Földtörténeti időskála

A történeti geológia a geológia alapelveit és technikáit használja a Föld földtörténeti múltjának kidolgozására. A Föld felszínét és a felszín alatti kőzeteket megváltoztató folyamatokat vizsgálja.

A geológusok a rétegrajz és a paleontológia segítségével derítik ki az események sorrendjét, és mutatják be a múlt különböző időszakaiban élt növényeket és állatokat. Kidolgozták a kőzetrétegek sorrendjét. Aztán a radioaktivitás felfedezése és a radiometrikus kormeghatározási technikák feltalálása lehetővé tette a rétegek (rétegek) korának meghatározását.

Ma már ismerjük a Föld történelme során bekövetkezett fontos események időzítését. A Föld körülbelül 4,567 milliárd (4567 millió) éves. A Föld múltjának geológiai vagy mélységi ideje különböző egységekbe rendeződött. Az időskálán a határokat általában jelentős geológiai vagy paleontológiai események, például tömeges kihalások jelölik. Például a kréta és a paleogén időszak közötti határt a kréta-tercier kihalási esemény határozza meg. Ez jelentette a dinoszauruszok és számos tengeri faj végét.

Az energiaforrások és értékes ásványi anyagok felkutatása egy terület földtani történetének megértésétől függ. Az ilyen ismeretek segíthetnek a földrengések és vulkánok veszélyeinek csökkentésében is.



A geológiai időskála diagramja.Zoom
A geológiai időskála diagramja.

Terminológia

Az idő legnagyobb meghatározott egysége az eonokból álló szupereon. Az éonok korszakokra, ezek pedig periódusokra, korszakokra és szakaszokra oszlanak. Ugyanakkor a paleontológusok az ott található állati fosszíliák fajtái alapján különböző hosszúságú állatvilági szakaszok rendszerét határozzák meg. Sok esetben ilyen faunisztikai szakaszokat vettek át a geológiai nómenklatúra kialakításakor, bár általában sokkal több elismert faunisztikai szakasz van, mint meghatározott geológiai időegység.

A geológusok általában korszakok és más egységek felső/késői, alsó/korai és középső részeiről beszélnek, mint például "felső jura" és "középső kambrium". A Felső, Középső és Alsó magára a kőzetre alkalmazott kifejezések, mint például a "felső jura homokkő", míg a Késői, Középső és Korai az időre alkalmazott kifejezések, mint például a "kora jura lerakódás" vagy "kora jura korú fosszíliák". A mellékneveket nagybetűvel írjuk, ha a felosztás hivatalosan elismert, és kisbetűvel, ha nem; így "korai miocén", de "korai jura".

Mivel az ugyanabban az időben, de a világ különböző részein előforduló geológiai egységek gyakran különbözőképpen néznek ki, és különböző fosszíliákat tartalmaznak, számos példa van arra, hogy ugyanazt az időszakot történelmileg különböző helyeken különböző nevekkel illették. Észak-Amerikában például az alsó kambriumot Waucoban-sorozatnak nevezik, amelyet aztán a trilobiták alapján zónákra osztanak. Ugyanezt az időszakot Kelet-Ázsiában és Szibériában tommoti, atdabáni és botomiai szakaszokra osztják. A Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság munkájának egyik fő szempontja, hogy ezt az ellentmondásos terminológiát összeegyeztetje, és olyan univerzális horizontokat (időbeosztást) határozzon meg, amelyek világszerte használhatók.



A geológiai időszámítás táblázata

A következő táblázat a geológiai időskálát alkotó időszakok főbb eseményeit és jellemzőit foglalja össze. A fentiekhez hasonlóan ez az időskála a Nemzetközi Stratigráfiai Bizottságon alapul. A táblázat egyes bejegyzéseinek magassága nem felel meg az egyes időbeli felosztások időtartamának. (nem méretarányosan ábrázolva)

Geológiai idő

Eon

Era

Időszak/Kor4,5

Epocha

Jelentősebb események

Kezdet
(évekkel ezelőtt)3,6

Fanerozoikum

Kainozoikum

Negyedidőszaki

Holocén

Az emberi népesség növekedése; az utolsó jégkorszak véget ér.

