Svéd nyelv
A svéd ( svenska ) egy nyelv, amelyet főként Svédországban és Finnország egyes részein beszélnek, jellemzően a déli és nyugati partok mentén, valamint az Åland-szigeteken. Több mint kilencmillió ember beszél svédül. Hasonlít két másik skandináv nyelvhez, a norvéghoz és a dánhoz, és aki érti az egyiket, az a többit is megérti. Más skandináv nyelvek, mint például az izlandi és a feröeri, kevésbé közeli rokonok, és a svédül beszélők nem értik őket. A standard svéd nyelvet egész Svédországban beszélik és írják, de a kisvárosokban és a vidéki területeken vannak helyi nyelvjárások, amelyek nyelvtani és szókincsbeli eltérésekkel rendelkeznek.
Svéd kezdődött, mint egy dialektus ó-norvég, amely egy olyan nyelv volt, hogy mindenki Skandináviában értette a viking korban. A 12. század körül a svéd nyelv lassan kezdett eltérni a többi nyelvjárástól. Ezekből a dialektusokból később az lett, amit ma norvég, izlandi, feröeri és dán nyelvnek nevezünk. A svéd egy germán nyelv, amely a 10. században Angliába betört vikingek miatt némi hasonlóságot mutat az angollal. Még inkább hasonlít a némethez és a hollandhoz, részben a középkori Hanseszövetség miatt, amikor Svédország nagyon nyíltan kereskedett Németországgal.
A svéd nyelvben három olyan karakter van, amelyet az angolban nem használnak. Ezek az å, ä és ö. Az å betű az [a] és [o] közötti magánhangzó, hasonlóan az angol awe szóhoz. Az ä betű az [ɛ] magánhangzóhoz hasonló magánhangzó, mint az angol bed szóban. Az ö betű egy magánhangzó az [o] és az [ɛ] között, kiejtése [øː], mint az angol burn szóban az u. Ezeket a karaktereket a finn nyelv is használja, míg a norvég és a dán nyelv az ä és ö betűket hasonló æ és ø karakterekkel helyettesíti.
A svéd nyelvtanban is van néhány fontos különbség. A határozott névelő cikkeket a főnevek végére illesztik, így az ett hus (egy ház) szóból huset (a ház) lesz. Szintén az angollal ellentétben a svéd nyelvtan két nemet használ, az általános és a középneműt. A közönséges nemű főneveket néha "en szavaknak" nevezik, és sok élő (vagy egykor élő) dologra vonatkozó szó "en szavak". A neutrális nemű főneveket néha "ett szavaknak" nevezik.
Példa néhány szóra svédül
| Svéd | Angol |
| Ett/En | Egy |
| Två | Két |
| Tre | Három |
| Fyra | Négy |
| Fem | Öt |
| Szex | Hat |
| Sju | Hét |
| Åtta | Nyolc |
| Nio | Kilenc |
| Tio | Tíz |
| Ja | Igen |
| Nej | Nem |
| Jag | I |
| Du | Te |
| Mig | Én |
| Han | Ő |
| Hon | Ő |
| Vi | Mi |
| De/dem | Ők/azok |
| Jag är | Én vagyok... |
| Sverige | Svédország |
| Hus | Ház |
| Hem | Home |
| Väg | Way |
| Björnar | Medvék |
| Hjälp | Segítség |
Alapvető svéd kifejezések
| God dag/Hej | Jó napot/Hello |
| Hur mår du? | Hogy vagy? |
| Jag mår bra, tack | Nagyon jó, köszönöm |
| Tack | Köszönöm. |
| Tack så mycket | Köszönöm szépen |
| Isten morgon | Jó reggelt! |
| God eftermiddag | Jó estét! |
| Hej då | Viszlát |
Kérdések és válaszok
K: Milyen nyelvet beszélnek leginkább Svédországban?
V: Svédországban leginkább svédül (svenska) beszélnek.
K: Hányan beszélnek svédül?
V: Több mint kilencmillió ember beszél svédül.
K: Az egyik skandináv nyelvet beszélő személy megérti a többit?
V: Igen, aki érti az egyik skandináv nyelvet, például a norvégot és a dánt, az megérti a többit is.
K: Vannak a svéd nyelvnek helyi dialektusai?
V: Igen, a kisvárosokban és a vidéki területeken vannak helyi nyelvjárások, amelyek nyelvtani és szókincsbeli különbségekkel rendelkeznek.
K: Mi a svéd nyelv eredete?
V: A svéd nyelv az ó-norvég nyelv dialektusaként indult, amelyet a viking korszakban Skandináviában mindenki értett. A 12. század körül lassan különbözött a többi nyelvjárástól.
K: Vannak olyan írásjegyek a svéd nyelvben, amelyeket az angolban nem használnak?
V: Igen, van három olyan karakter, amelyet a svéd nyelvben használnak, de az angolban nem - å, ä és ö.
K: Milyen nyelvtani nemet használ a svéd nyelv?
V: Az angol nyelvtani szabályoktól eltérő közös és újnemű nemek mellett a főnevek végére határozott névelő cikket is csatolnak, hogy még jobban megkülönböztessék őket.
