Egyezmény a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről
A faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény egy nemzetközi szerződés (országok közötti megállapodás) a rasszizmus és a faji elkülönítés ellen, amely a nemzetközi emberi jogok egyik sorozata. Az ENSZ 1965. december 21-én fogadta el az egyezményt, válaszul az akkori Dél-Afrika apartheid politikájára. Az egyezmény 1969. január 4-én lépett hatályba. 2019 áprilisáig 88 ország vállalta, hogy követi az egyezmény szabályait, és 190 ország elvben egyetért vele.
Az egyezmény meghatározza, hogy mi a faji megkülönböztetés, így a szerződésben részt vevő valamennyi ország meg tud állapodni a megkülönböztetés meghatározásában. Az 1. cikkben (a szerződés első megállapodása), hogy a faji megkülönböztetés: "minden olyan megkülönböztetés, kizárás, korlátozás vagy preferencia, amely fajon, bőrszínen, származáson, nemzeti vagy etnikai származáson alapul, és amelynek célja vagy hatása az emberi jogok és alapvető szabadságok politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális vagy a közélet bármely más területén való egyenlő feltételek mellett történő elismerésének, élvezetének vagy gyakorlásának semmissé tétele [megszüntetése], illetve károsítása".
Az egyezmény 4. cikke tiltja a rasszizmus minden formájának ösztönzését, beleértve a gyűlöletbeszédet és a megkülönböztetést. Ha egy ország elfogadja az egyezményt, akkor a gyűlöletbeszédet és a gyűlöletcsoportokban való részvételt illegálissá kell tennie. Annak érdekében, hogy az országok kövessék ezt a szabályt, az Egyezmény bevezette a 14. cikket is, amely lehetővé teszi, hogy a diszkriminációval kapcsolatos panaszokat egy bizottság tárgyalja meg. A 14. cikk bármely országból származó olyan személynek vagy csoportnak, akit faji hovatartozása miatt hátrányos megkülönböztetés ért, jogot biztosít arra, hogy panaszt nyújtson be az ENSZ egyik bizottságához. Ezek a panaszok befolyásolhatják a panaszt tevő személyek országainak törvényeit.
A Faji Megkülönböztetés Megszüntetésével Foglalkozó Bizottság
A faji megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó bizottság emberi jogi szakértőkből álló testület, amely az egyezmény végrehajtását ellenőrzi. Tizennyolc független emberi jogi szakértő a tagja. Négyéves ciklusra választják őket, a tagok felét kétévente választják meg. Az egyezményhez csatlakozott nemzetek titkos szavazással választják meg a tagokat. Minden nemzet jelölhet valakit a saját nemzetéből, aki indulhat a bizottságba való megválasztásáért.
A szerződéshez csatlakozott országoknak rendszeresen jelentést kell benyújtaniuk a bizottságnak, amelyben beszámolnak az egyezmény végrehajtása érdekében hozott jogalkotási [jogi], igazságszolgáltatási [bírósági], politikai és egyéb intézkedéseikről. Az első jelentést az egyezménynek az adott országban való alkalmazását követő egy éven belül kell benyújtani; ezt követően kétévente vagy a bizottság kérésére bármikor jelentést kell készíteni. A bizottság minden jelentést gondosan elolvas, és "záró észrevételek" formájában megvitatja aggályait és ajánlásokat fogalmaz meg a nemzetnek.
A bizottság általában minden márciusban és augusztusban ülésezik Genfben.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény?
V: A faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény egy nemzetközi szerződés, amely a rasszizmus és a faji elkülönítés megelőzésére törekszik. Az ENSZ 1965-ben fogadta el, válaszul Dél-Afrika akkori apartheid politikájára.
K: Hány ország vállalta, hogy követi ezt az egyezményt?
V: 2019 áprilisáig 88 ország vállalta, hogy követi az egyezmény szabályait, és 190 ország elvben egyetért.
K: Mit mond az 1. cikk a faji megkülönböztetésről?
V: Az 1. cikk a faji megkülönböztetés fogalmát úgy határozza meg, mint minden olyan fajon, bőrszínen, származáson, nemzeti vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés, kizárás, korlátozás vagy előnyben részesítés, amelynek célja vagy hatása az emberi jogok és alapvető szabadságok politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális vagy a közélet bármely más területén való elismerésének, élvezetének vagy egyenlő feltételek mellett történő gyakorlásának semmissé tétele vagy akadályozása.
K: Mit tilt a 4. cikk?
V: A 4. cikk tiltja a rasszizmus bármely formájának ösztönzését, beleértve a gyűlöletbeszédet és a megkülönböztetést. Ha egy ország elfogadja ezt az egyezményt, akkor a gyűlöletbeszédet és a gyűlöletcsoportokban való részvételt illegálissá kell tennie.
K: Hogyan hallgathatja meg a panaszokat egy bizottság?
V: A 14. cikk bármely országból származó, faji hovatartozásuk miatt megkülönböztetést elszenvedett embereknek jogot ad arra, hogy panaszt nyújtsanak be az ENSZ egyik bizottságához. Ezek a panaszok befolyásolhatják a panaszt tevő országok törvényhozását.
K: Mikor lépett hatályba ez az egyezmény?
V: Ez az egyezmény 1969. január 4-én lépett hatályba.
