Emberi jogok
Az emberi jogok azt jelentik, hogy minden embernek jogokkal kell rendelkeznie:
Minden emberi lény szabadon és egyenlő méltósággal és jogokkal születik.
- Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (EJEE) 1. cikke
Ma az alapelveket a nemzeti és a nemzetközi jog jogként védi. Egyetemesnek tekintik őket, ami azt jelenti, hogy mindenkinek szólnak, függetlenül a faji, vallási, etnikai, nemzetiségi hovatartozástól, kortól, nemtől (a nők jogait is beleértve), politikai meggyőződésektől (vagy bármilyen más meggyőződéstől), intelligenciától, fogyatékosságtól, szexuális irányultságtól vagy nemi identitástól.
Minden embernek mindezek a jogok megilletik, nem lehet csak néhányat megadni:
Minden emberi jog egyetemes, oszthatatlan, egymástól függő és összefüggő. A nemzetközi közösségnek az emberi jogokat globálisan tisztességes és egyenlő módon, azonos alapon és azonos hangsúllyal kell kezelnie.
- Bécsi nyilatkozat és cselekvési program, Emberi Jogi Világkonferencia, 1993.
Bill of Rights (1689)
Történelem
Az emberi jogok eszméje a nyugat-európai vallásban és filozófiában fellelhető eszmékből ered. Az emberi jogok modern nyugati eszméje az európai felvilágosodásban kezdődött. A 16. században egyesek azt kezdték sugallni, hogy mindenkinek joga van vallási és politikai szempontból megválasztani a vallását és a vezetőit. Ez a fajta gondolkodásmód fontos szerepet játszott az angol polgárháborúban. A háború után John Locke filozófus amellett érvelt, hogy az embereknek rendelkezniük kell ezekkel a jogokkal; ő volt az egyik első, aki "emberi jogoknak" nevezte ezeket. Ezek az eszmék a 18. században az amerikai forradalomban és a francia forradalomban is fontosak voltak.
A 19. században John Stuart Mill fontos filozófus volt, aki az emberi jogokról is gondolkodott. Azt mondta, hogy az embereknek képesnek kell lenniük arra, hogy saját testük és elméjük felett rendelkezzenek. Három különleges gondolatról beszélt:
- szólásszabadság
- gyülekezési szabadság
- a szabadság arra, hogy az ember azt tegye, amit akar, ha az nem árt másoknak (még akkor is, ha mások szerint ez rossz).
Hegel filozófus volt, aki a szabad akarat eszméjéről beszélt. Arról is beszélt, hogy mi teszi az embert szabaddá: hogy az embernek bizonyos kapcsolatokat kell kialakítania más emberekkel ahhoz, hogy valódi szabadságot élvezzen. Az embernek képesnek kell lennie:
- saját ingatlan
- szerződéseket kötni más emberekkel
- erkölcsi ígéreteket tenni az embereknek
- élni bárkivel
- védelmet kapnak a törvények ellen
- a kormányzatban is van beleszólásuk
Törvények
Mivel az emberek fontosnak tartják az emberi jogokat, az országok törvényeket hoznak azok védelmére. Ezek a törvények kimondják, hogy a kormányok nem vehetik el az emberek alapvető jogait. Biztosítják, hogy azokat az embereket, akik elveszik mások jogait, megbüntetik.
Néhány jelentős politikai szervezet olyan nyilatkozatokat tett, amelyek az emberi jogokat támogatják. Ezek nem törvények, de mégis hatással vannak ránk. Ha csoportok vagy országok nem követik ezeket a nyilatkozatokat, mások elítélik őket (azt mondják, hogy nagyon rosszak); és akkor az emberek nem beszélhetnek velük, nem köthetnek velük üzletet, vagy nem segíthetnek nekik.
Az emberi jogi törvényeket többek között az alkotmányok tartalmazzák. Az Egyesült Államok alkotmánya és Franciaország alkotmánya a legrégebbi emberi jogi törvények közé tartozik.
1948-ban az Egyesült Nemzetek Szervezete elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ez egy széles körben elismert dokumentum, amely kimondja, hogy az ENSZ szerint mik az emberi jogok. Ez nem törvény, de két fontos megállapodás alapját képezi:
- A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya
- A gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya
Ezek az ENSZ emberi jogi paktumai: emberek vagy országok közötti megállapodások. Azok az országok, amelyek aláírják ezt a két paktumot, vállalják, hogy követik azokat.
Az említett nyilatkozatokon és egyezségokmányokon kívül számos szerződés és dokumentum létezik az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervezetek által. Ezeket a szerződéseket és dokumentumokat "nemzetközi emberi jogi jognak" nevezik.
A francia nemzetgyűlés által 1789. augusztus 26-án elfogadott, az ember és a polgár jogairól szóló nyilatkozat.
Az emberi jogok listája
Nem mindenki ért egyet abban, hogy mik az alapvető emberi jogok. Nagyon világos, hogy kevés ország engedi meg mindezeket a jogokat. Vannak olyan országok is, ahol a jogok nem törvénytelenek, de semmit sem tesznek a támogatásuk érdekében. Íme egy lista a legelismertebb jogok közül:
Alapvető jogok
- Az élethez való jog
- Egy ország állampolgára lenni
- Lakhatáshoz való jog
- A tisztességes eljáráshoz való jog
- Tulajdonosi jogokat birtokolni
Biztonság
- Biztonság az erőszakkal szemben (fizikai, lelki és szexuális)
- Menedékjogot kérni, ha egy ország rosszul bánik veled.
