Holland nyelv
A holland nyelv (Nederlands) Hollandiából származik, és az ország hivatalos nyelve. Belgium északi felében (a Flandria nevű régióban) és a dél-amerikai Suriname-ban is beszélik. Az afrikaans nevű nyelvet a hollandból fejlesztették ki a Dél-Afrikában élő emberek, és ma már főként Dél-Afrikában, de a közeli Namíbiában is beszélik. Világszerte körülbelül 22 millió ember beszél hollandul.
Történelem
A holland egy nyugati germán nyelv A nyugati germán ág angol, fríz, német és holland nyelvekre oszlik. Ezért a holland szókincsében és nyelvtanában nagyon hasonlít az angolra, bár jobban hasonlít a németre, mint az angolra.
Az észak-germán nyelvek, a dán, a norvég, a svéd és az izlandi szintén a germán nyelvek ágához tartoznak. A holland is bizonyos esetekben olyan, mint ezek a nyelvek.
Az 1170 előtti holland nyelvet óhollandnak (Oudnederlands) nevezik. Az 1170 és 1500 közötti holland nyelvet középhollandnak (Middelnederlands) nevezik, amelyet diétának is neveznek. Ezért hívják a hollandot angolul hollandnak. Maga a holland szó a protogermán theodiscus szóból származik, ami "a köznép nyelvét" jelenti, és amelyet abban az időben a germánokra és nyelvükre is használtak. Idővel a mai angol nyelvhasználat már a holland nyelvre utal, nem pedig a németekre. A németre használt holland Duits szó ugyanebből az eredetből származik.
A legrégebbi ismert holland könyv a Wachtendonckse Psalmen, amely 900-ban íródott. Az első holland író, akit név szerint ismerünk, Hendrik van Veldeke, aki 1150 körül született.
Levelek
A holland nyelv ugyanazt a római ábécét (betűket) használja, mint az angol.
Magánhangzók
Rövid | Hosszú |
a - mint az a a művészetben. | aa - valahogy úgy, mint az "i" a Fire-ben |
e - mint a pet-ben | ee - mint az "a" az űrben |
o - mint a szerves | oo - mint a no |
u - valahogy úgy, mint az "e" a | uu - mint az "ü" a német für szóban |
i - mint az ajakban | azaz - mint egy darabban |
Megjegyzés: Az e lehet schwa is (mint a the-ban).
- oe - mint az "ou" a te-ben
- eu - mint a francia "eu" a fleur-ban
- ui - tipikus holland hang, de majdnem azonos a francia oeuil (= szem) szóval.
- ou/au - mint a hangzás
- ij/ei - tipikus holland hang, ugyanaz, mint az "ej" az eszperantóban (lengyelül nem).
- aai - mint az "i" a jégben
- eeuw - tipikus holland hang
- ieuw - némileg olyan, mint az "iew" a nézetben
Nyitott és zárt szótagok
A magánhangzók kiejtésének módja attól függ, hogy a szótag nyitott vagy zárt. Ha a szótag nyitott, a rövid magánhangzókat hosszúként ejtjük. A rövid írott magánhangzókat csak akkor ejtjük rövidnek, ha a szótag zárt. Példa:
A praten szó 2 szótagra osztható: Pra|ten. Mivel a pra nyitott, az a-t úgy ejtjük, mint aa-t.
A plat szónak csak egy szótagja van, ezért az a rövid (csak a).
Ez alól a szabály alól azonban van egy kivétel. Ez az "e". Az "e" ugyanis lehet "néma e" (Schwa) is (IPA karakter ə). A legtöbb szóban, ahol egy nyitott szótag e-vel végződik, ott rövid e-t. Ezért a hosszú e-vel (ee) végződő nyitott szótagokat ee-vel írjuk. Példa:
A "me" szó e-t tartalmaz, és nem "mee"-nek ejtik. (A mee-nek teljesen más jelentése van).
Ez alól a szabály alól azonban vannak kivételek is. Ez a meenemen szóból is látható. Ez a szó három szótagra osztható: mee|ne|men. Az első két szótagban az e hosszú, de az utolsó szótagban néma e van.
A néma e az igék végződésében is előfordul (általában -en).
Mássalhangzók
- b
- c
- d
- f
- g/ch - nem úgy ejtik, mint az angol G-t; a holland G-t a torok hátsó részén ejtik "kaparó" hanggal. Hollandia déli részén a g-t másképp beszélik (ún. lágy g), mint északon (kemény g).
