közlekedési útvonalakat biztosítanak, ugyanakkor kockázatot jelentenek árvizek, omlások és egyéb természeti veszélyek miatt.
Az angliai Peveril Castle Dale egy V alakú völgy, amelyet egy kis patak mélyített el.
A völgyek típusai
Völgyek a hegyekben
A hegyek és dombok akkor keletkeznek, amikor a kőzet- és talajrétegek (az úgynevezett "rétegek") összehajlanak. A törésblokk-hegységeknek lehetnek hasadékvölgyeik. A hegyvonulatokban a legmagasabb részek, azaz a "csúcsok" között völgyek vannak. Azok az emberek, akik a hegyek másik oldalára akarnak utazni, általában a völgyeken keresztül mennek. A völgyet, amelyen keresztül az emberek a hegyeken vagy dombokon keresztül utaznak, hágónak nevezik.
A magasan fekvő hegyvidéki völgyeket általában egy patak vagy kis folyó mélyíti el, amely gyorsan lefolyik a hegyoldalon, olyan helyről, ahol sok esővíz vagy olvadó hó van, vagy egy gleccser. A hegyi patak a legnagyobb sziklák körül kanyarog, és folyása során elmossa a talajt. A legpuhább talajon és a legkisebb köveken keresztül vág át magának utat. Egy kis patak nagyon mély völgyet tud vágni. A magasan a hegyekben lévő völgyek általában V alakúak. Sok ilyen völgy van a világ hegyeiben és dombjain.
· 
A hawaii Iao völgy tökéletes V alakú.
· 
A Muretto hágó egy V alakú völgy a svájci Alpok hegyei között.
· 
Az Amendolea folyó az olaszországi Reggio-Calabria hegyei között kanyarog.
· 
Hegyek és völgyek a Cseh Köztársaságban
Völgyek dombos vidéken
A dombos, de nem túl meredek vidéken a folyó vagy patak lassabban folyik. Szélesebb völgyet alkot, amely gyakran nagy kanyarokkal rendelkezik, mivel a folyó a dombok körül folyik, mindig a legalacsonyabb útvonalat követve. A domboldalakról lefolyó víz gyakran magával viszi a talajt, amely szétterül a völgyben, így sík területet hoz létre, amely alkalmas az élelmiszernövények termesztésére, valamint a szarvasmarha- és egyéb állattenyésztésre. Sok farm található a völgyekben, amelyek dombos vidéken vannak. Sok város a völgyek lejtős oldalain épült. Híres ilyen típusú völgyek a Loire-völgy és a Rajna alsó völgye Európában, valamint a Temze-völgy Angliában.
· 
A franciaországi Loire-völgy híres régi városairól és kastélyairól.
· 
A fehérbor készítéséhez szükséges szőlőt a Mosel folyó völgyében termesztik. Németország
· 
Mezőgazdasági területek az Uruguay folyó völgyében Argentínában
· 
Mezőgazdaság egy zimbabwei völgyben
Völgyek sík vidéken
Néhány völgy szinte lapos, mint egy nagy csészealj. Az ilyen típusú völgyekben gyakran van egy nagyon nagy folyó, amelyen sok "mellékfolyó" (ágszerű patakok) fut keresztül. A mellékfolyók a főfolyótól esetleg távol eső hegyekből vagy dombokról szállítják a vizet. Heves esőzések után sok víz ömlik a fő folyóba, így az megemelkedik és elárasztja a völgy sík padlóját. Amikor az árvíz szétterül, rengeteg földet dob le a hegyekből. A völgyfenékre hulló talaj lapos árteret alkot. Az ilyen típusú völgyek nagyon hasznosak az élelmiszernövények termesztésére. A világ legszélesebb völgyei ilyenek. Híres ilyen típusú völgyek a Mississippi-Missouri medencéje Észak-Amerikában, az Amazonas medencéje Dél-Amerikában, az alsó Duna Európában, a Gangesz völgye Indiában, a Nílus árterülete Afrikában és a Darling folyó medencéje Ausztráliában.
· 
Növénytermesztés a Nílus-völgyben
· 
Gabonatermesztés az iraki Eufrátesz-völgyben
· 
A romániai Duna-völgy
· 
A Gangesz folyó völgye Varanasiban.