- Tisztességes eljárás, és hogy ártatlannak tekintsék, amíg bűnössége be nem bizonyosodik.
Általános életszabadságok
- Az oktatáshoz való jog
- Egészségügyi ellátás (orvosi ellátás)
- Hinni és gyakorolni azt a vallást, amit az ember akar
A szexualitással és a nemzéssel kapcsolatos jogok
- Házassághoz és családhoz való jog
- A férfiak és nők egyenlősége; a nők jogai
- Ne kényszerítsenek házasságra
- a szexuális irányultságának kifejezéséhez való jog
Politikai szabadságok
- Az önkifejezéshez való jog: szólásszabadság
- Szavazni
- Békésen tiltakozni (egy kormány vagy csoport ellen beszélni).
- Petíció benyújtása
Visszaélések
A bántalmazás azt jelenti, hogy egy vagy több személyt szándékosan bántalmaznak fizikailag, mentálisan, érzelmileg vagy verbálisan egyszer vagy többször. Az emberi jogokkal való visszaélés hasonló módon, az egyetemes jogokat is figyelembe véve történik. Emberi jogokkal való visszaélés akkor történik, amikor egy személyt olyan módon bántanak, amely sérti (ellentétes) az emberi jogaival. Az emberi jogokkal való visszaélést gyakran emberi jogi jogsértésnek is nevezik.
Példák az emberi jogok megsértésére vagy megsértésére:
- Börtönbe zárni valakit azért, mert azt mondta, hogy a kormány rossz dolgokat tesz, vagy mert vallásos vagy nem vallásos.
- Egy személy otthonának elvétele azért, mert más országból származik.
- Nem hagyják szavazni azt, aki egy ország állampolgára, mert a cikk tetején említett "rossz" tulajdonságokkal rendelkezik.
- Erőszak valakivel szemben azért, mert az illető vallásos (vagy bármilyen), vagy más vallású, mint a bántalmazó.
Sok ember, csoport és ország tartja nagyon fontosnak az emberi jogok védelmét. De a világon nem mindenki hisz az emberi jogokban. Ha olyan emberek, akik nem hisznek az emberi jogokban, politikai hatalmat kapnak, sok embernek árthatnak. Még ha ezeknek az embereknek nincs is politikai hatalmuk, akkor is erőszakosak lehetnek más emberekkel szemben. Sokan dolgoznak azért, hogy megvédjék mindenki emberi jogait; ezek közül néhányan kormányzati csoportok, és vannak olyanok is, akik nem tartoznak egyetlen kormányhoz sem. Ezeket néha emberi jogi szervezeteknek nevezik. Az Amnesty International és a Human Rights Watch példák az emberi jogi szervezetekre.
Kérdések és válaszok
K: Mik az emberi jogok?
V: Az emberi jogok azok a jogok és szabadságok, amelyekkel minden embernek rendelkeznie kell. Ide tartoznak például a szólásszabadság, a tisztességes eljáráshoz való jog, valamint az egyenlő bánásmódhoz való jog, függetlenül a faji, vallási, etnikai, nemzeti hovatartozástól, kortól, nemtől, politikai meggyőződéstől (vagy bármilyen más meggyőződéstől), intelligenciától, fogyatékosságtól, szexuális irányultságtól vagy nemi identitástól.
K: Honnan származnak az emberi jogok?
V: Az emberi jogokat a nemzeti és nemzetközi jog törvényes jogként védi. Az emberi jogok eszméjét először az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (UDHR) 1. cikkében vázolták fel.
K: Egyetemesek-e az emberi jogok?
V: Igen. Az emberi jogok mindenkinek szólnak - globálisan igazságos és egyenlő módon, azonos alapon, azonos hangsúlyokkal kell kezelni őket.
K: Lehetséges, hogy csak egyes emberi jogokat biztosítsunk?
V: Nem. Minden embernek mindezek az emberi jogok járnak - ezeket nem lehet felosztani vagy szelektíven biztosítani.
K: Hogyan biztosíthatjuk, hogy mindenki tisztában legyen az emberi jogaival?
V: Fontos, hogy az embereket felvilágosítsuk alapvető emberi jogaikról, hogy tudják, mihez van joguk, és hogyan védhetik meg azokat szükség esetén. Ez történhet a kormányok vagy a nem kormányzati szervezetek kampányai, valamint a médián keresztül, például televíziós és rádióműsorok vagy online cikkek és videók révén.
K: Mit jelent az, hogy az emberi jogok oszthatatlanok?
V: Az oszthatatlanság azt jelenti, hogy minden emberi jogot együttesen kell tiszteletben tartani - senkinek sem lehet több vagy kevesebb joga, mint egy másik személynek, amikor a nemzetközi jog szerinti alapvető jogairól van szó. Minden embernek egyenlő joga van ezekhez a védelmekhez, függetlenül attól, hogy ki vagy honnan származik.
