Horvát nyelv
A horvát nyelvet elsősorban Horvátország és Bosznia-Hercegovina országaiban, valamint a környező európai országokban beszélik. A horvát nyelvtan a horvát nyelv nyelvtana. A horvát nyelv három nyelvjárásból áll (kaikaviai, csákaviai és sztoákaviai).
A horvát nyelvtankönyvek azt mutatják, hogy a nyelv kodifikációja a 17. század elején kezdődött (az első nyelvtant Bartol Kašić írta latinul 1604-ben). Ez azt jelenti, hogy a nyelv szabályait leírták. 1604 és 1836 között 17 nyelvtan jelent meg. Legtöbbjük a štokovi nyelvjárást írta le, de néhány a kajkovi nyelvjárásról szólt. A 19. században több nyelvtant is írtak a sztókai nyelvjárásról. Ilyen volt a "Nova ricsoslovnica illiricka", amelyet Šime Starčević (1812) írt, és a "Grammatik der illyrischen Sprache", amelyet Ignjat Alojzije Brlić (1833) írt,. Már a 19. század előtt is a horvát nyelv három dialektusát szinte egyformán használták. Az egyes nyelvjárások lejegyzésének módja azonban Horvátországon belül eltérő volt. Az Adriai-tenger partjainál inkább az olaszhoz, a magyar határ közelében pedig a magyarhoz hasonlított. A fenti időszak (1604-1836) összes nyelvtana három ékezetet használt: hegyes, súlyos és körkörös ékezetet, Starčević nyelvtana kivételt képez, mivel négy ékezetből álló rendszert használ. A 19. században Ljudevit Gaj új betűket javasolt a cseh nyelvből (č,ž,š,ľ,ň,ď és ǧ). Az elfogadott betűk a č, ž és š voltak, a lengyelből pedig a ć. A többi fonéma (hang) esetében a digráfok, amelyeket elfogadtak, az ie, lj, nj és dž voltak. Később a dj vagy gj-t đ-re változtatták (Đuro Daničić javaslata alapján).
Horvát nyelvű Baska tábla 1100.
Horvát imakönyv 1380-1400.
Helyesírás
A horvát nyelv latin betűs írást használ, amely 30 betűből és egy diftongusból áll: "ie" vagy "ije" és "ŕ". Ezt a rendszert horvátul gajicának (vagy horvátul Gaj latin ábécének) nevezik. A név Ljudevit Gajról származik. A betűrendet (és az egész ábécét) horvátul abecedának nevezik, mert az első 4 betű "a, be, ce, de" betűvel íródik. A horvát nyelv idegen nevek és szavak írására, valamint egyes szakmákban olyan betűket használ, amelyek nem tartoznak a gajicához, mint például "X, x (iks), Y,y (ipsilon)" és mások.
Horvát ábécé (Gaica) 1830.c
· 
(a)
· 
(legyen)
· 
(ce)
· 
(če)
· 
(će)
· 
(de)
· 
(dže)
· 
(đe)
· 
(e)
· 
(ef)
· 
(ge)
· 
(ha)
· 
(i)
· 
(je)
· 
(ka)
· 
(el)
· 
(elj)
· 
(em)
· 
(hu)
· 
(enj)
· 
(o)
· 
(pe)
· 
(er)
· 
(es)
· 
(eš)
· 
(te)
· 
(u)
· 
(ve)
· 
(ze)
· 
(že)
Nyelvtani esetek
A horvátban a főnevek a mondat összetételétől függően változtatják alakjukat. Ezt nevezzük deklinációnak. A horvát nyelvet tanulók számára a deklináció a nyelv legnehezebben elsajátítható része. Nagyon bonyolult és időigényes elmagyarázni, ezért egyszerűbb technikákat fogunk alkalmazni. Azonban sok nyelvben van főnév- és névmás deklináció, így az angolban is. Az angolban azonban már csak a névmási deklináció maradt meg. Kezdjük azzal, hogy elmagyarázzuk mind a hét horvát nyelvtani esetet. A nyelvtani esetek meghatározására leggyakrabban használt technika (ugyanezt a technikát használják a horvát iskolákban, amikor a gyerekeknek tanítják) az, hogy felteszünk magunknak egy kérdést, amikor megpróbáljuk kitalálni, hogy egy főnévnek melyik esetben kellene lennie. A horvát nyelvben a nyelvtani eseteket padeži (többes szám) és padež (egyes szám) néven emlegetik.
