Amerikai őslakosok — definíció, törzsek, nyelvek és történelem

Amerikai őslakosok — áttekintés: definíció, híres törzsek, nyelvek és történelmi események. Ismerje meg kultúrájuk, sorsuk és örökségük sokszínűségét.

Szerző: Leandro Alegsa

Portrait of a Native American

Az amerikai őslakosok (más néven amerikai őslakosok, amerikai indiánok, indiánok vagy Amerika őslakosai) azok az emberek és leszármazottaik, akik az európaiak érkezésekor Amerikában éltek. Az amerikai őslakosoknak sok különböző törzse van, sok különböző nyelvvel. Kanadában és az Egyesült Államokban együttesen több mint hárommillió amerikai őslakos él. Latin-Amerikában körülbelül 51 millió amerikai őslakos él.

Néha ezeket az embereket indiaiaknak nevezik, de ez zavaró lehet, mert ugyanezt a szót használják az indiai emberekre. Amikor Kolumbusz Kristóf felfedezte a Földet, még nem tudott Amerikáról. A Karib-tengeren járt, de azt hitte, hogy Kelet-Indiában van, ezért indiánoknak nevezte az embereket.

Sok amerikai őslakos halt meg, miután az európaiak Amerikába érkeztek. Voltak olyan betegségek, amelyek az európaiakkal együtt érkeztek, de az amerikai őslakosok számára újak voltak. Voltak harcok az európaiakkal. Sok őslakos megsérült vagy meghalt a telepesek miatt, akik elvették a földjeiket.

Kik tartoznak ide és miért fontos a megnevezés?

Az „amerikai őslakos” kifejezés azokat a népcsoportokat és személyeket foglalja magában, akik történelmileg az amerikai kontinensen éltek a gyarmatosítás előtti időktől kezdve, valamint leszármazottaikat. A megnevezés országonként, nyelvenként és közösségenként eltérő lehet — például az Egyesült Államokban gyakori a Native American vagy American Indian, Kanadában a First Nations, az inuitok és a métis külön kategóriát képeznek. Fontos az érzékeny, a közösségek által preferált elnevezés használata: sok csoport saját etnonímáját (pl. Navajo/Diné, Lakota, Cree) részesíti előnyben.

Törzsek és földrajzi elterjedés

Az amerikai őslakosok rendkívül sokszínűek, mind kulturálisan, mind földrajzilag. Néhány nagyobb földrajzi csoport és példa törzsekre:

  • Észak-Amerika északi részén: Inuitok, Cree, Ojibwe és sok First Nations csoport.
  • Észak-Amerika középső és déli része: Sioux (Lakota, Dakota), Navajo (Diné), Cherokee, Apache.
  • Nyugat és délnyugat: Pueblo népek, Hopi, Ute.
  • Mexikó, Közép- és Dél-Amerika: Nahua, Maya, Quechua, Aymara, Guarani és sok más törzs.

Sok törzsnek saját területi hagyományai voltak (vadászó-halászó nomád életmód, földművelés, halászat stb.), és a közösségek kapcsolatai, szövetségei történelmileg változtak az idő és a környezet függvényében.

Nyelvek és kulturális sokszínűség

Az amerikai őslakosok több száz különböző nyelvet beszélnek, amelyek egymástól gyakran teljesen eltérő nyelvcsaládokba tartoznak. Néhány fontosabb nyelvcsalád például:

  • Algonquian
  • Na–Dené (ide tartozik a navajo nyelv)
  • Uto-Aztecan
  • Mayan
  • Quechuan
  • Arawakan és Tupian (Dél-Amerikában)

Sok nyelv veszélyeztetett vagy már kihalt a gyarmatosítás és a kényszerasszimiláció miatt. Az utóbbi évtizedekben azonban számos közösség dolgozik a nyelvújításon és oktatáson, hogy megőrizze anyanyelvét és kulturális hagyományait.

Történelem — rövid áttekintés

A kontinensen élő népcsoportok több ezer éve alakítottak ki különböző társadalmi formákat és technológiákat. Az európai gyarmatosítók érkezése után a következők zajlottak le széles körben:

  • Ismeretlen eredetű és súlyos járványok terjedése (kis himlő, influenza stb.), amelyek óriási népességcsökkenést okoztak.
  • Területvesztés, erőszakos kitelepítések és háborúk a telepesekkel és állami hatalmakkal.
  • Kényszerített asszimilációs politikák: internátusok (residential schools) és nyelvtilalmak, amelyek célja a hagyományos életforma felszámolása volt.
  • Szerződések és jogi megállapodások — sok esetben megsértett vagy átértelmezett szerződések története.

Demográfia, jogi státusz és politikai helyzet

A mai napig nagy változatosság van abban, hogy egy adott törzs milyen jogi státusszal rendelkezik: egyes közösségek szuverén nemzetként ismertek el részlegesen (pl. az Egyesült Államokban a federálisan elismert törzsek), máshol autonóm tartományok vagy nemzeti kisebbségek formájában léteznek. Az őslakos közösségek gyakran küzdenek a következőkkel:

  • földhasználati jogok és természetvédelmi ügyek;
  • egészségügyi és oktatási szolgáltatások hiányosságai;
  • gazdasági lehetőségek és infrastrukturális fejlesztések korlátai;
  • kulturális örökség védelme és saját törvénykezés érvényesítése.

