Parkinson-kór
A Parkinson-kór (vagy Parkinson-kór) olyan betegség, amely lassan károsítja a központi idegrendszert. A központi idegrendszert az agy és a gerinc alkotja. Amikor egy személy Parkinson-kórban szenved, az agy egy részében elpusztulnak a dopamint termelő sejtek. A dopaminsejtek információt küldenek más sejteknek, amelyek a cselekvéseinket véghezviszik. Emiatt a Parkinson-kór elsősorban a szervezet motoros rendszerét érinti.
A Parkinson-kór egy olyan betegség, amely idővel egyre rosszabbodik. A Parkinson-kór általában 50 éves kor felett alakul ki. Az orvosok számára néha nagyon nehéz felismerni.
Sir William Richard Gowers Parkinson vázlata.
Okok
Az orvosok a Parkinson-kór pontos okait tanulmányozzák. Azt mondják, hogy a Parkinson genetikai hibák és számos lehetséges hatás kombinációja révén alakul ki, de nem sokat tudunk. Az orvosok felfedeztek néhány nyomot az ok(ok)ra vonatkozóan. Az agyban lévő speciális ganglionok pusztulása okozza. A dopamin, egy neurotranszmitter termelődése csökken. A Parkinson-kór genetikai eredetű is lehet. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a genetikai Parkinson-kór nem normális, és ritkán fordul elő. A Parkinson-kór gyakoribb azok körében, akik növényvédő szerekkel dolgoznak, vagy akiknek a kórtörténetében fejsérülések szerepelnek.
A kutatások azt mutatják, hogy a Parkinson-kór kialakulásának valószínűsége némileg csökken, ha valaki cigarettázik.
Tünetek
A Parkinson-kór miatt az agy nem reagál. A beteg lebénulhat. A betegség miatt a beteg reakcióideje lelassulhat, és a kéz és az agy közötti koordináció megromolhat.
Ez károsítja a beteg mozgáskészségét és beszédkészségét. A hangulatot, a viselkedést és a gondolkodást is befolyásolhatja. A Parkinson-kór gyakori tünete a remegés. A remegés hatására az emberek kezei, lábai és karjai remegnek. Néhány tünet közé tartoznak a bőrproblémák, a depresszió és a nyelési nehézségek.
A Parkinson-kór tünetei közé tartoznak a merev izmok és a mozgásproblémák. Ez a betegség lassú reakcióidőt ad a betegeknek. Ez megnehezíti számukra az olyan egyszerű dolgok elvégzését, mint a járás és a beszéd. Depressziót és egyéb érzelmi változásokat is okoz.
Kezelések
A Parkinson-kór még nem gyógyítható teljesen. Az emberek mégis megpróbálták gyógyszerekkel gyógyítani. Az egyik kezelés az elveszett dopamin visszahelyezése. A dopaminreceptor-agonistáknak nevezett gyógyszercsoport az agyba juttatva a dopaminhoz hasonlóan hat. Négy különböző gyógyszer tartozik ebbe a csoportba. Sok beteg ezek egyikét egy másik gyógyszerrel együtt szedi. Ezt a másik gyógyszert L-dopának hívják. A dopaminnal ellentétben az L-dopa bejuthat az agyba. A dopamin nem tud bejutni az agyba. Ezért sok beteg az L-dopát és a dopamint együtt szedi. Kezdetben az L-dopa sokat segít. De ahogy a betegség előrehalad, az L-dopa már nem működik olyan jól. Két másik használt gyógyszer az antikolinergikum és a szelegilin. Mindkettő segít a tünetek enyhítésében. Az antikolinergikumok segítenek a betegnek a remegés megszüntetésében. A szelegilin a központi idegrendszerben lévő idegek védelmére szolgál. A szelegilint nem gyakran alkalmazzák. Ennek az az oka, hogy nincs valódi bizonyíték arra, hogy segít.
A mély agyi stimuláció (DBS) egy olyan műtét, amelyet a Parkinson-kórban szenvedők egy része alkalmaz.
