Finn nyelv
A finn nyelv az uráli nyelvcsaládba tartozó finnugor nyelvek csoportjába tartozik. Finnország két hivatalos nyelvének egyike. Svédországban is hivatalos kisebbségi nyelv. A finn egyike Európa négy nemzeti nyelvének, amely nem indoeurópai nyelv. A másik három az észt és a magyar, amelyek szintén uráli nyelvek, valamint a baszk.
Kapcsolódó nyelvek
A finn nyelvtan és a legtöbb finn szó nagyon különbözik a többi európai nyelvtől, mivel a finn nem indoeurópai nyelv. A két másik nemzeti nyelv, amely a finnhez hasonlóan uráli nyelv, az észt és a magyar. Az észtek és a finnek általában megérthetik egymást, de nyelvük nagyon különböző. Bár a finn és a magyar rokon nyelvek, nem hasonlítanak egymáshoz, és nem is hangzanak hasonlóan. A finn és a magyar nyelv már régen elvált egymástól, és mindkét nyelv saját szókincset alakított ki. Aki tud finnül, az külön tanulás nélkül nem érti a magyart, a magyarok pedig nem értik a finnt. Van azonban néhány alapszó, amely nagyon hasonló, például: 'kéz' (finn 'käsi' vs. magyar 'kéz') 'menni' (finn 'mennä' vs. magyar 'menni'), 'hal' (finn 'kala' vs. magyar 'hal').
Finn nyelvtan
A finn egy szintetikus és egy agglutináló nyelv. Ez azt jelenti, hogy a finn nyelvben a szavaknak van egy "test" nevű törzse, és benne más részek, amelyek a jelentést alkotják. A finn nyelv ebben a tekintetben hasonlít a japán nyelvhez, a török nyelvhez és a latin nyelvhez. A finn nyelvben 17 eset/szófaj (sanatyypit) létezik. Az "esetre" úgy gondolhatsz, mint egy szóhoz hozzáadott végződésre, amely segít leírni a szó mondatban betöltött szerepét. Az igéknek 5 tempora van (jelen idő, múlt idő, perfekt, pluperfect és jövő idő). Ezenkívül az igéknek két részes esetük van (aktív és passzív). A finn nyelvben bőségesen vannak gerundiumok, amelyek igékből képzett főnevek (például: olvasni - olvasni), a finnben is léteznek (lukeminen - olvasni).
A finn egy összetett, önmagát alakító nyelv. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma az angol anyanyelvűek számára rendkívül nehéz nyelvnek minősítette. A nehézséget nemcsak a nyelv nyelvtani szerkezete, hanem az angolhoz képest a kiejtés és az intonáció is okozza.
Finn helyesírás és kiejtés
A finn nyelvet úgy ejtik, ahogyan írják. Egyes betűk kiejtése az angoléhoz hasonló. Azonban:
- A 'j' olyan, mint az angol 'y' az 'yes'-ben.
- Az 's' olyan, mint az angol 's' a 'sad'-ban (soha nem olyan, mint a 'z').
- A "h" mindig kiejtve van, még a szótag végén is, pl. "ahdas" ("keskeny").
- a kettős magánhangzók hosszúvá teszik a hangot
- Az 'ä' hasonló az angol 'a' betűhöz a 'cat'-ben.
- Az "ö" majdnem olyan, mint az angol "a" cikk. Kerek ajkakkal ejtik, mint az 'eu' a francia 'peur'-ben vagy a német 'ö'.
- a "c" betűt nem használják. Helyettesítik "k"-val vagy "s"-vel, hogy elkerüljék a félreértéseket és egyszerűbbé tegyék az írást.
- a "q" betűt nem használják. Helyette a "k" vagy a "kv" betű szerepel, hogy az írás egyszerűbb legyen.
- az "y" betűt úgy ejtik, mint a francia nyelvben az "u"-t, vagy az "i"-t az "in"-ben, de kerek ajkakkal, nagyon közel az "ö"-höz.
- a "z" betűt "ts"-nek ejtik, mint a német nyelvben. Az egyszerűbb írás érdekében gyakran "ts"-nek írják.
- az "x" betűt az egyszerűbb írás érdekében általában "ks"-nek írják ki, például a "taxi" szó helyett a "taksi" szóban.
Az angolul beszélők gyakran kifújják a levegőt, amikor olyan betűket mondanak, mint a "k", "p" és "t". Ezt a finnben nem teszik, és a "hang lenyelése", ahogy a régi mondás tartja, sok gyakorlást igényel.
A finn diftongusok (öy, yö, äy, eu stb.) helyes kiejtése nehézkes.
Példák finn szavakra
Yksi | Egy |
Kaksi | Két |
Kolme | Három |
Kyllä | Igen |
Ei | Nem |
Minä | I |
Sinä/Te | Te |
Hän | Ő/Ő |
Én | Mi |
Ő | Ők |
Olen/Minä olen | Én vagyok... |
Suomi | Finnország |
Talo | Ház |
Koti | Home |
Nyakkendő | Way |
Äiti | Anya |
Isä | Atya |
Tyttö | Lány |
Poika | Fiú |
Vauva | Baba |
Auto | Autó |
Juna | Vonat |
Lentokone | Repülőgép |
Ravintola | Étterem |
Nukke | Doll |
Sänky | Ágy |
Tuoli | Szék |
Kaupunki | Város/város |
Puisto | Park |
Polkupyörä | Kerékpár |
Kukka | Virág |
Kevät | Tavaszi |
Kesä | Nyár |
Syksy | Ősz/ősz |
Talvi | Téli |
Alapvető finn kifejezések
Hei | Hello |
Mit kuuluu? | Hogy vagy? (informális) |
Kiitos hyvää | Nagyon jó, köszönöm |
Kiitos | Köszönöm. |
Kiitos paljon | Köszönöm szépen |
Hyvää huomenta | Jó reggelt! |
Hyvää iltaa | Jó estét! |
Hyvää yötä | Jó éjszakát! |
Hyvästi | Viszlát |
Nimeni az Annáról | A nevem Anna |
En osaa puhua suomea | Nem beszélek finnül |
Puhutteko englantia? | Beszél angolul? |
Kérdések és válaszok
K: Mi az a finn nyelv?
V: A finn nyelv egy uráli nyelv, amelyet Finnországban beszélnek, és az ország két hivatalos nyelvének egyikeként tartják számon.
K: Hány hivatalos nyelve van Finnországnak?
V: Finnországnak két hivatalos nyelve van, és a finn az egyik.
K: Beszélik a finn nyelvet Finnországon kívül is?
V: Igen, a finn hivatalos kisebbségi nyelv Svédországban.
K: A finn nyelv indoeurópai nyelv?
V: Nem, a finn nyelv nem indoeurópai nyelv. Egyike annak a négy európai nemzeti nyelvnek, amely nem indoeurópai nyelv.
K: Melyek a finn mellett a többi uráli nyelv?
V: A finn mellett az észt és a magyar is uráli nyelv.
K: Mi a baszk nyelv?
V: A baszk egy másik európai nyelv, amely nem indoeurópai nyelv.
K: Van-e a finn nyelvnek bármilyen kapcsolata más nyelvekkel?
V: A finn nyelv az uráli nyelvcsaládba tartozik, amelyhez az észt, a magyar és a szamii is tartozik. Ezek a nyelvek némi hasonlóságot mutatnak, de nem állnak rokonságban az indoeurópai nyelvekkel, mint például az angol, a francia vagy a német.