- Példa:
- Ebben a példában megmutatjuk, hogyan határozzuk meg egy főnév nyelvtani esetét az alábbi táblázat segítségével.
- Krešimir iskolába megy. (Krešimir ide u školu.)
A kérdés, amit itt fel fogsz tenni magadnak, a következő: "Hová megy Krešimir?". A válasz pedig az, hogy iskolába megy. Ha megnézed az alábbi táblázatot, láthatod, hogy a 'hová' kérdés a Lokatív esetet használja.
| Nyelvtani eset | A kérdés, amit feltesz magának | Példa |
| Nominativ (Nominatív) | Tko? Što? (Ki vagy mi?) | Jabuka je fina. (Az alma finom.) |
| Genitiv (Genitiv) | Koga? Čega? Čiji? (Ki vagy mi hiányzik? Kié?) | Ovo radim zbog jabuke. (Az alma miatt teszem ezt.) |
| Dativ (Dativ) | Komu? Čemu? (Ki vagy mi felé tartok?) | Idem prema jabuci. (Az alma felé megyek.) |
| Akuzativ (akkuzativ) | Koga? Što? (Ki vagy mi?) | Ne vidim jabuku. (Nem látom az almát.) |
| Vokativ (Vocative) | Oj! Ej! (Oi! Hé!) | Oj, jabuko! (Oi, alma!) |
| Lokativ (Locative) | Gdje? U komu? U čemu? (Hol? Miben? Kiben?) | Živim u jabuci. (Az almában élek.) |
| Hangszeres | S kime? S čime? (Kivel vagy mivel?) | Trčim s jabukom. (Futok az almával.) |
Gender
A horvát főnevek három nemre oszlanak: hímnemű, nőnemű és újnemű. A főnév nemének ismerete nagyon fontos, mert ez hatással van a mondat minden olyan szavára, amely a főnévhez kapcsolódik, például a melléknevekre. A nemet a főnév végződése határozza meg (néhány kivételtől eltekintve). Ez megkönnyíti annak megállapítását, hogy egy főnév milyen nemű, anélkül, hogy minden szó nemét megjegyeznénk. Lásd az alábbi táblázatot. A főnevek többes számban is megtartják nemüket. Például, bár a "žene" (nők) főnév -e-re végződik, mégis női nemű.
| Befejezés | -a | -e, -o | -k, -l, -r, -d... (és minden más betű) |
| Gender | Női | Ivartalanítás | Férfias |
| Példa | žena (nő) | sunce (nap) | metak (golyó) |
Nyelvtani szempontok
A horvát igéknek két nyelvtani aspektusa van: a perfektív és a imperfektív. A perfektív aspektus olyan cselekvést ábrázol, amely már befejeződött. Az imperfektív aspektus olyan cselekvést jelöl, amely még folyamatban van. Tehát minden ige infinitívuszos alakja 2féleképpen írható: a perfektív és imperfektív aspektusban. Az alábbi táblázat 5 igét mutat be mind a perfektív, mind a imperfektív aspektusban.
| Imperfektív aspektus az infinitívuszban | Perfektív aspektus infinitívuszban |
| Trčati. (Futás. végtelen cselekvés) | Odtrčati. (Határozott cselekvés, a futás megtörtént.) |
| Sjediti. (Ülni. végtelen cselekvés) | Sjesti. |
| Plivati. (Úszni. végtelen cselekvés) | Odplivati. |
| Graditi. (Építeni. végtelen cselekvés) | Izgraditi. |
| Popravljati. (Javítani/javítani/javítani. végtelen cselekvés) | Popraviti. |
Nyelvtani idők
A horvát nyelvben hét nyelvtani idő van. Ezeket kétféleképpen lehet felosztani: az idő szerint, amelyben zajlanak, és az összetettségük szerint. Az egyszerű idők csak 1 szóból állnak (az egyszerű idők aorisztikus, imperfektus és jelen idő), míg az összetett idők 2 vagy akár 3 szóból állnak (az összetett idők pluperfektus, perfektus, első jövő, második jövő), mivel segédigékből is állnak. Emellett egyes nyelvtani idők nem képezhetők mindkét nyelvtani aspektussal, csak az egyik aspektussal működnek.
