Ugrás a tartalomhoz
Kezdőlap

Parkinson-kór: meghatározás, tünetek, okok és kezelési lehetőségek

Parkinson-kór: áttekintés a meghatározásról, korai és késői tünetekről, kiváltó okokról és korszerű kezelési lehetőségekről — diagnózis, terápiák és életminőség javítása.

Szerző: Létrehozva: Frissítve:

A Parkinson-kór olyan betegség, amely lassan károsítja a központi idegrendszert. A központi idegrendszert az agy és a gerinc alkotja. A Parkinson-kórban az agy egy részében — elsősorban a substantia nigra nevű területen — elpusztulnak a dopamint termelő sejtek, ezért a betegség főként a motoros rendszerét érinti. A dopamin szerepe, hogy a mozgások összehangolásában és indításában segít; hiányában lassulás, remegés és merevség alakulhat ki.

Képgaléria

10 Képek
Sir William Richard Gowers Parkinson Disease sketch 1886
simple.wikipedia.org · Public domain

Tünetek

A Parkinson-kór tünetei lassan alakulnak ki és egyénenként változóak. A leggyakoribb tünetek:

  • Motoros tünetek: nyugalmi tremor (remegés), izommerevség (rigiditás), lassú mozgások (bradykinesia), tartási- és egyensúlyzavar (instabilitás), járás- és mimikai zavarok.
  • Nem motoros tünetek: szagláscsökkenés (hiposmia), alvászavarok (pl. REM alvásviselkedési rendellenesség), székrekedés, depresszió, szorongás, kognitív zavargok és memória-problémák, autonóm tünetek (vérnyomás-ingadozás, vizelési problémák).
  • Gyógyszermellékhatások: a Parkinson-gyógyszerek hosszútávon motoros ingadozásokat és dyskinesiát (kóros, akaratlan mozgások) okozhatnak.

Okok és kockázati tényezők

A pontos ok nem ismert. A betegség kialakulásában szerepet játszhatnak genetikai tényezők (bizonyos génmutációk növelhetik a kockázatot) és környezeti expozíciók (például bizonyos peszticidek). Az életkor a legfontosabb kockázati tényező: a legtöbb eset 50 éves kor fölött jelentkezik. Továbbá férfiaknál gyakoribb a betegség. A Parkinson-kórra jellemzőek az alfa-szinklein fehérje felhalmozódásával járó Lewy-testek az agyszövetben.

Diagnózis

A diagnózis elsősorban a kórtörténet és a klinikai ideggyógyászati vizsgálat alapján történik. Nincs egyetlen egyszerű laboratóriumi teszt a Parkinson-kór bizonyítására. A tünetekre adott jó válasz a levodopa kezelésre segíti a diagnózist. Kiegészítő vizsgálatok (pl. koponya-MRI) főként más betegségek kizárására szolgálnak; speciális képalkotó eljárások (pl. DaTscan) bizonyos esetekben segíthetnek a dopaminerg pályák működésének felmérésében.

Kezelési lehetőségek

A Parkinson-kór jelenleg nem gyógyítható, de többféle kezeléssel a tünetek jelentősen javíthatók és az életminőség fenntartható.

  • Gyógyszeres kezelés: levodopa/carbidopa — a leghatékonyabb tüneti gyógyszer; dopamin agonisták; MAO-B gátlók; COMT gátlók; amantadin; antikolinerg szerek bizonyos esetekben. A kezelést egyénre szabják, és idővel módosítani kell.
  • Sebészeti és invazív kezelések: mély agyi stimuláció (DBS) jól bevált módszer bizonyos, gyógyszeres kezelésre nem kielégítő vagy mellékhatásokkal terhelt betegeknél. További lehetőségek közé tartozik a folyamatos levodopa-intestinalis infúzió és az apomorfin pumpa súlyos motoros ingadozások esetén.
  • Rehabilitáció és életmódbeli beavatkozások: rendszeres testmozgás, gyógytorna, logopédia (beszéd- és nyelési problémákra), foglalkozási terápia, táplálkozási tanácsok és pszichoszociális támogatás. A fizikai aktivitás lassíthatja a funkcióvesztést és javítja a közérzetet.
  • Tüneti és támogató ellátás: fájdalomcsillapítás, alvás- és hangulatzavarok kezelése, gondozói támogatás, otthoni biztonság fejlesztése.

Életminőség és hosszú távú kilátások

A Parkinson-kór lefolyása egyénenként változó. Sok beteg évekig jól reagál a kezelésre és aktív életet élhet; másoknál idővel súlyosbodhatnak a járási-, kognitív- vagy autonóm problémák. Fontos a rendszeres orvosi kontroll, a gyógyszerek finomhangolása és a multidiszciplináris ellátás (neurológus, gyógytornász, logopédus, szakápolás).

