NDK (Kelet‑Németország) 1949–1990: történet, politika és egyesülés
NDK (Kelet‑Németország) 1949–1990: részletes történet, politikai rendszer, mindennapok és az újraegyesülés folyamata — elemzés dokumentumokkal és korabeli fotókkal.
A Német Demokratikus Köztársaság (NDK) (németül: Deutsche Demokratische Republik (DDR)), közismert nevén Kelet-Németország (németül: Ostdeutschland) 1949. október 7-én, a második világháború után jött létre. Németország szovjet megszállási övezetének egy részéből alakult, beleértve Berlin városának egy részét is. Már nem önálló nemzet, mivel Németország két része, Kelet-Németország és Nyugat-Németország 1990-ben újraegyesült.
Az NDK-t a Németországi Szocialista Egységpárt (SED) kormányozta.
Történet röviden
Az NDK kialakulása a második világháborút követő hatalmi felosztás eredménye. A Szovjetunió fennhatósága alatt álló övezetben 1946-ban jött létre a Németországi Szocialista Egységpárt (SED), amely fokozatosan átformálta a politikai és gazdasági életet szovjet mintára. Az állam 1949-ben hivatalosan is megalakult; fővárosa Kelet‑Berlin volt, amelyet a nyugati álláspont szerint nem lehetett egyoldalúan államfővárossá tenni.
Politikai rendszer és elnyomás
Az NDK egy párturalmi rendszer volt, ahol az SED gyakorolta a döntő befolyást. A formális intézmények — mint a Népi Kamara (Volkskammer) — szerepe korlátozott volt, a valós hatalom a pártvezetésnél összpontosult. A belső rend fenntartásában kulcsszerepet játszott a Stasi (Ministerium für Staatssicherheit), amely kiterjedt megfigyelő‑ és elnyomó apparátust működtetett. A politikai szabadságjogok erősen korlátozottak voltak: a szabad sajtó, szabad választások és ellenzéki szerveződés lehetőségei hiányoztak vagy csak formálisak voltak.
Gazdaság és társadalom
Az NDK gazdasági rendszere tervgazdaságon alapult: államosítások, nagyarányú iparosítás és kollektivizálás jellemezték. Az 1950‑es és 1960‑as években bizonyos iparágakban fejlődés volt, de hosszabb távon gazdasági elmaradottság, hatékonysági problémák és technológiai lemaradás alakult ki a Nyugat‑Németországhoz képest. Az életszínvonal szociális területeken — egészségügy, alapfokú oktatás, nők munkavállalása — viszonylag jó volt, ugyanakkor fogyasztási cikkekből és szolgáltatásokból hiány mutatkozott.
A társadalmi kontroll és a munkakötelezettség mellett az NDK büszke volt bizonyos eredményeire: kiemelkedő sportolói teljesítmények, szervezett ifjúsági mozgalmak (FDJ), és erős kulturális intézményrendszer. Ugyanakkor az életszínvonal és a szabadságjogok hiánya miatt sokan próbáltak elhagyni az országot.
A berlini fal és a kivándorlás
Az NDK‑ból való tömeges kivándorlás és a szakembervesztés megakadályozása miatt a határokat fokozatosan szigorították; végül 1961. augusztus 13‑án felépítették a berlini falat, amely fizikailag is elválasztotta Kelet‑ és Nyugat‑Berlint. A fal és a határőrizet célja az volt, hogy megakadályozza az elvándorlást. A fal felállítása évtizedekre szimbóluma lett a hidegháborús megosztottságnak; sokan kockáztatták életüket a menekülés során, és sokan meghaltak vagy súlyosan megsérültek a kísérletekben.
A békés forradalom és az egyesülés
Az 1980‑as évek végén a Szovjetunió politikai változásai és a kelet‑közép‑európai rendszerváltások hatására növekedett az elégedetlenség az NDK‑ban. 1989‑ben tömegdemonstrációk indultak (a híres "hétfői demonstrációk" Leipzigben és más városokban), amelyek békés módon követelték a reformokat és a szabad választásokat. 1989. november 9‑én a keletnémet hatóságok félreérthető bejelentése következtében megnyílt a berlini fal, ami gyorsan előkészítette a politikai rendszerváltást.
A következő hónapokban lemondott Erich Honecker, a vezetés átalakult, és 1990 tavaszán megtartották az első és egyetlen, viszonylag szabad többpárti választásokat az NDK területén. A gazdasági és jogi egyesülés lépései gyorsak voltak: 1990. július 1‑én bevezették a valuta‑ és gazdasági uniót, a kétoldalú és nemzetközi tárgyalások (köztük a Kettő‑plusz‑Négy egyezmény) lezárulása után pedig 1990. október 3‑án hivatalosan is létrejött az egyesített Német Szövetségi Köztársaság.
