Szólásszabadság
- A szólásszabadság az a jog, hogy az ember véleményét és elképzeléseit megállíthatatlanul vagy büntetlenül elmondhassa. Néha ezt a szólásszabadságnak is nevezik. Úgy gondolják, hogy a szólásszabadság magában foglalja az információszabadságot is. Az információ könnyű felhasználásának lehetővé tételéhez azonban általában új törvényekre van szükség.
A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a szólásszabadság szükséges egy demokratikus kormányzathoz. A szólásszabadság nélküli országokban az emberek talán félnek kimondani, amit gondolnak. Akkor a kormány nem tudja, mit akarnak az emberek. Ha a kormány nem tudja, hogy mit akarnak az emberek, akkor nem tud reagálni a kívánságaikra. Szólásszabadság nélkül a kormánynak nem kell annyira aggódnia amiatt, hogy azt tegye, amit az emberek akarnak. Egyesek szerint egyes kormányok ezért nem engedélyezik a szabad beszédet: nem akarják, hogy kritizálják őket, vagy attól tartanak, hogy forradalom törne ki, ha mindenki tudna mindent, ami az országban történik.
Egy jól ismert liberális gondolkodó, John Stuart Mill úgy vélte, hogy a szólásszabadság azért fontos, mert a társadalomnak, amelyben az emberek élnek, joga van meghallgatni az emberek gondolatait. Nem csak azért fontos, mert mindenkinek joga kell, hogy legyen kifejezni magát.
Kevés "szólásszabadsággal" rendelkező országban lehet mindent kimondani. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága például kimondta, hogy törvényellenes egy zsúfolt színházban azt kiabálni, hogy "tűz", ha nincs tűz, mert ez pánikot kelthet az emberekben. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya is kimondja, hogy nem szabad nemzeti, faji vagy vallási gyűlöletet kelteni. Emellett néhány országban törvények tiltják a gyűlöletbeszédet.
Ahogy Tocqueville rámutatott, az emberek nem a kormányzati büntetéstől való félelem, hanem a társadalmi nyomás miatt tétovázhatnak a szabad beszédtől. Ha egy egyén népszerűtlen véleményt nyilvánít ki, közösségének megvetésével szembesülhet, vagy akár erőszakos reakcióknak is kiteheti magát. Bár a szólás ilyen típusú elnyomása még nehezebben megelőzhető, mint a kormányzati elnyomás, kérdéses, hogy valóban a szólásszabadság körébe tartozik-e, amelyet jellemzően a kormányzattal szemben gyakorolható törvényes jognak, illetve a kormányzati intézkedésekkel szembeni mentességnek tekintenek.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a szólásszabadság?
V: A szólásszabadság az a jog, hogy valaki véleményét és gondolatait úgy nyilvánítsa ki, hogy ne akadályozzák meg vagy büntessék meg. Néha a véleménynyilvánítás szabadságának is nevezik, és úgy gondolják, hogy magában foglalja a sajtószabadságot és az információszabadságot is.
K: Miért fontos a szólásszabadság egy demokratikus kormány számára?
V: A szólásszabadság azért fontos egy demokratikus kormány számára, mert lehetővé teszi az emberek számára, hogy félelem nélkül kifejezzék véleményüket és kívánságaikat, hogy a kormány ennek megfelelően tudjon reagálni. Szólásszabadság nélkül a kormánynak nem kell aggódnia amiatt, hogy azt tegye, amit az emberek akarnak.
K: Minden "szólásszabadsággal" rendelkező országban mindent ki lehet mondani?
V: Nem, még a "szólásszabadsággal" rendelkező országokban is vannak bizonyos korlátozások arra vonatkozóan, hogy mit lehet mondani. Például törvényellenes lehet egy zsúfolt színházban azt kiabálni, hogy "tűz", ha nincs tűz, mert ez pánikot kelthet az emberekben. Emellett egyes országokban törvények tiltják a gyűlöletbeszédet.
K: Mit gondolt John Stuart Mill a szólásszabadságról?
V: John Stuart Mill úgy vélte, hogy a szólásszabadság azért fontos, mert a társadalomnak joga van meghallgatni az emberek gondolatait; szerinte nem csak azért fontos, mert mindenkinek joga kell, hogy legyen kifejezni magát.
K: Hogyan magyarázza Tocqueville, hogy egyesek miért vonakodhatnak szabadon beszélni?
V: Tocqueville szerint az egyének nem a kormánytól való büntetéstől való félelem, hanem inkább a társadalmi nyomás miatt tétovázhatnak a szabad véleménynyilvánítástól; ha egy egyén népszerűtlen véleményt nyilvánít, a közösség megvetésével vagy akár erőszakos reakciókkal is szembesülhet.
K: A szólásszabadság társadalmi eszközökkel való elnyomása nehezebb, mint kormányzati eszközökkel?
V: Igen, a szólásszabadság társadalmi eszközökkel, például a közvélemény megvetésével vagy erőszakos reakciókkal történő elnyomása nehezebb lehet, mint a kormányzati elnyomás, mivel ez kívül esik a tipikus jogokon, amelyek csak a kormányzati intézkedésekkel szemben védik az egyént.