Gyakorlati tanácsok betegeknek és gondozóknak

  • Tartsák be pontosan a gyógyszerelési rendet; a tünetek és mellékhatások rögzítése segíti az orvost a beállításban.
  • Vezessenek naplót a mozgásingadozásokról és a mellékhatásokról.
  • Rendszeresen mozogjanak: séta, erősítő gyakorlatok és egyensúlyfejlesztés hasznos.
  • Alakítsák biztonságossá az otthont (csúszásmentes talaj, kapaszkodók), hogy csökkentsék az esések kockázatát.
  • Keresni kell a pszichés támogatást és a hozzátartozói csoportokat; a gondozói terhek megosztása fontos.
  • Kérjenek mielőbbi orvosi segítséget hirtelen súlyos tünetváltozás, súlyos fertőzés vagy esés esetén.

Ha Parkinson-kórra gyanakszik vagy már megerősített a diagnózis, fontos a szakorvosi (neurológiai) követés és a személyre szabott kezelési terv. A kutatás folyamatosan zajlik, új terápiás lehetőségek és klinikai vizsgálatok állnak rendelkezésre; érdemes érdeklődni az aktuális lehetőségekről kezelőorvosnál.

Sir William Richard Gowers Parkinson vázlata.
Sir William Richard Gowers Parkinson vázlata.

Okok

Az orvosok a Parkinson-kór pontos okait tanulmányozzák. Azt mondják, hogy a Parkinson genetikai hibák és számos lehetséges hatás kombinációja révén alakul ki, de nem sokat tudunk. Az orvosok felfedeztek néhány nyomot az ok(ok)ra vonatkozóan. Az agyban lévő speciális ganglionok pusztulása okozza. A dopamin, egy neurotranszmitter termelődése csökken. A Parkinson-kór genetikai eredetű is lehet. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a genetikai Parkinson-kór nem normális, és ritkán fordul elő. A Parkinson-kór gyakoribb azok körében, akik növényvédő szerekkel dolgoznak, vagy akiknek a kórtörténetében fejsérülések szerepelnek.

A kutatások azt mutatják, hogy a Parkinson-kór kialakulásának valószínűsége némileg csökken, ha valaki cigarettázik.



Tünetek

A Parkinson-kór miatt az agy nem reagál. A beteg lebénulhat. A betegség miatt a beteg reakcióideje lelassulhat, és a kéz és az agy közötti koordináció megromolhat.

Ez károsítja a beteg mozgáskészségét és beszédkészségét. A hangulatot, a viselkedést és a gondolkodást is befolyásolhatja. A Parkinson-kór gyakori tünete a remegés. A remegés hatására az emberek kezei, lábai és karjai remegnek. Néhány tünet közé tartoznak a bőrproblémák, a depresszió és a nyelési nehézségek.

A Parkinson-kór tünetei közé tartoznak a merev izmok és a mozgásproblémák. Ez a betegség lassú reakcióidőt ad a betegeknek. Ez megnehezíti számukra az olyan egyszerű dolgok elvégzését, mint a járás és a beszéd. Depressziót és egyéb érzelmi változásokat is okoz.



Kezelések

A Parkinson-kór még nem gyógyítható teljesen. Az emberek mégis megpróbálták gyógyszerekkel gyógyítani. Az egyik kezelés az elveszett dopamin visszahelyezése. A dopaminreceptor-agonistáknak nevezett gyógyszercsoport az agyba juttatva a dopaminhoz hasonlóan hat. Négy különböző gyógyszer tartozik ebbe a csoportba. Sok beteg ezek egyikét egy másik gyógyszerrel együtt szedi. Ezt a másik gyógyszert L-dopának hívják. A dopaminnal ellentétben az L-dopa bejuthat az agyba. A dopamin nem tud bejutni az agyba. Ezért sok beteg az L-dopát és a dopamint együtt szedi. Kezdetben az L-dopa sokat segít. De ahogy a betegség előrehalad, az L-dopa már nem működik olyan jól. Két másik használt gyógyszer az antikolinergikum és a szelegilin. Mindkettő segít a tünetek enyhítésében. Az antikolinergikumok segítenek a betegnek a remegés megszüntetésében. A szelegilin a központi idegrendszerben lévő idegek védelmére szolgál. A szelegilint nem gyakran alkalmazzák. Ennek az az oka, hogy nincs valódi bizonyíték arra, hogy segít.

A mély agyi stimuláció (DBS) egy olyan műtét, amelyet a Parkinson-kórban szenvedők egy része alkalmaz.



Kapcsolódó cikkek

Szerző

AlegsaOnline.com Parkinson-kór: meghatározás, tünetek, okok és kezelési lehetőségek

URL: https://hu.alegsaonline.com/art/74725

Megosztás

Források