Indoeurópai nyelvcsalád: meghatározás, eredet és legfontosabb nyelvek
Az indoeurópai nyelvek a világ legnagyobb nyelvcsaládja.
A nyelvészek szerint ezek mind egyetlen proto-indoeurópai nyelvből származnak, amelyet eredetileg valahol Eurázsiában beszéltek. Ennek a közös ősi nyelvnek a helyét és idejét illetően több elmélet létezik: a klasszikus kettő a pontuszi–kaszpi lépcső (Kurgán) elmélet és az anatóliai elmélet. A legtöbb kutató a bronzkor előtti és kora bronzkori időszakra (nagyjából i. e. 4500–2500 körül) helyezi a proto-nyelv beszélőit, de a pontos időpont és térség vitatott.
Eredet, bizonyítékok és kutatási módszerek
Az indoeurópai nyelvek rekonstrukciója a komparatív módszer segítségével történik: a nyelvek hasonló szavai és nyelvtani szerkezetei alapján vonnak le közös ősi alakokat. A rekonstrukció során előkerülnek jellegzetes vonások, például az ún. ablaut (magánhangzó-változtatás a képzésben), a többes számú esetrendszer és a ragozó igerendszer jelei. A kutatók néhány protoindoeurópai szót a földművelés köréhez kötik, ezért van összefüggés a mezőgazdaság korai elterjedésével.
Korai írott emlékek
A legkorábbi indoeurópai írásos emlékek a bronzkorból származnak: közéjük tartoznak az anatóliai (például a hittita) feliratok és a mükénéi görögből (Linear B) származó feljegyzések. Ezek az adattöredékek fontos támpontot adnak a nyelvcsalád korai történetéhez és a történeti nyelvészet rekonstrukcióihoz.
Főbb ágak és fontos nyelvek
Az indoeurópai család több száz rokon nyelvből és nyelvjárásból álló nyelvcsalád, amelybe Európa, az iráni fennsík és Dél-Ázsia legtöbb jelentős nyelve tartozik. A hagyományos tagolás nagyobb ágazatai közé tartozik az anatoliai (kihalt), az indo-iráni (pl. szanszkrit, hindi), a görög, az italikus/román, a kelta, a germán (angol, német, skandináv nyelvek), a balti–szláv (orosz, lengyel, litván), valamint az albán és örmény.
Egyes nyelvészek szerint az észak-japáni ainu nyelv is (távoli) rokonságban áll az indoeurópai nyelvekkel, de ez a feltevés a többség általában nem elfogadott, és a kapcsolatot igazoló bizonyítékok hiányosak.
Történeti terjedés és hatás
Történelmileg ez a nyelvcsalád Anatóliában és Közép-Ázsiában is fontos volt, és az idők során jelentős területi kiterjeszkedést ért el: a vándorlások, hódítások és a koloniális terjeszkedés révén az indoeurópai nyelvek ma világszerte elterjedtek. Sok modern államnyelv és világnyelv indoeurópai eredetű.
Beszélők száma és legnagyobb nyelvek
Bár az indoeurópaiak között nincs annyi különböző nyelv, mint egyes más családokban, a legtöbb anyanyelvi beszélőt itt találjuk: összességében mintegy 2,7 milliárd ember beszéli valamelyik indoeurópai nyelvet anyanyelvként. Ennek oka néhány nagyon nagy beszélőszámú nemzeti nyelv jelenléte és a gyarmati/koloniális múltból fakadó világméretű terjedés.
A 20 legtöbb beszélővel rendelkező nyelv közül 12 indoeurópai: angol, spanyol, hindi, portugál, bengáli, orosz, német, szindhi, pandzsábi, marathi, francia és urdu.
Politikai és kulturális súly
Az ENSZ hat hivatalos nyelve közül négy indoeurópai: az angol, a spanyol, a francia és az orosz. Az indoeurópai nyelvek irodalmi hagyománya, jogi és tudományos terminológiája, valamint köznyelvi kifejezései jelentős mértékben befolyásolták a világ kommunikációját és kultúráját.
Összegzés
Az indoeurópai nyelvcsalád története és belső szerkezete a történeti nyelvészet egyik legkutatottabb területe. A család tanulmányozása segít megérteni az eurázsiai népek korai mozgásait, a nyelvi változás mechanizmusait és azt, hogyan alakultak ki a mai világnyelvek. Bár sok kérdés — például a pontos őshaza és a korai vándorlások részletei — még vitatott, a rendelkezésre álló írott emlékek és a nyelvrekonstrukciók széles körű ismeretet tettek lehetővé a protoindoeurópai nyelvről és utódairól.
Indoeurópai nyelvek Európában
Főbb nyelvi csoportok
Ezek a fő indoeurópai nyelvcsoportok:
- Albán
- Anatóliai: Luwian; Hettita
- Örmény
- Balto-szláv
- kelta (például ír és walesi)
- germán (mint például az angol, a német és a svéd)
- görög (és újgörög)
- Indo-iráni
- Indoárja nyelvek (indián)
- Iráni
- latin és a román nyelvek (például francia, olasz és román)
A legtöbb indoeurópai nyelv a latin írást használja, de mások a devanagari, a cirill vagy az arab írást használják.
Indoeurópai nyelvcsalád. Kattintson a részletekért.