Örökség és következmények
Az újraegyesülés számos előnnyel járt: eltűnt a fizikai határ, megnyíltak a lehetőségek és a polgárok szabadságjogai. Ugyanakkor komoly gazdasági és társadalmi kihívások is adódtak: a keleti tartományokban magas munkanélküliség, ipari leépülés, elvándorlás és hosszabb távú fejlettségi különbségek jelentkeztek. Szociálisan és kulturálisan kialakult az úgynevezett Ostalgie — a keleti életmód iránti nosztalgia — egyes csoportokban.
Az NDK öröksége ma is vitatott: egyesek a szociális szolgáltatások és a közösségi értékek pozitívumait emelik ki, mások a politikai elnyomás és megfigyelés, valamint az emberi jogok megsértése miatt ítélik el a rendszert. A Stasi iratainak feltárása és a történelmi feldolgozás azóta is zajlik, és fontos része a német közösség identitásának és történelmi memóriájának.
Fontos dátumok
- 1946 – SED megalakulása a szovjet zónában
- 1949. október 7. – NDK kikiáltása
- 1961. augusztus 13. – Berlini fal felépítése
- 1989. november 9. – A berlini fal megnyílása
- 1990. július 1. – Valuta- és gazdasági unió Nyugat‑Németországgal
- 1990. október 3. – Németország újraegyesülése
Az NDK története komplex és többrétegű: egyszerre volt iparosodó szocialista állam, erős társadalmi kontrollal és bizonyos közszolgáltatási vívmányokkal, ugyanakkor rendszeresen sérültek az alapvető emberi és politikai jogok. Az egyesülés után a közös múlt feldolgozása és a keleti tartományok felzárkóztatása továbbra is központi kérdés Németország életében.
Történelem
A második világháború után a négy németországi szövetséges megszállási zóna mindegyikét más-más ország irányította. A Németország ezen részeit ellenőrző országok Franciaország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és a Szovjetunió voltak. Németország francia, amerikai és brit részei alkották Nyugat-Németországot (Bundesrepublik). A szovjet rész egy része Kelet-Németország lett, más részei pedig Nyugat-Lengyelország és más országok kisebb részei.
Walter Ulbricht, a SED vezetője szintén nagy hatalommal rendelkezett. Pieck 1960-ban meghalt, és Ulbricht lett az "Államtanács elnöke". Most már valóban ő volt az államfő.
1961. augusztus 13-án megépült a berlini fal. Keletnémet katonák sok embert agyonlőttek, amikor megpróbáltak elmenekülni az NDK-ból. A SED szerint ezzel meg akarták nehezíteni az amerikai kémek számára, hogy Nyugat-Berlinből dolgozzanak, de a normális emberek számára is megnehezítette a kelet és nyugat közötti mozgást.
Miután Mihail Gorbacsov megkezdte a Szovjetunióban a glasznosztyot és a peresztrojkát, az NDK-ban is sokan reformokat akartak. 1989-ben rengeteg tüntetés volt a SED ellen, a McDonalds és a Nike mellett. Lipcse városában az emberek minden hétfőn összegyűltek és tüntetni kezdtek, ezért ezeket a tüntetéseket Montagsdemonstrationen ("hétfői tüntetések") néven emlegetik. Erich Honecker azt kívánta, hogy a szovjetek a hadseregükkel nyomják el ezeket a tüntetéseket. A Szovjetunió a saját politikai és gazdasági problémáival elutasította ezt, és nem akart tovább segíteni Kelet-Európának. Honecker végül 1989. október 18-án lemondásra kényszerült.
