Ku Klux Klan (KKK) – gyűlöletcsoport: története, ideológiája és erőszak
Ku Klux Klan – története, ideológiája és erőszak: átfogó, hiteles ismertető a KKK gyökereiről, rasszizmusról, terrortaktikákról és mai hatásáról.
A Ku Klux Klan egy gyűlöletcsoport és szélsőjobboldali fehér felsőbbrendűséget hirdető mozgalom neve, amely az Egyesült Államok déli részén alakult 1865. március 3-án. Leginkább az afroamerikaiakkal szembeni ellenséges és erőszakos cselekedeteiről ismert, de tagjai és támogatóinak célpontjai közé tartoztak a katolikusok, a zsidók és különböző bevándorló csoportok is. A mozgalom célja a „fehér hatalom” fenntartása volt, és gyakran alkalmaztak megfélemlítést, fenyegetést, testi erőszakot vagy akár gyilkosságot is. Az első Ku Klux Klan szervezet formálisan feloszlott az 1870-es években, de az azonos név és eszmék alapján több, különböző időszakokban újjáalakult csoport is megjelent később.
A Ku Klux Klan (rövidítve KKK) eredetileg 1865-ben alakult meg a Tennessee állambeli Pulaskiban az amerikai polgárháború lezárulása után. Kezdetben egykori konföderációs katonák társasági klubjaként indult, de rövidesen terrorszervezetté vált: célja az volt, hogy ellenálljon az Egyesült Államok újjáépítésének (Reconstruction) és visszaszorítsa a felszabadított rabszolgák, valamint a szövetségi intézkedések politikai és társadalmi szerepvállalását.
Képgaléria
10 KépekTörténeti hullámok
A Klan történetében több jelentős hullámot különböztetnek meg:
- Első hullám (1865–1870-es évek): a polgárháború utáni időszakban alakult, célja a déli államokban a fehér uralom visszaállítása volt. Erőszakos megfélemlítést, gyilkosságokat és etnikai tisztogatást követtek el. A kongresszus által elfogadott 1870–1871-es szövetségi törvények (például a Ku Klux Klan Act) és a hadsereg fellépése hatására a szervezet visszaszorult és sok helyen feloszlott.
- Második hullám (1915–1920-as évek): 1915 körül újraéledt, részben a D. W. Griffith által rendezett A Birth of a Nation című film hatására. Ez a Klan országos, nativista és anti-katolikus, antiszemita platformot is felvett; tagsága a 1920-as évek elején több százezerre, egyes becslések szerint akár milliókra emelkedett. A szerepvállalás politikai befolyásra és helyi hatalomra is kiterjedt, de a botrányok és belső viták után a mozgalom gyorsan vesztett erejéből.
- Harmadik hullám (1950–1960-as évek): a polgárjogi mozgalommal szembeni reakcióként ismét aktivizálódtak Klan-csoportok, és több erőszakos cselekmény – köztük bombatámadások és gyilkosságok – köthetők ehhez az időszakhoz. Példák a korszakból: Medgar Evers meggyilkolása (1963), a Birminghamben történt gyülekezeti gyilkosságok és a Mississippi Freedom Summer során elkövetett emberölések (1964).
Ideológia és szimbolika
A Klan központi ideológiája a fehér felsőbbrendűség és a faji elkülönülés (szegregáció) mellett erősen kevert nativista, antiszemita és anti-katolikus elemeket. Gyakran hangsúlyozták a „protestáns” identitást és a hagyományos nemi szerepeket. Szimbolikájuk közismert részei a fehér köpenyek és kapucnik, valamint a keresztek feltüzelése (cross burning), amelyet megfélemlítés céljából használtak. A szervezetnek titkos rítusai, rangsora (például Grand Wizard, klanok és klavern-ek) és belső szabályai voltak.