11,700

Pleisztocén

Jégkorszakok és melegebb időszakok; számos nagyemlős kihalása; a teljesen modern ember kialakulása.

2,588 millió

Harmadlagos

Neogén

Pliocén

Az éghajlat tovább hűl; kifejlődnek az ausztralopithecine homininok

5,333 millió

Miocén

A Földön sok erdő van; az állatok virágoznak, de később a hőmérséklet hűlni kezd

23,03 millió

Paleogén

Oligocén

A kontinensek a jelenlegi helyükre kerülnek

33,9 millió

Eocén

A Himalája akkor keletkezik, amikor India Ázsiába húzódik.

56 millió

Paleocén

India eléri Ázsiát; az emlősök új csoportokba fejlődnek; a madarak túlélik a kihalást.

66 millió

Mezozoikum

Kréta

Felső kréta

A dinoszauruszok kihaltak a K/T kihalási esemény során.

100,5 millió

Alsó kréta

A dinoszauruszok tovább virágoznak; megjelennek az erszényes és a méhlepényes emlősök; az első virágzó növények.

145 millió

Jurassic

Felső-jura

A szárazföldön a dinoszauruszok dominálnak; első madarak, korai emlősök; tűlevelűek, cikádok és más magoncok. A Pangea szuperkontinens kezd felbomlani.

163,5 millió

Középső jura

174,1 millió

Alsó jura

201,3 millió

Triász

Felső triász

Első dinoszauruszok; pteroszauruszok; ichtioszauruszok; plesiosauruszok; teknősök; tojásrakó emlősök.

237 millió

Középső triász

247,2 millió

Alsó triász

252,17 millió

Paleozoikum

Permi

P/Tr kihalási esemény - a fajok 95%-a kihal. Megalakul a Pangea szuperkontinens.

298,9 millió

Karbon

Pennsylvanian

Trópusi éghajlat: bőséges rovarok, első szinapszidák és hüllők; szénerdők.

323,2 millió

Mississippi

Nagy primitív fák

358,9 millió

Devon

A halak kora; az első kétéltűek; megjelennek a mohák és a lószerszámok; megjelennek a progymnospermák (az első magtermő növények).

419,2 millió

Silurian

Az első szárazföldi növényi fosszíliák

443,4 millió

Ordovícium

Gerinctelenek dominánsak

485,4 millió

Kambriumi

Az élet jelentős diverzifikációja a kambriumi adaptív sugárzásban

541 millió

Proterozoikum

Neoproterozoikum2

Ediacaran

Az első többsejtű állatok

635 millió

Cryogenian

Lehetséges Hógolyó Föld időszak

720 millió

Tonian

A Rodinia szuperkontinens felbomlik

1 milliárd

Mezoproterozoikum

Stenian

A Rodinia szuperkontinens kialakul

1,2 milliárd

Ectasian

Az első ivarosan szaporodó szervezet

1,4 milliárd

Calymmian

A Columbia szuperkontinens felbomlik

1,6 milliárd

Paleoproterozoikum

Statherian

A Columbia (szuperkontinens) kialakulása ebben az időszakban történik.

1,8 milliárd

Orosirian

Az első összetett egysejtű élet

2,05 milliárd

Rhyacian

A CO2 oxigénnel való helyettesítése váltja ki a huroniai eljegesedést ebben az időszakban.

2,3 milliárd

Siderian

A Kenorland szuperkontinens felbomlása következik be.

2,5 milliárd

Archaean

Neoarchaean

A Kenorland szuperkontinens kialakul

2,8 milliárd

Mesoarchaean

Az Ur szuperkontinentális hálózat ebből a korszakból származik.

