Finn nyelv

Kapcsolódó nyelvek

A finn nyelvtan és a legtöbb finn szó nagyon különbözik a többi európai nyelvtől, mivel a finn nem indoeurópai nyelv. A két másik nemzeti nyelv, amely a finnhez hasonlóan uráli nyelv, az észt és a magyar. Az észtek és a finnek általában megérthetik egymást, de nyelvük nagyon különböző. Bár a finn és a magyar rokon nyelvek, nem hasonlítanak egymáshoz, és nem is hangzanak hasonlóan. A finn és a magyar nyelv már régen elvált egymástól, és mindkét nyelv saját szókincset alakított ki. Aki tud finnül, az külön tanulás nélkül nem érti a magyart, a magyarok pedig nem értik a finnt. Van azonban néhány alapszó, amely nagyon hasonló, például: 'kéz' (finn 'käsi' vs. magyar 'kéz') 'menni' (finn 'mennä' vs. magyar 'menni'), 'hal' (finn 'kala' vs. magyar 'hal').

Finn nyelvtan

A finn egy szintetikus és egy agglutináló nyelv. Ez azt jelenti, hogy a finn nyelvben a szavaknak van egy "test" nevű törzse, és benne más részek, amelyek a jelentést alkotják. A finn nyelv ebben a tekintetben hasonlít a japán nyelvhez, a török nyelvhez és a latin nyelvhez. A finn nyelvben 17 eset/szófaj (sanatyypit) létezik. Az "esetre" úgy gondolhatsz, mint egy szóhoz hozzáadott végződésre, amely segít leírni a szó mondatban betöltött szerepét. Az igéknek 5 tempora van (jelen idő, múlt idő, perfekt, pluperfect és jövő idő). Ezenkívül az igéknek két részes esetük van (aktív és passzív). A finn nyelvben bőségesen vannak gerundiumok, amelyek igékből képzett főnevek (például: olvasni - olvasni), a finnben is léteznek (lukeminen - olvasni).

A finn egy összetett, önmagát alakító nyelv. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma az angol anyanyelvűek számára rendkívül nehéz nyelvnek minősítette. A nehézséget nemcsak a nyelv nyelvtani szerkezete, hanem az angolhoz képest a kiejtés és az intonáció is okozza.

Finn helyesírás és kiejtés

A finn nyelvet úgy ejtik, ahogyan írják. Egyes betűk kiejtése az angoléhoz hasonló. Azonban:

• A 'j' olyan, mint az angol 'y' az 'yes'-ben.
• Az 's' olyan, mint az angol 's' a 'sad'-ban (soha nem olyan, mint a 'z').
• A "h" mindig kiejtve van, még a szótag végén is, pl. "ahdas" ("keskeny").
• a kettős magánhangzók hosszúvá teszik a hangot
• Az 'ä' hasonló az angol 'a' betűhöz a 'cat'-ben.
• Az "ö" majdnem olyan, mint az angol "a" cikk. Kerek ajkakkal ejtik, mint az 'eu' a francia 'peur'-ben vagy a német 'ö'.
• a "c" betűt nem használják. Helyettesítik "k"-val vagy "s"-vel, hogy elkerüljék a félreértéseket és egyszerűbbé tegyék az írást.
• a "q" betűt nem használják. Helyette a "k" vagy a "kv" betű szerepel, hogy az írás egyszerűbb legyen.
• az "y" betűt úgy ejtik, mint a francia nyelvben az "u"-t, vagy az "i"-t az "in"-ben, de kerek ajkakkal, nagyon közel az "ö"-höz.
• a "z" betűt "ts"-nek ejtik, mint a német nyelvben. Az egyszerűbb írás érdekében gyakran "ts"-nek írják.
• az "x" betűt az egyszerűbb írás érdekében általában "ks"-nek írják ki, például a "taxi" szó helyett a "taksi" szóban.

Az angolul beszélők gyakran kifújják a levegőt, amikor olyan betűket mondanak, mint a "k", "p" és "t". Ezt a finnben nem teszik, és a "hang lenyelése", ahogy a régi mondás tartja, sok gyakorlást igényel.

A finn diftongusok (öy, yö, äy, eu stb.) helyes kiejtése nehézkes.

Példák finn szavakra

Alapvető finn kifejezések