A holland nyelv (Nederlands) Hollandiából származik, és az ország hivatalos nyelve. Belgium északi felében (a Flandria nevű régióban) és a dél-amerikai Suriname-ban is beszélik. Az afrikaans nevű nyelvet a hollandból fejlesztették ki a Dél-Afrikában élő emberek, és ma már főként Dél-Afrikában, de a közeli Namíbiában is beszélik. Világszerte körülbelül 22 millió ember beszél hollandul.
Történet és besorolás
A holland a germán nyelvek nyugati ágához tartozik, pontosabban a nyugat-germán (West Germanic) csoportba. Fejlődése a középkori Ó-holland (Old Dutch vagy Old Low Franconian) időszakára vezethető vissza, majd a középkori holland (Middle Dutch) alakult ki, amelyből a modern holland kialakult. A nyelv történetének alakulásában szerepet játszottak a régióbeli kereskedelmi kapcsolatok, valamint a németalföldi államok politikai és kulturális fejlődése.
Terjedés és hivatalos státusz
A holland elsődlegesen Hollandiában és Belgium Flandria régiójában az államnyelv. Továbbá hivatalos nyelvként jelen van a Karib-térség néhány államában és területén (például Aruba, Curaçao, Sint Maarten és a Karib-holland területek), valamint hivatalos vagy széles körben használt nyelv Suriname-ban. A holland a gyarmati múlt miatt egykor fontos szerepet játszott Indonéziában is, ma azonban ott már nem jellemző anyanyelv.
Dialektusok és nyelvváltozatok
- Hollandiai (Hollandic) – a holland ország nagy részén beszélt változatok.
- Brabantiai (Brabantian) – Dél‑Hollandiában és Flandriában elterjedt, sok modern standardformát is befolyásolt.
- Flandriai (Vlaams) – a belgiumi flamand dialektuscsoport; sok nyelvi jegye eltér a hollandiai változatoktól, de a kölcsönös érthetőség általában jó.
- Limburgi – jellegzetes intonációval és szókészlettel, egyes nyelvészeti szempontból határeset a holland és a német nyelvterület között.
- Alsó-szász változatok – a holland határmenti területeken előforduló, de inkább külön nyelvként számon tartott alakok.
Afrikaans és a kölcsönös érthetőség
Az afrikaans a 17. századi holland változatokból alakult ki a Dél-Afrikába bevándorló holland telepesek nyelvi alapjaiból, majd egyszerűsödött és nyelvi hatásokkal gazdagodott (például maláj, portugál, afrikai bantu és bennszülött dél-afrikai nyelvek). Az afrikaans és a holland között jelentős mértékű kölcsönös érthetőség van, különösen az írott nyelvben, bár a kiejtés és a nyelvtani szerkezetek eltérései miatt külön nyelvként kezelik őket.
Íráskép, szabályozás és standardizáció
A holland latin betűs írást használ. A standard holland (algemeen Nederlands) szabályozásában és fejlesztésében fontos szerepet játszik a Nederlandse Taalunie (Holland Nyelvi Unió), amelyet Hollandiában és Flandriában hoztak létre az egységes helyesírási és nyelvpolitikai irányelvek koordinálására. Több helyesírási reform is történt a 20. században és után, amelyek célja a helyesírás egyszerűsítése és egységesítése volt az országok között.
Beszélők száma
A hollandot anyanyelvként beszélők száma ma általában 23–24 millió körülire tehető; ha a második nyelvként beszélőket is beleszámítjuk, a teljes beszélőközösség 25–30 millióra rúghat. A források becslései kissé eltérnek (a korábbi, konzervatívabb számítások 22 millió körül említették a beszélők számát), de annyi biztos, hogy a holland a világon jelentős, regionálisan meghatározó nyelv.
Miért érdemes tanulni hollandul?
A holland hasznos nyelv az üzleti, műszaki és kulturális kapcsolatok szempontjából, különösen Hollandiával és Belgium északi részével való együttműködésben. Emellett a holland nyelvközösség gazdag irodalmi és tudományos hagyományokkal rendelkezik, és a holland tanulása megkönnyíti a kommunikációt a Karib-térséggel, Suriname-nal, valamint bizonyos dél-afrikai és namíbiai közösségekkel.