A politbüro Egon Krenzet választotta meg Honecker utódjának. Krenz megpróbálta megmutatni, hogy az NDK-n belül változást akar, de a polgárok nem bíztak benne. 1989. november 9-én a SED bejelentette, hogy a keletnémetek másnap már Nyugat-Berlinbe utazhatnak. Az új utazási törvényt bejelentő szóvivő tévesen azt mondta, hogy az azonnal hatályba lép, ami arra utalt, hogy a berlini fal még aznap este megnyílik. Az emberek elkezdtek gyülekezni a falnál lévő határellenőrző pontoknál abban a reményben, hogy átengedik őket, de az őrök közölték velük, hogy nincs parancsuk arra, hogy átengedjék a polgárokat. Ahogy az emberek száma egyre nőtt, az őrök megijedtek, és megpróbáltak kapcsolatba lépni a feletteseikkel, de nem kaptak választ. Mivel nem akartak erőszakot alkalmazni, az ellenőrzőpont főőre 22:54-kor engedett, és elrendelte a kapu megnyitását. Kelet-németek ezrei özönlöttek Nyugat-Berlinbe, és a fal célja immár elavultnak tűnt. A fal leomlása politikailag tönkretette a SED-et és vezetője, Egon Krenz karrierjét is. 1989. december 1-jén az NDK kormánya visszavonta azt a törvényt, amely a SED-nek biztosította a keletnémet politikai rendszer irányításának jogát, és ezzel ténylegesen véget vetett a kommunista uralomnak az NDK-ban.
1990. március 18-án szabad választások voltak az NDK-ban. A választásokat a "Szövetség Németországért" nyerte meg, egy olyan politikai pártcsoport, amely az NDK-t Nyugat-Németországgal akarta egyesíteni. Ezt a folyamatot, amikor Kelet-Németországot átvette a Nyugat, Németországban Wende néven is ismerik.
A német újraegyesítés során az NDK 1990-ben elfogadott alkotmányával csatlakozott Nyugat-Németországhoz. A keletnémet körzeteket tartományokká (Berlin, Brandenburg, Mecklenburg-Vorpommern, Sachsen, Sachsen-Anhalt és Thüringen) szervezték át, és csatlakoztak Nyugat-Németországhoz, majd az NDK megszűnt létezni. Fidel Castro már régen átnevezte a kis kubai szigetet, Cayo Blanco del Sur-t és annak egyik strandját az NDK tiszteletére, bár az továbbra is Kuba része maradt.
Annak ellenére, hogy a nyugati és a keleti rész 1990-ben újra egyesült, a volt Nyugat-Németországban élők még mindig "Ossi"-nak hívják a kelet-németeket. Ez a német "Osten" szóból származik, ami azt jelenti, hogy "kelet". Az Ossi nem mindig kedvesen értendő.
Az újraegyesítés után sokan dühösek lettek, mert az új kormány nyugati volt, és nem szerették Kelet-Németországot. Sok munkahelyet bezártak, és megpróbálták úgy beállítani, mintha Kelet-Németország soha nem is létezett volna. Emiatt sokan elvesztették a munkájukat és elszegényedtek. Ma sokan, akik korábban Kelet-Németországban éltek, azt szeretnék, ha Kelet-Németország visszatérne. Ezt hívják "Ostalgie"-nak, ami annyit tesz: "Kelet-nosztalgia".
Politika
A SED vezető szerepét az NDK alkotmányában rögzítették. Az NDK-ban voltak más pártok is, amelyeket Blockparteien ("blokkpártok") néven emlegettek, az ő feladatuk leginkább a SED-del való együttműködés volt:
- CDU (Christlich-Demokratische Union Deutschlands; angolul "Christian Democratic Union of Germany") - Németország 1990-es újraegyesítésével ez a párt egyesült az azonos nevű nyugatnémet párttal, a CDU-val.
- LDPD (Liberal-Demokratische Partei Deutschlands; angolul "Liberal Democratic Party of Germany") - 1990-ben egyesült a nyugatnémet FDP-vel.
- NDPD (National-Demokratische Partei Deutschlands; angolul "National Democratic Party of Germany") - ez is az FDP-vel olvadt össze, és semmi köze az NPD-hez.
- DBD (Demokratische Bauernpartei Deutschland; magyarul "Németország Demokratikus Parasztpártja") - néhány hónappal a német újraegyesítés előtt egyesült a CDU-val.
Az Állambiztonsági Minisztérium (németül: Ministerium für Staatssicherheit; gyakran "MfS" vagy "Stasi") volt a keletnémet titkosrendőrség. Az állam, a SED és annak politikája ellen fellépő személyek után kutatott. Az MfS-nek sok besúgója volt, akik szóltak nekik, ha valaki az állam ellen mondott vagy tett valamit. Bautzen városában volt egy nagy MfS-börtön.
Külpolitika
Kelet-Németország a Varsói Szerződés tagja volt. Az NDK-t a Szovjetunió már nem védte, miután Mihail Gorbacsov szovjet vezető az 1980-as évek végén a "Sinatra-doktrínaként" ismert reformjai során megszüntette a védelmet.
