Tennó

Eredet

A legkorábbi császárként felsorolt uralkodó, akiről a történészek úgy vélik, hogy létezett a történelemben, Ojin császár volt.

A Japánban ma uralkodó császári dinasztia az 500-as években egy helyi királyi családként indult Közép-Japánban. Lassan növelte hatalmát szomszédai felett. Ez egy központosított államhoz vezetett, amely a mai Japán szinte valamennyi központi területét magában foglalta. A távoli területek kívül estek a határain.

A császár jelenlegi szerepe

A császár szerepét az 1947-es japán alkotmány I. fejezete határozza meg.

• Az 1. cikk a császárt az állam és a nép egységének szimbólumaként határozza meg.
• A 3. cikk szerint a császárnak államügyekben a kabinet jóváhagyásával kell rendelkeznie.
• A 4. cikk kimondja, hogy a császár nem rendelkezik kormányzati hatáskörrel.
• A 6. cikk a császárnak ad felhatalmazást a miniszterelnök és a legfelsőbb bíróság főbírájának kinevezésére.
• A 7. cikk felhatalmazza a császárt, hogy az államfőre jellemző dolgokat tegyen.

A japán császárnak nincs tartalékos hatalma.

Bár a császár valóban államfő, sokan megkérdőjelezik, hogy politikai értelemben a császár valódi uralkodó-e. Az 1950-es években a konzervatív erők azon törekvését, hogy az alkotmányt úgy módosítsák, hogy a császár valóban államfő legyen, elutasították. Ettől függetlenül a császár ellátja az államfői diplomáciai feladatokat, és a külföldi hatalmak elismerik őt államfőként.

A császár utódlása

Az örökösödést ma már a japán parlament által elfogadott törvények szabályozzák. A jelenlegi törvények nem teszik lehetővé, hogy nők trónra lépjenek. A törvény megváltoztatását addig fontolgatták, amíg Kiko hercegnő fiút nem szült.

Akishino herceg 2006. szeptember 6-i fiúgyermekének születéséig fennállt az utódlási probléma lehetősége. Akishino herceg 1965-ös születése óta nem született férfi gyermek a császári családban. Aiko hercegnő születése után egyesek úgy érezték, hogy meg kell változtatni a jelenlegi császári háztartási törvényt, hogy nők is trónörökösök lehessenek. 2005 januárjában Junichiro Koizumi miniszterelnök egy bírákból, egyetemi professzorokból és köztisztviselőkből álló csoportot hozott létre a probléma tanulmányozására.

2005. október 25-én javasolták a törvény megváltoztatását, hogy a császári leszármazási vonalból származó nők is felkerülhessenek a japán trónra. 2006. január 20-án Junichiro Koizumi miniszterelnök bejelentette, hogy megváltoztatják a törvényt, hogy nők is trónra léphessenek. Miután azonban kiderült, hogy Kiko hercegnő harmadik gyermekével terhes, Koizumi úgy döntött, hogy vár. Fia, Hisahito herceg a jelenlegi trónöröklési törvény szerint a harmadik a trónra lépési sorban.

Címzés és elnevezés

Japán császárainak megnevezése nehéz a Japán és a nyugati világ közötti különbségek miatt. A japánok a "{név} tennō" szót használják. (a korábbi császárok esetében) vagy a "Kinjō Heika" (今上陛下） a jelenlegi császárra). Problémák azért merülnek fel, mert a császárokat haláluk után "{név} tennō"-nak nevezik.

Néhány japán egykor úgy gondolta, hogy udvariatlanság egy nemesi rangú személyt a keresztnevén szólítani. Ezt a nézetet ma már nem követik, de a császári családra még mindig használják. A jelenleg trónon lévő császárt szinte mindig egyszerűen Tennō Heika (天皇陛下, szó szerint "Őfelsége a császár") vagy hivatalosan Kinjō Heika (今上陛下) néven emlegetik.

Az angol nyelvben a közelmúltbeli császárokat a személynevükön nevezik.

Például az előző császárt angolul általában Hirohitónak hívják, de halála után átnevezték Shōwa Tennō-ra, és japánul már csak ezen a néven emlegetik. Amikor azonban hatalmon volt, japánul soha nem hívták Hirohitónak vagy Shōwa Tennōnak. Inkább egyszerűen Tennō Heika Tennōnak (azaz "Őfelsége a császárnak") hívták.

Kapcsolódó oldalak

• Japán történelme
• Japán császári családfa