Földtörténeti időskála

A történeti geológia a geológia alapelveit és technikáit használja a Föld földtörténeti múltjának kidolgozására. A Föld felszínét és a felszín alatti kőzeteket megváltoztató folyamatokat vizsgálja.

A geológusok a rétegrajz és a paleontológia segítségével derítik ki az események sorrendjét, és mutatják be a múlt különböző időszakaiban élt növényeket és állatokat. Kidolgozták a kőzetrétegek sorrendjét. Aztán a radioaktivitás felfedezése és a radiometrikus kormeghatározási technikák feltalálása lehetővé tette a rétegek (rétegek) korának meghatározását.

Ma már ismerjük a Föld történelme során bekövetkezett fontos események időzítését. A Föld körülbelül 4,567 milliárd (4567 millió) éves. A Föld múltjának geológiai vagy mélységi ideje különböző egységekbe rendeződött. Az időskálán a határokat általában jelentős geológiai vagy paleontológiai események, például tömeges kihalások jelölik. Például a kréta és a paleogén időszak közötti határt a kréta-tercier kihalási esemény határozza meg. Ez jelentette a dinoszauruszok és számos tengeri faj végét.

Az energiaforrások és értékes ásványi anyagok felkutatása egy terület földtani történetének megértésétől függ. Az ilyen ismeretek segíthetnek a földrengések és vulkánok veszélyeinek csökkentésében is.

A geológiai időskála diagramja.

Terminológia

Az idő legnagyobb meghatározott egysége az eonokból álló szupereon. Az éonok korszakokra, ezek pedig periódusokra, korszakokra és szakaszokra oszlanak. Ugyanakkor a paleontológusok az ott található állati fosszíliák fajtái alapján különböző hosszúságú állatvilági szakaszok rendszerét határozzák meg. Sok esetben ilyen faunisztikai szakaszokat vettek át a geológiai nómenklatúra kialakításakor, bár általában sokkal több elismert faunisztikai szakasz van, mint meghatározott geológiai időegység.

A geológusok általában korszakok és más egységek felső/késői, alsó/korai és középső részeiről beszélnek, mint például "felső jura" és "középső kambrium". A Felső, Középső és Alsó magára a kőzetre alkalmazott kifejezések, mint például a "felső jura homokkő", míg a Késői, Középső és Korai az időre alkalmazott kifejezések, mint például a "kora jura lerakódás" vagy "kora jura korú fosszíliák". A mellékneveket nagybetűvel írjuk, ha a felosztás hivatalosan elismert, és kisbetűvel, ha nem; így "korai miocén", de "korai jura".

Mivel az ugyanabban az időben, de a világ különböző részein előforduló geológiai egységek gyakran különbözőképpen néznek ki, és különböző fosszíliákat tartalmaznak, számos példa van arra, hogy ugyanazt az időszakot történelmileg különböző helyeken különböző nevekkel illették. Észak-Amerikában például az alsó kambriumot Waucoban-sorozatnak nevezik, amelyet aztán a trilobiták alapján zónákra osztanak. Ugyanezt az időszakot Kelet-Ázsiában és Szibériában tommoti, atdabáni és botomiai szakaszokra osztják. A Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság munkájának egyik fő szempontja, hogy ezt az ellentmondásos terminológiát összeegyeztetje, és olyan univerzális horizontokat (időbeosztást) határozzon meg, amelyek világszerte használhatók.

A geológiai időszámítás táblázata

A következő táblázat a geológiai időskálát alkotó időszakok főbb eseményeit és jellemzőit foglalja össze. A fentiekhez hasonlóan ez az időskála a Nemzetközi Stratigráfiai Bizottságon alapul. A táblázat egyes bejegyzéseinek magassága nem felel meg az egyes időbeli felosztások időtartamának. (nem méretarányosan ábrázolva)

