A romák egy etnikai csoport, amely főként Európában él. Roma néven is ismertek. Angolul gyakran cigányoknak nevezik őket. Egyes romák a "cigány" kifejezést szidalmazásnak tartják. A romák egy nomád nép, amely eredetileg az észak-indiai szubkontinensről származik, Rajasthan, Haryana, Punjab és Sindh régiókból.
Indiai és észt kutatók DNS-vizsgálata kimutatta, hogy a romák/roma/cigányok és szintik az ősi szülőföldjük érinthetetlen dalit közösségéből származnak. A Közel-Keleten keresztül északnyugat felé vándoroltak Európába. Ma már Európa-szerte találhatók roma populációk, bár a legnagyobb népesség Kelet-Európában él, és vallásuk: Keleti kereszténység, katolicizmus és iszlám. A keresztény romák a keresztelést, a muszlim romák pedig a férfi körülmetélést gyakorolják.
A romáknak különböző csoportjai vannak: a kelet-európai születésű romák; a németországi szintik és a franciaországi és katalóniai manouches; a spanyolországi kaló, a portugáliai ciganók és a dél-franciaországi gitánok; valamint a britországi romanichalok.
A roma nyelv ma már Európa számos országában hivatalos nyelv a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája értelmében.
Eredet és vándorlás
A nyelvi, történeti és genetikai kutatások egybehangzóan azt mutatják, hogy a mai romák 900–1 100 évvel ezelőtt indiai eredetű csoportokból alakultak ki, amikor vándorlás indult az indiai szubkontinens északnyugati részéről. A vándorlás során a csoportok több hullámban haladtak nyugat felé: először a Közel-Kelet területén keresztül, majd a Balkánon és a Bizánci Birodalmon át érkeztek Európába. A pontos útvonalak és időpontok régiónként eltérnek, emiatt a romák története helyi különbségeket mutat.
Nyelv és dialektusok
A roma nyelv (romani) az indoárja nyelvcsaládba tartozik, ezért rokon az indiai nyelvekkel: szókincse és szerkezete indiai eredetre utal. A romani számos dialektusa létezik, amelyek hatnak egymásra és a környező nemzeti nyelvekre. Fontosabb csoportok a Vlax, Balkan Romani, valamint a szintikre jellemző dialektusok. Sok roma két- vagy többnyelvű: a romani mellett beszélik a lakóhelyük szerinti ország nyelvét is.
Kultúra, hagyományok és életmód
A romák kultúrája sokszínű és régiók szerint eltérő. Hagyományosan fontos szerepet játszik a család és a klán (rokonsági csoport) rendszere, az endogámia (saját csoporton belüli házasság) gyakori, valamint erősek a tisztasági és boszorkánysággal kapcsolatos tabuk bizonyos csoportoknál. A zene, a tánc és a kézművesség központi kulturális elemek: a roma zenészek és táncosok jelentős hatást gyakoroltak a népzenei és populáris műfajokra, például a flamencóra, a kelet-európai cigányzenére és a jazzre (például Django Reinhardt munkássága).
Hagyományos foglalkozások között találhatók voltak a vándorló kézműves mesterségek (kovácsok, puttonyosok), zenélés, kereskedelem, állattartás és különböző szolgáltatások. A modern korban sok roma mégis letelepedett, és városi vagy vidéki környezetben dolgozik különféle szektorokban.
Vallás és rituálék
A romák vallási hovatartozása széles skálán mozog: találhatók közöttük keresztények (keleti ortodoxok, katolikusok, protestánsok) és muszlimok is. Emellett számos roma megtartott vagy átvett népi vallási elemeket, rituálékat és hiedelmeket, amelyek a közösségi élet részei—például a családi ünnepek, temetkezési szokások és más átmeneti rítusok. A vallási gyakorlatok és rituálék gyakran keverednek a helyi nem roma hagyományokkal.
Társadalmi helyzet és diszkrimináció
Bár a romák kulturális gazdagságot hoznak, sok helyen jelentős társadalmi és gazdasági kirekesztéssel szembesülnek. A megkülönböztetés (antigypsizmus vagy antiziganizmus) formái között szerepel a lakhatási elkülönítés, a munkaerő-piaci kizárás, az oktatásban tapasztalható szegregáció, egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférés, valamint gyakran hátrányos jogi és közigazgatási bánásmód. Az Európai Unió és nemzetközi szervezetek külön programokat és stratégiákat dolgoztak ki a roma befogadás és esélyegyenlőség javítására.
Történelmi traumák: Porajmos és üldözések
A második világháború idején a náci rezsim és szövetségesei széles körben üldözték a romákat is; a roma holokausztot gyakran Porajmosnak nevezik. Százezrek, talán akár több száz ezer romát öltek meg a koncentrációs táborokban és maszírozó akciók során. A XX. század során sok helyen erőszakos letelepítések, kényszermunka és egyéb jogsértések érintették a közösségeket.
Számok és eloszlás
A pontos lélekszám nehezen megbecsülhető a bejelentési gyakorlatok és definíciók különbözősége miatt. Becslések szerint Európában több millió, általában 10–12 millió roma él, de világviszonylatban is több millióra tehető a roma származású emberek száma. A legnagyobb roma közösségek Kelet- és Délkelet-Európában találhatók, de jelentős roma populációk élnek Nyugat- és Észak-Európában, valamint a Közel-Keleten és más térségekben is.
Jogi elismerés és jogvédelem
A romák jogainak védelmére irányuló kezdeményezések állami és nemzetközi szinten is jelen vannak. Számos országban jogszabályok és programok célja a roma közösségek társadalmi integrációja, az oktatásban és foglalkoztatásban való részvétel növelése, valamint a diszkrimináció elleni fellépés. Ugyanakkor a gyakorlatban sok helyen még további intézkedésekre és forrásokra van szükség a valós egyenlőség eléréséhez.
Kulturális hozzájárulások és modern identitás
A romák kulturális öröksége gazdag: zene, tánc, kézművesség, nyelvi hagyományok és szóbeli irodalom területén egyaránt komoly hatást gyakoroltak a befogadó társadalmakra. A modern roma identitás sokszínű, egyesek erőteljesen helyi hagyományokat őriznek, mások a többségi társadalommal együttműködve alakítják új kulturális formáikat és politikai képviseletüket. Számos roma szervezet, civil kezdeményezés és művész dolgozik a közösségek jogainak erősítésén és kulturális örökségük népszerűsítésén.
Összegzés
A romák története és kulturális arculata komplex, több évszázados vándorlás és helyi kapcsolódások eredménye. Bár ősi indiai gyökereik és közös kulturális elemeik összekötik őket, belső sokszínűségük nagy: különböző nyelvi dialektusok, vallási irányzatok és regionális hagyományok jellemzik a csoportokat. Fontos megérteni a romák helyzetét mind a kulturális hozzájárulásuk, mind az igazságos társadalmi részvételük biztosítása szempontjából.