- h
- j - mint "y" a you-ban
- k
- l
- m
- n
- p
- q - csak ritkán használatos; k-ként beszélték
- r - nem úgy, mint az angol; a holland R egy gördülékenyebb R
- s
- t
- v
- w
- x - csak ritkán használatos, főleg idegen szavakban, kiejtése ks
- z
Megjegyzés: A "-d"-vel végződő szavakban a "-d"-t úgy ejtjük, mint a "-t"-t.
Nyelvtan
A holland nyelvtan kissé eltér az angoltól. Az összetett mondatokban más a szavak sorrendje. A legegyszerűbb mondatszerkezet az "alany - ige". A holland nyelvben kevés nyelvtani idő van. A leggyakrabban használtak a következők:
- onvoltooide tegenwoordige tijd (egyszerű jelen)
- onvoltooide verleden tijd (egyszerű múlt)
- voltooide tegenwoordige tijd (perfect present)
- voltooide verleden tijd (perfect past)
Egyszerű és biztonságos időbeosztás
A legegyszerűbb igeidő az onvoltooide tegenwoordige tijd (ott; present simple). Az ott-ot akkor használjuk, ha valami most vagy rendszeresen történik (pl: Hij eet regelmatig (Rendszeresen eszik)). A legtöbb igét szabályos alakban konjugáljuk (változtatjuk) (ezeket az igéket regelmatige werkwoorden (szabályos igéknek) nevezzük). Az ige szótöve minden konjugációban (változásban) megmarad. Ennek helyes módja a következő
Személy | Igék ragozása | Példa a "lopen" (sétálni) szóval |
Ik (I) | Szár | Ik hurok |
Jij (te) | Szár+t | Jij loopt |
Hij/Zij (Ő/Ő) | Szár+t | Hij loopt |
Wij (we) | törzs+en* (főnévi igenév) | Wij lopen |
Zij (ők) | szár+en* | Zij lopen |
Jullie (ti, többes szám) | szár+en* | Jullie lopen |
U (te, udvarias) | szár+t' | U loopt |
Megjegyzés*: Az ige törzse az ige főnévi igeneve az -en végződés nélkül. Egyes igékben az első szótag nyitott, ezért minden magánhangzó hosszú. A törzs hosszú magánhangzóval írva változik. Így a lopen törzséből loop lesz. Ha ezután az -en-t hozzáadjuk a törzshöz (például a wij-vel), az írott alak ismét rövid lesz (de továbbra is hosszú magánhangzóval beszéljük).
Onvoltooid verleden tijd
Az ott múltbeli formája az onvoltooid verleden tijd (ovt; past simple). Az ovt-ben az igék ragozásának (változásának) módja nem könnyen érthető, és gyakran tévednek. Ennek oka, hogy egyes igéket D-vel, míg másokat T-vel kötve kötünk. Ennek a problémának a megoldására szolgál az úgynevezett 't kofschip. Ha az -en nélküli ige (a legtöbb igében a törzs, de nem mindig) olyan mássalhangzóra végződik, amely a "'t kofschip"-ben is szerepel, akkor az igét T-vel módosítjuk. példa:
A praten (beszélni) ige T-vel változik, mert a prat T-re végződik.
Az ige most a következőképpen módosítható:
Személy | Igék ragozása (T-vel) | Eredmény praten |
Ik | szár+te | Ik praatte |
Jij | szár+te | Jij praatte |
Hij/Zij | szár+te | Hij praatte |
Wij | szár+tíz | Wij praatten |
Zij (ők) | szár+tíz | Zij praatten |
Jullie | szár+tíz | Jullie praatten |
U | szár+te | U praatte |
Vannak azonban szavak "'t kofschip" nem olyan egyszerű. Ilyen például a vrezen (félni) szó. Az ige törzse vrees, tehát úgy tűnik, hogy az ige T-vel változik. Ez nem igaz (D-vel változik), mert a vrezen mínusz -en az vrez. A Z nincs a "'t kofschip"-ben, tehát az ige D-vel változik.
Az ige most a következőképpen módosítható:
Személy | Igék ragozása (D-vel) | Eredmény Vrezen |
Ik | szár+de | Ik vreesde |
Jij | szár+de | Azt hiszem... |
Hij/Zij | szár+de | Azt mondja, hogy |
Wij | szár+den | We we will see |
Zij (ők) | szár+den | Zij vreesden |
Jullie | szár+den | Jullie vreesden |
U | szár+de | U vreesde |
Folytatódó igék
Bár a hollandoknak van egyfajta folyamatos jelen idő (az igék -ing alakja az angolban), nem nagyon használják. Példa:
Az "eszem" hollandul "Ik eet", ami szó szerint annyit tesz, hogy "eszem".