Kortárs kihívások és megoldások

Sok közösség a múlt sérelmei ellenére aktívan dolgozik a jövőn: kulturális revitalizáció, nyelvoktatás, gazdasági fejlesztések, jogi elismerés és részvétel a politikában. Nemzetközi és helyi szervezetek, valamint őslakos vezetők dolgoznak együtt a következő területeken:

  • nyelv- és oktatási programok létrehozása;
  • egészségügyi ellátás javítása és traumafeldolgozás;
  • környezeti igazságosság és földvédelmi kezdeményezések;
  • hagyományos tudás dokumentálása és átadása a fiataloknak.

Terminológia és érzékenység

Fontos a tiszteletteljes kifejezések használata: sokan személyesebbnek és pontosabbnak tartják a saját törzsnév (pl. Diné, Lakota, Mapuche) használatát a gyűjtőnevek helyett. Kerüljük az általánosító vagy régóta sértő megnevezéseket, és figyeljünk arra, hogy mely kifejezést részesítik előnyben az adott közösségek.

Összefoglalás

Az amerikai őslakosok rendkívül sokszínű népcsoportok, gazdag nyelvi és kulturális örökséggel. A gyarmatosítás hatásai — betegség, háború, földvesztés és asszimilációs politikák — súlyos következményekkel jártak, de ma sok közösség aktívan dolgozik hagyományai megőrzésén, jogainak visszaszerzésén és társadalmi helyzetének javításán. A pontos, tiszteletteljes megnevezés és az őslakos közösségek jogos igényeinek megértése fontos lépés a közös jövő felé.

Origins

Az amerikai őslakosok ősei Ázsiából érkeztek Amerikába. Néhányan közülük 15 000 évvel ezelőtt érkezhettek Amerikába, amikor Alaszkát a Bering-földhíd összekötötte Szibériával.

A legkorábbi amerikai népek Szibériából érkeztek, amikor a Bering-szoroson átívelő jéghíd létezett. A Szibériát Kanadával összekötő hideg, de főleg füves síkságot Beringia néven emlegetik. A becslések szerint néhány ezer ember érkezett Beringiába Kelet-Szibériából az utolsó glaciális maximum idején, mielőtt valamikor az időszámításunk előtti 16 500 év után (BP) Amerikába költöztek volna. Ez akkor következhetett be, amikor a dél felé vezető utat elzáró amerikai gleccserek elolvadtak, de még azelőtt, hogy a hidat a tenger elborította volna, kb. 11 000 évvel BP előtt.

Az európai gyarmatosítás előtt Beringia a tengerszoros mindkét oldalán élő jupik népek lakta. Ez a kultúra ma is megmaradt a régióban, másokkal együtt. 2012-ben Oroszország és az Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy hivatalosan is tervezik "a közös beringiai örökség határon átnyúló területének" létrehozását. Ez a megállapodás többek között szoros kapcsolatot hozna létre az Egyesült Államokban található Bering-földhíd Nemzeti Rezervátum és a Krusenstern-foki Nemzeti Emlékmű, valamint az oroszországi Beringiai Nemzeti Park között.

Az amerikai őslakosok számos kis nemzetre oszlanak, amelyeket Kanadában First Nations-nek, máshol pedig törzseknek neveznek.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Kik azok az amerikai őslakosok?


V: Az amerikai őslakosok azok az őslakos népek és leszármazottaik, akik az európaiak érkezése előtt Amerikában éltek.

K: Mi az amerikai őslakosok másik neve?


V: Az amerikai őslakosok más elnevezései közé tartoznak az amerikai őslakosok, amerikai indiánok, indiánok vagy az amerikai kontinens őslakos népei.

K: Miért gondolják egyesek, hogy az indiánokat indiánnak nevezni rasszizmus?


V: Ez azért lehet zavaró, mert ugyanezt a szót használják az Indiából származó emberekre. Amikor Kolumbusz Kristóf felfedezőútra indult, nem tudott Amerikáról, és azt hitte, hogy Kelet-Indiában van, ezért indiánoknak nevezte az embereket. Ma egyesek úgy gondolják, hogy az indiánokat indiánnak nevezni rasszista, mert ez a félreértést állandósítja.

K: Hány különböző indián törzs létezik?


V: Az amerikai őslakosoknak sok különböző törzse létezik, sok különböző nyelvvel. Egyes törzsek vadászó-gyűjtögető népek voltak, akik egyik helyről a másikra vándoroltak, míg mások egy helyen éltek, és városokat és királyságokat építettek.

K: Mi történt sok bennszülöttel, miután az európaiak Amerikába érkeztek?


V: Sok őslakos megsérült, meghalt vagy kénytelen volt elhagyni otthonát a telepesek miatt, akik az európaiakkal együtt érkező betegségek és a velük vívott harcok miatt elfoglalták földjeiket.

K: Hány amerikai őslakos él ma?


V: Ma több mint hárommillió indián él Kanadában és az Egyesült Államokban együttvéve, és még körülbelül 51 millióan élnek Latin-Amerikában.

K: Milyen kihívásokkal kell szembenézniük egyes mai őslakos amerikaiaknak?



V: Sok mai őslakos amerikai még mindig beszéli az őshonos nyelveket és saját kulturális szokásaik vannak, míg mások átvették a nyugati kultúra egyes részeit, de mindannyian szembesülnek a diszkrimináció és a rasszizmus problémáival.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3