Működés és erőszak
A Klan tevékenységei között szerepeltek a megfélemlítés különböző formái (fenyegető üzenetek, éjszakai látogatások, keresztek égetése), testileg bántalmazás, lyncholások és szervezett terrorcselekmények. A 20. század közepén és utána sok Klan-tagot eljárás alá vontak, és több atrocitásért hosszú késéssel is történtek rendőrségi nyomozások és bírósági ítéletek. A keresztégetések jogi megítélése Arizonai és Virginiai ügyek nyomán is vita tárgya volt: a legfelsőbb bíróság például a Virginia v. Black (2003) ügyben kimondta, hogy a keresztek égetése politikai kifejezésként bizonyos esetekben védett lehet, de ha célja a megfélemlítés, bűncselekménynek minősül.
Újjáéledések és mai helyzet
Bár a Klan történelmi befolyása viszonylag nagy volt bizonyos korszakokban, mára a mozgalom decentralizálódott, sok kis, egymástól független csoport létezik, és a tagság jelentősen lecsökkent. A KKK több civil jogvédő szervezet (például a Southern Poverty Law Center és az Anti-Defamation League) által ma is gyűlöletcsoportként van nyilvántartva. A modern fehér felsőbbrendűségi mozgalmak és neonáci csoportok gyakran öröklik vagy átalakítják a Klan eszméit és szimbolikáját, de a mozgalom jelenleg marginális politikai erő.
Jog és társadalmi reakció
A Klan tevékenysége ellen az Egyesült Államokban és civil társadalomban sokféle jogi és közösségi ellenlépés történt: szövetségi törvények, polgári pereket (például vagyonelkobzás és kártérítés), valamint oktatási és emlékezetpolitikai kezdeményezések, amelyek célja a történelmi bűnök feltárása és a közösségi gyógyulás elősegítése. A történelmi kutatás, múzeumi tájékoztatás és a közoktatás fontos szerepet játszik abban, hogy a társadalom megértse és elutasítsa a gyűlölet ideológiáit.
Összefoglalva: a Ku Klux Klan több hullámban megjelent és jelentős károkat okozott az Egyesült Államok történetében, különösen a faji elnyomás és erőszak terén. Bár a klasszikus szervezet már nem létezik ugyanazon szervezeti formában, eszméi és szimbólumai továbbra is emlékeztetnek a gyűlölet és megkülönböztetés veszélyeire, ezért fontos a történelmi tájékoztatás, a jogi fellépés és a társadalmi ellenállás fenntartása.



Korai évek
Az emberek elleni fellépés módszerei gyakran ugyanazok voltak: a klán tagjai megpróbálták megijeszteni azokat az embereket, akiket a klán el akart küldeni a városból. A KKK keresztek elégetésével vagy fenyegetéssel próbálta megijeszteni az embereket. Ha az emberek nem reagáltak, a Klán megölte őket. A növekvő erőszak, amelyet a KKK támogatott, sok lincseléshez vezetett (tisztességes tárgyalás nélküli kivégzés és megölés, gyakran akasztással). A KKK-t 1871-ben "betiltották" (törvényellenesnek nyilvánították). 1871 után a KKK számos tagját bebörtönözték (börtönbe zárták). A Klan azonban számos eredeti célját elérte. Például a megszálló csapatokat kivonták a déli államokból, nyugatra. A KKK sok afroamerikaira volt hatással a múlt század folyamán. A Jim Crow törvények bevezetése visszaállította a fehér felsőbbrendűséget délen, és az "első korszak" KKK feloszlott.
A második Ku Klux Klan
A KKK határozottan a "fehér felsőbbrendűség" mellett érvelt. A "fehér felsőbbrendűség" az a meggyőződés, hogy a fehér emberek felsőbbrendűek más faji csoportokkal szemben.
86 év alatt a KKK becslések szerint 3446 fekete embert ölt meg. Ezek legtöbbször akasztások voltak, és nem voltak törvényes kivégzések, mert nem volt tárgyalás. Sokan ma már a terrorizmus egyik formájának nevezik ezeket a cselekményeket, mert a KKK a félelmet használta fel az afroamerikaiak ellenőrzésére és politikai jogaik elvételére. Miután elérte politikai befolyásának csúcspontját, a második Klán hanyatlani kezdett. Számos botrány volt, sok volt a belső viszály, és az emberek belefáradtak az erőszakos imázsukba. Az 1920-as években érték el csúcspontjukat, körülbelül 5 millió tagjuk volt. Az 1930-as évekre körülbelül 30 000-re csökkent a létszámuk. Még 14 évig éltek, mielőtt 1944-ben feloszlottak volna. Ez azután történt, hogy a szövetségi jövedelemadó befizetésének elmulasztása miatt büntetőeljárás indult ellenük.