Gleccserek által létrehozott völgyek
A gleccser olyan, mint egy befagyott folyó. Sok országban nincsenek gleccserek. A gleccserek nagyon magas hegyekben indulnak, ahol egész évben hó és jég van. A hó és a jég elkezd lefelé mozogni egy völgyben, amelyet egy gyorsan folyó patak alakított ki. Ahogy a jég elkezd lefelé csúszni a hegyoldalon, nem a sziklák körül folyik, hanem eltolja a sziklákat az útból. Ahogy a gleccser mozog, egyre több jeget szed fel, és egyre nagyobb lesz. Egy nagy gleccser átvágja a völgy talaját és puhább szikláit, és a sziklákat kétoldalt felhalmozza, vagy maga elé tolja. Amikor egy nagy gleccser elolvad, mély U alakú völgyet hagy maga után. Sok ilyen völgy keletkezett a jégkorszakban. Az olyan hegyvidéki országokban, mint Svájc, sokan élnek a gleccserek által kialakított völgyekben. A világ legmélyebb völgyei közül néhányat gleccserek alakítottak ki. Norvégia fjordjai és Új-Zéland "hangjai" azok, ahol a gleccserek a tengerbe torkolltak.
· 
A gleccser egy jégfolyó.
· 
A Franz Josef gleccser Új-Zélandon
· 
A Mattertal, egy gleccser-völgy Svájcban, egy nemrégiben történt földcsuszamlással.
· 
Fjaerland fjord Norvégiában.
Völgyek a fennsíkon
A fennsík olyan magaslat, amelynek teteje lapos vagy lankás, nem hegyes, mint a hegyek, és nem kerek, mint a dombok. A dombos vagy hegyes vidéken a talaj és a kőzet sávjai hajtogatottak, de a fennsíkon a rétegek sík rétegekből állnak. A víz, amely a fennsík tetején patakokat képez, széles völgyekben vágódik le, amelyeknek az oldalai meredek sziklák, az alja pedig egészen lapos. Az ilyen völgyek gyakran mélyek és nagyon keskenyek. Néhány ilyen völgy nagyon mély és széles. Ezeket "kanyonoknak" nevezik. Az ilyen típusú híres völgyek közé tartozik a Grand Canyon az Egyesült Államokban és a Megalong-völgy Ausztráliában.
· 
A Három nővér a Megalong-völgyben, NSW, Ausztrália.
· 
A Grand Canyon, Arizona, USA.
· 
Sharyn folyó kanyon, Kazahsztán.
· 
Foz de Arbayún Spanyolországban
Elsüllyedt völgyek
Néha egy-egy ország partközeli dombjainál völgy alakult ki. A földfelszín mozgása miatt a szárazföld lejjebb süllyedhet, és a tenger eláraszthatja. A völgy alakja még mindig látható a vízből kiemelkedő dombok tetejéről. A dombok egy része szigetté, más része pedig egy öböl partjává válhat. Az elsüllyedt völgyek gyakran jó kikötők. Ausztrália keleti partvidékén számos elsüllyedt völgy található, amelyek közül a leghíresebb Sydney kikötője.
· .jpg)
Sydney kikötője egy elsüllyedt völgy.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a völgy?
V: A völgy egy olyan domborzati forma, amely két magasabb rész között helyezkedik el, amelyek lehetnek dombok vagy hegyek.
K: Hogyan alakulnak ki a völgyek?
V: A völgyek gyakran a Föld felszínének két felfelé irányuló redője közötti lefelé irányuló redőként, néha pedig hasadékvölgyként indulnak.
K: Mitől lesz egy völgy mélyebb?
V: A völgyet egy vízfolyás vagy folyó teszi mélyebbé, amint a magasföldről az alacsonyabban fekvő területre, majd egy tóba vagy tengerbe ömlik.
K: Hogyan keletkeznek egyes völgyek?
V: Egyes völgyeket a gleccserek, azaz a lassan mozgó jégfolyók alakítják ki.
K: Mitől lehet szélesebb egy völgy?
V: A víz vagy a jég erózióval mélyebbé vagy szélesebbé tehet egy völgyet. A szél is szélesebbé teheti a völgyeket az erózió által.
K: Melyek a völgy különböző részei?
V: A völgynek van egy "feje", ahol a hegyekben vagy dombokban kezdődik, "oldalai", ahol mindkét oldalon emelkedik, "feneke", ahol a völgy a leglaposabb, és néha egy "bejárata", ahol a völgy nyílása két hegy vagy hegy vagy szikla között látható.
K: Miért élnek sokan völgyekben?
V: A világ sok embere azért él völgyekben, mert a völgyben gyakran van folyó vagy patak, amely friss vizet biztosít, és a völgyben gyakran jó a termőföld a termesztéshez.
Keres