| Tense | Leírás | Példa |
| Pluperfect | Olyan cselekvés, amely egy másik cselekvés előtt történt (ugyanaz, mint az angol past perfect). | Mladen je bio ručao. (Mladen megebédelt.) |
| Tökéletlen | Múlt idő, amely csak imperfektív igékkel képezhető. Befejezetlen múlt idő. | Mladen trčaše. (Mladen futott.) |
| Aorist | Múlt idő (manapság már nem nagyon használják). Ugyanaz, mint a Perfekt. Csak perfektív állapotú igékkel képezhető. | Mladen odtrčaše. (Mladen futott, de valamikor a múltban befejezte.) |
| Tökéletes | Fő múlt idő. Képezhető imperfektív és perfektív igékkel is. | Mladen je trčao. (Mladen futott). |
| Jelen van | Jelen idő. | Mladen ruča. (Mladen ebédel.) |
| Első jövő | Jövőbeli idő. | Mladen će ručati. (Mladen ebédelni fog.) |
| Második jövő Mielőtt jövő idő. | Olyan jövőbeli cselekvés kifejezésére szolgál, amely egy másik jövőbeli cselekvés előtt fog megtörténni. | Ako bude kiša uskoro pala, suša će prestati. (Ha hamarosan esik az eső, a szárazság véget ér.) |
Közös kifejezések
- Alapvető és gyakori kifejezések:
| Horvát | Angol |
| Da | Igen |
| Ne | Nem |
| Što | Mi |
| I | És |
| Ili | Vagy |
| Bok | Szia, szia. |
| Zbogom | Viszlát |
| Dobar dan | Jó napot! |
| Dobro jutro | Jó reggelt! |
| Dobra večer | Jó estét! |
| Laku noć | Jó éjszakát! |
| Možda | Talán |
| Kada | Amikor |
| Gdje | Hol |
| Kako | Hogyan |
| Hvala | Köszönöm |
| Dođi | Come |
- Színek:
| Horvát | Angol |
| Zlatna | Arany |
| Zelena | Zöld |
| Crvena | Red |
| Žuta | Sárga |
| Smeđa | Barna |
| Narančasta | Narancs |
| Crna | Fekete |
| Plava | Kék |
| Ružičasta | Rózsaszín |
| Ljubičasta | Lila |
| Siva | Szürke |
| Bijela | Fehér |
| Tirkizna | Türkizkék |
| Srebrna | Ezüst |
- Napok, hónapok és évszakok
A horvát hét hétfőn kezdődik és vasárnap ér véget, ellentétben néhány más ország hetével, ahol a vasárnap az első, a szombat pedig az utolsó nap.
- Napok:
| Horvát | Angol |
| Ponedjeljak | Hétfő |
| Utorak | Kedd |
| Srijeda | Szerda |
| Četvrtak | Csütörtök |
| Petak | Péntek |
| Subota | Szombat |
| Nedjelja | Vasárnap |
- Hónapok:
| Horvát | Angol |
| Siječanj | Január |
| Veljača | Február |
| Ožujak | Március |
| Travanj | Április |
| Svibanj | Május |
| Lipanj | Június |
| Srpanj | Július |
| Kolovoz | Augusztus |
| Rujan | Szeptember |
| Listopad | Október |
| Studeni | November |
| Prosinac | December |
| Horvát | Angol |
| Sjever | Észak |
| Kancsó | Dél |
| Istok | Kelet |
| Zapad | West |
| Gore | Fel |
| Dolje | Lefelé |
| Lijevo | Balra |
| Desno | Jobbra |
- Prepozíciók
| Horvát | Angol |
| Na | A oldalon. |
| Uz | A által |
| Ispod/pod | Alul, alul |
| Iznad/nad/ober | Fentebb |
| U | A oldalon. |
| Ispred | A |
| Iza | A mögött |
- Számok
| 0 - Nula |
| 1 - Jedan |
| 2 - Dva |
| 3 - Tri |
| 4 - Četiri |
| 5 - Kisállat |
| 6 - Šest |
| 7 - Sedam |
| 8 - Osam |
| 9 - Devet |
| 10 - Deset |
| 11 - Jedanaest |