Gazdaság
Az NDK-ban tervgazdaság volt. Minden nagy gyár és vállalat állami tulajdonban volt (hivatalosan Volkseigentum, "népi tulajdon"). Csak néhány kisebb vállalat és üzlet volt magántulajdonban.
Az NDK egyik híres relikviája a Trabant vagy Trabi nevű, kis teljesítményű személygépkocsi.
Sport
1964-ig Kelet- és Nyugat-Németország csak egy-egy csapattal vett részt az olimpiai játékokon. 1968 óta Kelet- és Nyugat-Németországnak egy-egy saját csapata volt.
A keletnémet sportolók nagyon sikeresek voltak, például atlétikában, kerékpározásban, ökölvívásban vagy néhány téli sportágban. Híres keletnémet sportolók voltak Täve Schur (kerékpározás), Waldemar Cierpinski (atlétika), Heike Drechsler (atlétika), Olaf Ludwig (kerékpározás), Katarina Witt (korcsolyázás) vagy Jens Weißflog (síugrás).
Híres kerékpárverseny volt a békeverseny (németül: Friedensfahrt).
A keletnémet labdarúgó-válogatott nem volt ilyen sikeres. Csak egy FIFA-világbajnokságon szerepeltek. Ez az 1974-es FIFA-világbajnokság volt, amelyet Nyugat-Németországban rendeztek. 1974. június 22-én Kelet-Németország Nyugat-Németország ellen játszott. Jürgen Sparwasser gólt lőtt, és Kelet-Németország 1-0-ra nyert.
Sportolók
- Uwe Ampler, kerékpáros versenyző
- Karin Büttner-Janz, tornász
- Ernst Degner, motorversenyző
- Thomas Doll, labdarúgó
- Heike Drechsler, atléta
- Mikhail Grabovski, jégkorongozó
- Marita Koch, atléta
- Olaf Ludwig, kerékpárversenyző
- Uwe Raab, kerékpáros versenyző
- Jürgen Sparwasser, labdarúgó
- Jens Weissflog, síelő
- Katarina Witt, korcsolyázó
Ünnepek
| Dátum | Angol név | Német név | Megjegyzések |
| január 1. | Újév napja | Neujahr |
|
| Mozgó ünnep | Nagypéntek | Karfreitag |
|
| Mozgó ünnep | Húsvét vasárnap | Ostersonntag |
|
| Mozgó ünnep | Húsvét hétfő | Ostermontag | 1967 után nem volt hivatalos ünnep. |
| május 1. | Május elseje | Tag der Arbeit | Nemzetközi Munkásnap |
| május 8. | Az európai győzelem napja | Tag der Befreiung | A fordítás azt jelenti: "A felszabadulás napja" |
| Mozgó ünnep | Apák napja / Mennybemenetel napja | Vatertag / Christi Himmelfahrt | A húsvét utáni 5. vasárnap utáni csütörtök. 1967 után nem volt hivatalos ünnep. |
| Mozgó ünnep | Pfingstmontag | 50 nappal húsvét vasárnapja után | |
| október 7. | Köztársaság napja | Tag der Republik | Nemzeti ünnep |
| december 25. | Karácsony első napja | 1. Weihnachtsfeiertag |
|
| december 26. | Karácsony második napja | 2. Weihnachtsfeiertag |
|
Kérdések és válaszok
K: Mikor alapították Kelet-Németországot?
V: Kelet-Németországot 1949. október 7-én alapították.
K: Hogyan jött létre Kelet-Németország?
V: Kelet-Németország Németország szovjet megszállási övezetének egy részéből, köztük Berlin városának egy részéből alakult ki a második világháború után, 1945-ben, amikor a náci Németországot legyőzte a Szovjetunió.
K: Hogy hívták Kelet-Németországot általában németül?
V: Kelet-Németországot németül általában Ostdeutschlandnak hívták.
K: Mikor szűnt meg Kelet-Németország mint nemzet létezni?
V: Kelet-Németország 1990-ben szűnt meg nemzetként létezni, amikor Kelet-Németország és Nyugat-Németország újraegyesült.
K: Ki uralkodott Kelet-Németországban?
V: Kelet-Németországot a Német Szocialista Egységpárt (SED) kormányozta.
K: Hogy hívták Kelet-Németországot hivatalosan németül?
V: Kelet-Németországot hivatalosan Német Demokratikus Köztársaságnak (NDK) hívták németül.
K: Melyik ország volt felelős Kelet-Németország megalakulásáért?
V: Kelet-Németország megalakulását a Szovjetunió vezette.
Keres