A harmadik Ku Klux Klan
1964 nyarán Edgar Killen megölt három afroamerikai állampolgárt, akik részt vettek a polgárjogi mozgalomban. Killen a Ku Klux Klan tagja volt. Volt egy korai tárgyalás 1967-ben, de ezen a tárgyaláson kizárólag fehérekből álló esküdtszék volt jelen. Az esküdtszék nem tudott dönteni, így Killent szabadon engedték. 1988-ban elkészült a Mississippi Burning című film, amely ennek az ügynek az eseményeiről szólt. 2005-ben újabb perre került sor. Killen (akkor 80 éves volt) 60 év börtönbüntetést kapott. 2018. január 11-én halt meg a Mississippi állambeli Parchman börtönében 92 éves korában.
2011-ben a becslések szerint talán 5000 tagot számláltak.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Ku Klux Klan?
V: Ez egy amerikai keresztény gyűlöletcsoport, amely elsősorban az afroamerikaiak gyűlöletére összpontosított, de támadta a katolikusokat, a zsidókat és a bevándorlókat is.
K: Mikor alakult meg a Ku Klux Klan, és honnan indult?
V: A Ku Klux Klan 1865. december 24-én alakult a Tennessee állambeli Pulaskiban.
K: Mi volt a Ku Klux Klan eredeti célja?
V: A Ku Klux Klan eredeti célja az volt, hogy a volt konföderációs katonák társadalmi klubjaként szolgáljon.
K: Miért alakult át a Ku Klux Klán terrorszervezetté?
V: A Ku Klux Klán az Egyesült Államok újjáépítésével szembeni ellenállási mozgalomként alakult át terrorszervezetté. A "fehér hatalmat" erőszakos cselekményekkel, többek között emberöléssel igyekeztek megtartani.
K: Ma is létezik még a Ku Klux Klan?
V: Az első Ku Klux Klan feloszlott, és ma már nem létezik. Létrejöttek azonban más, azonos nevű és eszméjű csoportok.
K: Kik voltak a Ku Klux Klán elsődleges célpontjai?
V: A Ku Klux Klán elsősorban az afroamerikaiakat vette célba, de támadta a katolikusokat, a zsidókat és a bevándorlókat is.
K: Miért harcoltak az egykori konföderációs katonák a polgárháború alatt?
V: A polgárháború alatt a volt konföderációs katonák a rabszolgaság védelmében harcoltak.
Kapcsolódó cikkek
Szerző
AlegsaOnline.com Ku Klux Klan (KKK) – gyűlöletcsoport: története, ideológiája és erőszak Leandro Alegsa
URL: https://hu.alegsaonline.com/art/54533
Források
- commons.wikimedia.org : Ku Klux Klan
- pbs.org : "General Article: Rise of the Ku Klux Klan"
- millercenter.org : "Historical Events"
- splcenter.org : "Ku Klux Klan"
- historynet.com : "'The Birth of a Nation': When Hollywood Glorified the KKK"
- themovingarts.com : "Revered and Reviled: D.W. Griffith's 'The Birth of a Nation'"
- georgiaencyclopedia.org : "Ku Klux Klan in the Twentieth Century"
- pbs.org : "Slavery by Another Name: White Supremacy and Terrorism"
- cnsnews.com : "KKK Lynched 3,446 Blacks in 86 Years – Abortion Claims That Many Black Babies in 'Less Than Four Days'"
- bbc.co.uk : "Was America a country of religious and racial intolerance during this period?"
- caselaw.findlaw.com : "United States Supreme Court: BROWN v. BOARD OF EDUCATION, (1954), No. 10; Argued: December 9, 1952; Decided: May 17, 1954"
- murderpedia.org : "Edgar Ray Killen"
- democracynow.org : "Ex-Klansman Killen Gets Maximum 60-Yr Sentence for Manslaughter Charge in 1964 Mississippi Killings"
- adl.org : "About the Ku Klux Klan"