| 12 - Dvanaest |
| 13 - Trinaest |
| 14 - Četrnaest |
| 15 - Petnaest |
| 16 - Šesnaest |
| 17 - Sedamnaest |
| 18 - Osamnaest |
| 19 - Devetnaest |
| 20 - Dvadeset |
| 30 - Trideset |
| 40 - Četrdeset |
| 50 - Pedeset |
| 60 - Šezdeset |
| 70 - Sedamdeset |
| 80 - Osamdeset |
| 90 - Devedeset |
| 100 - Sto |
| 1,000 - Tisuću |
| 1,000,000 - Milijun |
| 1,000,000,000 - Milijarda |
A közép-délszláv dyasisztémák horvát nyelvű területei (2006-ban)
Különböző nyelvek
| Horvát | Szerb | |
| Összehasonlítás: | Usporedba | Поређење (Poređenje) |
| Európa | Europa | Европа (Evropa) |
| Hollandia | Nizozemska | Холандија (Holandija) |
| Olaszok | Talijani | Италијани (Italijani) |
| Univerzum | Svemir | Васиона (Vasiona) |
| Gerinc | Kralježnica | Кичма (Kičma) |
| Air | Zrak | Ваздух (Vazduh) |
| Oktatás | Odgoj | Васпитање (Vaspitanje) |
| Hét | Tjedan | Седмица (Sedmica) |
| Történelem | Povijest | Историја (Istorija) |
| Pantaloons | Hlače | Панталоне (Pantalone) |
| Belly | Trbuh | Стомак (Stomak) |
| Tudomány | Znanost | Наука (Nauka) |
| Személyesen | Osobno | Лично (Lično) |
| Persona | Osoba | Лице (Tetvek) |
| Egyesült Nemzetek Szervezete | Ujedinjeni Narodi | Уједињене Нације (Ujedinjene Nacije) |
| Kenyér | Kruh | Хлеб (Hleb) |
| Mesterséges | Umjetno | Вештачки (Veštački) |
| Kereszt | Križ | Крст (Krst) |
| Demokrácia | Demokracija | Демократија (Demokratija) |
| Érzékelés | Spoznaja | Сазнање (Saznanje) |
| Sziget | Otok | Острво (Ostrvo) |
| Časnik | Официр (Oficir) | |
| Közúti közlekedés | Cestovni promet | Друмски саобраћај (Drumski saobraćaj) |
| Autobahn | Autocesta | Аутопут (Autoput) |
| Hosszúság | Duljina | Дужина (Dužina) |
| Egyesület | Udruga | Удружење (Udruženje) |
| Gyári | Tvornica | Фабрика (Fabrika) |
| Általános | Opće | Опште (Opšte) |
| Krisztus | Krist | Христoс (Hristos) |
| Sajnálom. | Oprosti | Извини (Izvini) |
| Anyanyelvi standard | Materinski jezićni standard | Матерњи језички standardд |
Kérdések és válaszok
K: Milyen országokban beszélik a horvát nyelvet?
V: A horvát nyelvet elsősorban Horvátország és Bosznia-Hercegovina országaiban, valamint a környező európai országokban beszélik.
K: Mikor kezdődött a horvát nyelv kodifikációja?
V: A horvát nyelv kodifikációja a 17. század elején kezdődött Bartol Kašić 1604-ben latin nyelven írt első nyelvtanával.
K: Hány nyelvtant írtak 1604-1836 között?
V: 1604-1836 között összesen 17 nyelvtant írtak.
K: Milyen nyelvjárások tartoznak a horvát nyelvhez?
V: A horvát nyelvet három nyelvjárás alkotja: a kaikaviai, a csákaviai és a sztoákaviai.
K: Ki javasolt új betűket a horvát nyelv írásához?
V: Ljudevit Gaj javasolt új betűket a cseh (č,ž,š,ľ,ň,ď és ǧ) és a lengyel (ć) nyelvből.
K: Milyen más fonémákat fogadtak el az íráshoz a 19. századi Horvátországban?
V: Bizonyos fonémák írásához olyan digráfokat is elfogadtak, mint az ie, lj, nj és dž.