Összefoglaló
A felszólalók száma statisztikákból vagy becslésekből származik (2019), és kerekítettek:
| Szám | Fióktelep | Nyelvek | Anyanyelvi beszélők | Főbb írásrendszerek | Ref |
| 1 | Albán nyelv | 4 | 7,500,000 | ||
| 2 | örmény nyelv | 2 | 7,000,000 | Örmény | |
| 3 | 25 | 270,000,000 | cirill betűk, latin | ||
| 4 | 6 | 1,000,000 | |||
| 5 | germán nyelvek | 47 | 550,000,000 | ||
| 6 | Görög nyelvek | 6 | 15,000,000 | ||
| 7 | 314 | 1,650,000,000 | Devanagari, Perso-Arabic | ||
| 8 | Italic nyelvek | 44 | 800,000,000 | ||
| Összesen | Indoeurópai nyelvek | 448 | 3,300,000,000 | - – |
Az indoeurópai nyelvészet története
Az indiai és az európai nyelvek közötti hasonlóságokra vonatkozó javaslatokat az Indiába látogató európaiak a 16. században kezdték megfogalmazni. 1583-ban Thomas Stephens S.J. angol jezsuita misszionárius az indiai Goában, 1583-ban észrevette az indiai nyelvek és a görög és latin nyelvek közötti hasonlóságokat, és ezeket bátyjának írt levelében foglalta össze, de csak a 20. században publikálták.
A szanszkrit nyelvről először Filippo Sassetti tesz említést. Az 1540-ben az olaszországi Firenzében született kereskedő az első európaiak között volt, akik a szanszkrit nyelvet tanulmányozták. 1585-ben írta meg, hogy a szanszkrit és az olasz között néhány szó hasonlóságot észlelt, mint például devaḥ/dio "Isten", sarpaḥ/serpe "kígyó", sapta/sette "hét", aṣṭa/otto "nyolc", nava/nove "kilenc"). Azonban egyik megfigyelés sem vezetett további tudományos vizsgálódáshoz.
1647-ben Marcus Zuerius van Boxhorn holland nyelvész és tudós megállapította az indoeurópai nyelvek közötti hasonlóságot, és feltételezte, hogy azok egy közös ősnyelvből származnak. Hipotézisébe a holland, a görög, a latin, a perzsa és a német nyelveket foglalta bele, később pedig szláv, kelta és balti nyelvekkel egészítette ki. Felvetései azonban nem váltak széles körben ismertté, és nem ösztönözték a további kutatásokat.
Gaston Coeurdoux és mások is hasonló megfigyeléseket tettek. Coeurdoux az 1760-as évek végén alaposan összehasonlította a szanszkrit, a latin és a görög ragozását, hogy kapcsolatot feltételezzen a nyelvek között. Hasonlóképpen Mihail Lomonoszov is összehasonlította a világ különböző nyelvcsoportjait, köztük a szláv, a balti, az iráni, a finn, a kínai, a hottentotta és más nyelveket.
A hipotézis 1786-ban, 20 évvel Coeurdoux után jelent meg újra, amikor Sir William Jones először tartott előadást a három legrégebbi ismert nyelv közötti feltűnő hasonlóságokról: a latin, a görög és a szanszkrit között. Később próbaképpen hozzáadta a gót, a kelta és az óperzsa nyelvet, de az osztályozásában elkövetett néhány hibát és kihagyást.
1813-ban Thomas Young használta először az indoeurópai kifejezést. Ez lett a szabványos tudományos kifejezés, kivéve Németországban Franz Bopp Összehasonlító nyelvtan című műve révén. Az 1833 és 1852 között megjelenő mű az indoeurópai tanulmányok mint tudományos diszciplína kiindulópontja volt.
Néhány 20. századi tudós úgy vélte, hogy az indoeurópai nyelvek Örményországból vagy Indiából indultak, de a legtöbben úgy vélik, hogy Kelet-Európából vagy Anatóliából. A közelmúltban újabb tanulmányok az észak-iráni és örményországi eredetet támasztják alá.
Kérdések és válaszok
K: Melyik nyelvcsaládot beszélik a legtöbben a világon?
V: Az indoeurópai nyelvek a legtöbbet beszélt nyelvcsalád a világon.
K: Hol beszélték eredetileg a proto-indoeurópai nyelvet?
V: A nyelvészek úgy vélik, hogy a proto-indoeurópai nyelvet eredetileg valahol Eurázsiában beszélték.
K: Milyen főbb nyelvek és nyelvjárások tartoznak ebbe a nyelvcsaládba?
V: Az indoeurópai nyelvek több száz rokon nyelvből és nyelvjárásból álló nyelvcsalád, amelybe Európa, az Iráni-fennsík és Dél-Ázsia legtöbb jelentős nyelve tartozik. Történelmileg Anatóliában és Közép-Ázsiában is fontos szerepet játszott.
K: Mikor jelent meg először az írás ebben a nyelvcsaládban?
V: A legkorábbi ismert írás e nyelvcsalád esetében a bronzkorból származik, az anatóliai és a mükénéi görögben.
K: Mit tartanak a proto-indoeurópai nyelv eredetének?
V: Úgy vélik, hogy a proto-indoeurópai a földművelés feltalálása után keletkezett, mivel néhány szava a földműveléshez kapcsolódik.
K: Hány anyanyelvi beszélője van ennek a nyelvcsaládnak?
V: Ennek a nyelvcsaládnak körülbelül 2,7 milliárd anyanyelvi beszélője van.
K: A hat hivatalos ENSZ-nyelv közül melyik négy indoeurópai?
V: Az ENSZ hat hivatalos nyelve közül négy indoeurópai - az angol, a spanyol, a francia és az orosz.