A folyamatos jelen idejű hollandul az "Ik ben etende" lenne, de ezt szinte soha nem használják.
A holland nyelvben valójában háromféle folyamatos ige létezik.
- Az első típus a zijn (lenni) ige alakja a tényleges folyamatos igével. Ez úgy történik, hogy az infinitívuszhoz hozzáadjuk a de-t. Nem baj, ha ezt használjuk a hollandban, de nagyon furcsán fog hangzani. Csak nagyon hivatalos szövegekben használják.
- A második típus az a típus, ahol az ige valójában határozóként funkcionál. Az alanytól függően az igét úgy változtatjuk meg, hogy az infinitívuszhoz egy "d" vagy "de" szót adunk. Az ige ekkor a while..... funkcióját tölti be. Egy példa: Hij liep drinkend de supermarkt uit. Magyarul ez a következő: He walked out of the supermarket, while drinking .
- A harmadik típus egy sokat használt típus. Ennek a típusnak a használata az angol folyamatos típushoz hasonlítható. Akkor használjuk, amikor valami folyamatban van, abban a pillanatban, de még nem fejeződött be. A zijn + aan het + a főnévi igenév formájából áll. Példa: Ik ben aan het lopen, ami azt jelenti, hogy (jelenleg) sétálok.
Példák
hallo (hello)
Ik heet ... (a nevem...)
Ik hou van je (szeretlek)
ja (igen)
nee (nem)
Számok
een (egy)
twee (kettő)
drie (három)
vier (négy)
vijf (öt)
zes (hat)
zeven (hét)
nyolc (nyolc)
negen (kilenc)
tien (tíz)
elf (tizenegy)
twaalf (tizenkettő)
A háromjegyű számokban (pl. 100) a hollandok az u-t o-ra cserélik, és az r-ből 1-et helyettesítenek. Példa:
A 100-as számból lesz: honderd, ami szó szerint száz.
Alapvető holland kifejezések
Holland | Angol |
Hallo | Hello |
Hoi | Szia |
Dag | Viszlát (hivatalos) |
Doei! | Viszlát! (informális) |
Tot később! | Később találkozunk! |
Goedemorgen/Goedemiddag | Jó reggelt/jó délutánt |
Goedenavond/Goedenacht | Jó estét/jó éjszakát |
Hogy megy ez neked? | Hogy vagy? (informális) |
Hogy megy ez nálad? | Hogy vagy? (hivatalos) |
Nekem nagyon jól megy! | Jól vagyok! |
Dank je/Dank u | Köszönöm (informális/formális) |
Graag gedaan | Szívesen látjuk |
Spreekt u Engels? | Beszél angolul? |
Spreekt u Nederlands? | Beszél hollandul? |
Nem akarom, hogy ez megtörténjen. | Nem értem |
Tot ziens | Viszlát |
Mijn naam is... | A nevem... |
Ik ben... | Én... |
Alsjeblieft | Kérem (informális) |
Alstublieft | Kérem (hivatalos) |
Wat is je naam? | Mi a neved? (informális) |
Wat is uw naam? | Mi a neve? (hivatalos) |
Hová megyünk? | Honnan jöttél? (informális) |
Hová mész? | Honnan jöttél? (hivatalos) |
I kom uit Nederland/België | Hollandiából/Belgiumból származom. |
Mi az az er? | Mi a baj? |
Elnézést, hol van az állomás? | Elnézést, hol van a vasútállomás? |
Mi ez az igazság? | Mennyibe kerül ez a pulóver? |
Mevrouw | Miss/Mrs. |
Meneer | Mr. |
Kérdések és válaszok
K: Mi az a holland nyelv?
V: A holland nyelv egy Hollandiából származó nyugat-német nyelv, amely az ország hivatalos nyelve.
K: Hol beszélik még a holland nyelvet Hollandián kívül?
V: A holland nyelvet beszélik Belgium északi felében (Flandria) és a dél-amerikai Suriname-ban.
K: Mi az afrikaans?
V: Az afrikaans a holland nyelvből a Dél-Afrikában élő emberek által kifejlesztett nyelv.
K: Hol beszélik ma az afrikaans nyelvet?
V: Az afrikaans nyelvet főként Dél-Afrikában beszélik, de a közeli Namíbiában is.
K: Hányan beszélnek hollandul a világon?
V: A világon körülbelül 22 millió ember beszél hollandul.
K: Melyik nyelvből fejlődött ki az afrikaans nyelv?
V: Az afrikaans nyelv a holland nyelvből fejlődött ki.
K: Mi Hollandia hivatalos nyelve?
V: Hollandia hivatalos nyelve a holland.