Vese (vesék) – meghatározás, felépítés és működés

Ismerje meg a vesék (vesék) működését, felépítését és szerepét az egészségben — részletes, könnyen érthető magyarázatok és tippek a vesevédelemhez.

A vesék a gerincesek hasüregében található két szerv, amelyek bab alakúak. Ezek állítják elő a vizeletet (a húgycsövön távozó sárga szennyvizet.) A húgyúti rendszer részét képezik. Amikor az egészségügyi szakemberek a vesékről beszélnek, általában a vese szót használják. Például veseelégtelenségről akkor beszélünk, ha a vesék betegek és nem működnek.

A nephro- előtagot a szavakban a "vesék" jelentésű szavakra is használják. A nefrológus például olyan orvos, aki a veséket tanulmányozza.

Felépítés és elhelyezkedés

A legtöbb embernek két veséje van, a hasüreg hátsó részén, a gerinc mindkét oldalán (retroperitoneálisan). Általában a jobb vese kissé alacsonyabb helyzetű a máj miatt. Egy felnőtt vese körülbelül ököl nagyságú (12 × 6 × 3 cm), bab alakú, és belsőleg két fő rétegből áll:

• Vesekéreg (cortex): a külső, vöröses rész, ahol sok glomerulus és a nefronok egy része található.
• Vesevelő (medulla): belső, piramis alakú képletekből áll, itt vannak a Henle-kacsok és a gyűjtőcsatornák.

A vesék közepén található a vesemedence, ahová a keletkező vizelet gyűlik, innen jut a húgyvezetékbe (ureter) és tovább a húgyhólyagba.

A nefron: a vese működésének alapegysége

Minden vesében körülbelül 0,8–1,5 millió nefron található. A nefron részei:

• Glomerulus: kis hajszálércsomó, ahol a vérplazma szűrése történik.
• Bowman-tok: a szűrletet felfogó zsákocska.
• Proximális tubulus: itt történik a víz, sók és tápanyagok nagy részének visszaszívása.
• Henle-kacs: felel a vizelet koncentrálásáért, ún. ellenáramú mechanizmus révén.
• Distalis tubulus és gyűjtőcsatorna: finomhangolják az ion- és vízháztartást, hormonális szabályozás hatáskörébe tartoznak (pl. ADH, aldoszteron).

Működés: mit csinálnak a vesék?

• Szűrés: a glomerulusok kiszűrik a vérplazma egy részét (szűrlet), amely nem tartalmaz nagy fehérjéket vagy vérsejteket.
• Reabszorpció: a szűrletből visszaszívódik a test számára szükséges víz, sók és tápanyagok.
• Szekréció: bizonyos anyagok (például gyógyszerek, ionok) aktívan választódnak ki a tubulusokba.
• Koncentrálás/ hígítás: a vizelet térfogatát és ozmolaritását a test állapotának megfelelően állítják be (ADH, aldoszteron szerepe).
• Hormontermelés: a vesék termelik a renin-t (vérnyomás szabályozás), az eritropoetin-t (vörösvértest-képződés serkentése) és részt vesznek az aktív D-vitamin (kalcitriol) képzésében, ami a kalcium-anyagcserét befolyásolja.

Vérkeringés a vesében

A vesék gazdag vérellátással rendelkeznek. A veseartéria közvetlenül a fő artériából (aortából) ágazik le, és a glomerulusokba jutó afferens arteriolákat látja el. A glomerulus után az efferens arteriola oszlik kapillárisokra, amelyek a tubulusok körül futnak és lehetővé teszik a visszaszívást.

Normál vizelet jellemzői

• Átlátszó vagy világos sárga
• Szagtalan vagy enyhe ammóniaszag
• pH értéke változó (általában enyhén savas) és térfogata függ a folyadékbeviteltől
• Nem tartalmaz vért, nagy mennyiségű fehérjét vagy glükózt (kivétel cukorbetegség esetén)

Gyakori betegségek és problémák

• Húgyúti fertőzés (UTI): fájdalom, gyakori vizelési inger, néha láz; ha lejjebb vagy felfelé terjed (vesefertőzés), hát- vagy deréktáji fájdalom is jelentkezhet.
• Vesekő: heves deréktáji fájdalom, vér a vizeletben; a kő vándorlása okozza a panaszokat.
• Akut veseelégtelenség (AKI): gyors romlás a vesefunkcióban (méreganyagok felszaporodása, csökkent vizeletmennyiség).
• Krónikus vesebetegség (CKD): lassú, visszafordíthatatlan vesefunkció-csökkenés, amely végül dialízist vagy transzplantációt tehet szükségessé.
• Glomerulonephritis: a glomerulusok gyulladása, ami vért és fehérjét okozhat a vizeletben.

Mikor forduljon orvoshoz?

• Erős, görcsös derékfájás vagy oldalfájdalom
• Vér a vizeletben
• Gyakori, égő vizelés vagy láz vizelési panaszokkal
• Hirtelen csökkenő vizeletmennyiség, duzzanat (ödéma), légszomj—ezek a veseelégtelenség jelei lehetnek

Diagnosztika

• Vizeletvizsgálat (gyorsteszt és mikroszkópia): fertőzés, vér, fehérje kimutatása.
• Vérvizsgálatok: kreatinin, ureum (BUN) a vesefunkció becslésére; a glomeruláris filtrációs ráta (eGFR) kiszámítása.
• Képalkotók: ultrahang, CT, ritkábban MRI a vesekövek, daganatok vagy szerkezeti eltérések vizsgálatára.
• Vesebiopszia: szövettani vizsgálat, ha szükséges a pontos diagnózis felállításához (például glomerulonephritis esetén).

Kezelés

• Gyógyszeres kezelés: antibiotikumok fertőzés esetén, vérnyomáscsökkentők (ACE-gátlók, ARB-k) krónikus vesebetegségben, fájdalom- és görcsoldók vesekő esetén.
• Dialízis: művileg végzett vértisztítás súlyos veseelégtelenségben (hemodialízis vagy peritoneális dialízis).
• Vesetranszplantáció: végleges kezelés végstádiumú veseelégtelenségben, ha alkalmas donort találnak.
• Életmódbeli és táplálkozási tanácsok: sóbevitel csökkentése, folyadékszedés szabályozása, cukorbetegség és magas vérnyomás megfelelő kezelése.

Megelőzés és életmódtanácsok

• Igyon elegendő vizet (az egyéni szükséglet függ a testmérettől, aktivitástól és környezeti hőtől).
• Tartsa kontroll alatt a vérnyomását és vércukrát—ezek a vesebetegség kockázati tényezői.
• Korlátozza az erős fájdalomcsillapítók (különösen az NSAID-ok) tartós, indokolatlan használatát, mert károsíthatják a vesét.
• Egészséges testsúly, rendszeres testmozgás és változatos étrend segít a vesék megóvásában.
• Rendszeres orvosi ellenőrzés, különösen ha cukorbeteg vagy magasvérnyomás-betegsége van.

Rövid összefoglaló

A vesék létfontosságú szervek: eltávolítják a szervezetből a salakanyagokat, szabályozzák a folyadék- és sóegyensúlyt, részt vesznek a vérnyomás és a vörösvértest-képzés szabályozásában. Korai felismeréssel és megfelelő kezeléssel sok vesebetegség jól kezelhető vagy lassítható a romlás folyamata. Ha tünetei vannak vagy rizikófaktorai (magas vérnyomás, cukorbetegség) vannak, beszéljen háziorvosával vagy nefrológussal.

Keresés betűvel