3,2 milliárd

Paleoarchaean

A baktériumok sztromatolitokat építenek

3,6 milliárd

Eoarchaean

1. Vaalbara szuperkontinentális hálózat ebben a korszakban létezett.

4 milliárd

Hadean

A Föld kialakulása 4,6 milliárd évvel ezelőtt; a Hold kialakulása 4,5 évszázaddal ezelőtt.

4,54 milliárd (~4,6 bya)

  1. Észak-Amerikában a karbon korszakot Mississippi és Pennsylvanián alkorszakokra vagy korszakokra osztják.
  2. Az elmúlt negyedszázad felfedezései jelentősen megváltoztatták a kambrium előtti geológiai és paleontológiai eseményekről alkotott képet. Ma a neoproterozoikum kifejezést használják, de a régebbi szerzők használhatták az "ediakár", "vend", "varangium", "prekambrium", "protokambrium", "eokambrium" kifejezést, vagy a kambriumot még korábbra is kiterjeszthették.
  3. A dátumok kissé bizonytalanok, és a források között gyakoriak a néhány százalékos eltérések. Ennek az az oka, hogy a radiometrikus kormeghatározásra alkalmas lelőhelyek ritkán fordulnak elő pontosan azokon a helyeken a geológiai oszlopban, ahol a legjobban szeretnénk, ha lennének. A *-gal jelölt dátumok radiometrikusan meghatározottak, nemzetközileg elfogadott GSSP-k alapján.
  4. A paleontológusok gyakran inkább faunisztikai szakaszokra, mint geológiai időszakokra hivatkoznak. A faunisztikai szakaszok nómenklatúrája meglehetősen összetett. A faunisztikai szakaszok kiváló, időben rendezett listáját lásd a http://flatpebble.nceas.ucsb.edu/public/harland.html oldalon.
  5. A közhasználatban a harmadidőszaki-negyedidőszaki és a paleogén-neogén-negyedidőszaki időszakokat időszakokként kezelik. A "korszak" kifejezés (pl. "neogén kor") néha a "periódus" helyett használatos.
  6. Az "Évekkel ezelőtt" oszlopban feltüntetett időpont az "Epoch" oszlopban szereplő korszak kezdetének időpontja.



Kapcsolódó oldalak



Kérdések és válaszok

K: Mi a geológiai időskála?


V: A geológiai időskála a Föld múltjának rendszerezésére és megértésére szolgáló módszer, amely a felszínt és a felszín alatti kőzeteket megváltoztató folyamatokat vizsgálja. A geológia alapelveit és technikáit használja a Föld geológiai történetének kidolgozásához.

K: Hogyan használják a geológusok a rétegrajzot és a paleontológiát?


V: A geológusok a rétegtani és paleontológiai módszereket arra használják, hogy kiderítsék a Föld múltjában bekövetkezett események sorrendjét, valamint azt, hogy milyen növények és állatok éltek a történelem különböző időszakaiban. Ezeket az információkat arra használják fel, hogy kidolgozzák a kőzetrétegek sorrendjét.

K: Milyen idős a Föld?


V: A Föld körülbelül 4,567 milliárd (4567 millió) éves.

K: Mivel szokták jelölni a határokat az időskálán?


V: Az időskálán a határokat általában nagy geológiai vagy paleontológiai események, például tömeges kihalások jelzik. Például két korszak közötti határt jelölhet egy kihalási esemény, amely bizonyos fajokat kiirtott a létezésből.

K: Miben segíthet a földtörténeti ismeretek ismerete?


V: A földtörténeti ismeretek segíthetnek az energiaforrások és értékes ásványi anyagok felkutatásában, valamint az olyan veszélyek csökkentésében, mint a földrengések és vulkánok egy adott területen.

K: Mi adta meg a tudósoknak a módját annak, hogy a rétegek korát meghatározzák?


V: A radioaktivitás felfedezése és a radiometrikus kormeghatározási technikák feltalálása lehetővé tette a tudósok számára, hogy a Föld különböző területein található rétegek korát meghatározzák.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3