Geológiai idő
Eon	Era	Időszak/Kor4^,5		Epocha	Jelentősebb események	Kezdet (évekkel ezelőtt)^3,6
Fanerozoikum	Kainozoikum	Negyedidőszaki		Holocén	Az emberi népesség növekedése; az utolsó jégkorszak véget ér.	11,700
		Negyedidőszaki		Pleisztocén	Jégkorszakok és melegebb időszakok; számos nagyemlős kihalása; a teljesen modern ember kialakulása.	2,588 millió
		Harmadlagos	Neogén	Pliocén	Az éghajlat tovább hűl; kifejlődnek az ausztralopithecine homininok	5,333 millió
			Neogén	Miocén	A Földön sok erdő van; az állatok virágoznak, de később a hőmérséklet hűlni kezd	23,03 millió
			Paleogén	Oligocén	A kontinensek a jelenlegi helyükre kerülnek	33,9 millió
				Eocén	A Himalája akkor keletkezik, amikor India Ázsiába húzódik.	56 millió
				Paleocén	India eléri Ázsiát; az emlősök új csoportokba fejlődnek; a madarak túlélik a kihalást.	66 millió
	Mezozoikum	Kréta		Felső kréta	A dinoszauruszok kihaltak a K/T kihalási esemény során.	100,5 millió
		Kréta		Alsó kréta	A dinoszauruszok tovább virágoznak; megjelennek az erszényes és a méhlepényes emlősök; az első virágzó növények.	145 millió
		Jurassic		Felső-jura	A szárazföldön a dinoszauruszok dominálnak; első madarak, korai emlősök; tűlevelűek, cikádok és más magoncok. A Pangea szuperkontinens kezd felbomlani.	163,5 millió
				Középső jura		174,1 millió
				Alsó jura		201,3 millió
		Triász		Felső triász	Első dinoszauruszok; pteroszauruszok; ichtioszauruszok; plesiosauruszok; teknősök; tojásrakó emlősök.	237 millió
				Középső triász		247,2 millió
				Alsó triász		252,17 millió
	Paleozoikum	Permi			P/Tr kihalási esemény - a fajok 95%-a kihal. Megalakul a Pangea szuperkontinens.	298,9 millió
		Karbon		Pennsylvanian	Trópusi éghajlat: bőséges rovarok, első szinapszidák és hüllők; szénerdők.	323,2 millió
		Karbon		Mississippi	Nagy primitív fák	358,9 millió
		Devon			A halak kora; az első kétéltűek; megjelennek a mohák és a lószerszámok; megjelennek a progymnospermák (az első magtermő növények).	419,2 millió
		Silurian			Az első szárazföldi növényi fosszíliák	443,4 millió
		Ordovícium			Gerinctelenek dominánsak	485,4 millió
		Kambriumi			Az élet jelentős diverzifikációja a kambriumi adaptív sugárzásban	541 millió
Proterozoikum	Neoproterozoikum2	Ediacaran			Az első többsejtű állatok	635 millió
		Cryogenian			Lehetséges Hógolyó Föld időszak	720 millió
		Tonian			A Rodinia szuperkontinens felbomlik	1 milliárd
	Mezoproterozoikum	Stenian			A Rodinia szuperkontinens kialakul	1,2 milliárd
		Ectasian			Az első ivarosan szaporodó szervezet	1,4 milliárd
		Calymmian			A Columbia szuperkontinens felbomlik	1,6 milliárd
	Paleoproterozoikum	Statherian			A Columbia (szuperkontinens) kialakulása ebben az időszakban történik.	1,8 milliárd
		Orosirian			Az első összetett egysejtű élet	2,05 milliárd
		Rhyacian			A _CO2 oxigénnel való helyettesítése váltja ki a huroniai eljegesedést ebben az időszakban.	2,3 milliárd
		Siderian			A Kenorland szuperkontinens felbomlása következik be.	2,5 milliárd
Archaean	Neoarchaean				A Kenorland szuperkontinens kialakul	2,8 milliárd
	Mesoarchaean				Az Ur szuperkontinentális hálózat ebből a korszakból származik.	3,2 milliárd
	Paleoarchaean				A baktériumok sztromatolitokat építenek	3,6 milliárd
	Eoarchaean				1. Vaalbara szuperkontinentális hálózat ebben a korszakban létezett.	4 milliárd
Hadean					A Föld kialakulása 4,6 milliárd évvel ezelőtt; a Hold kialakulása 4,5 évszázaddal ezelőtt.	4,54 milliárd (~4,6 bya)
Észak-Amerikában a karbon korszakot Mississippi és Pennsylvanián alkorszakokra vagy korszakokra osztják. Az elmúlt negyedszázad felfedezései jelentősen megváltoztatták a kambrium előtti geológiai és paleontológiai eseményekről alkotott képet. Ma a neoproterozoikum kifejezést használják, de a régebbi szerzők használhatták az "ediakár", "vend", "varangium", "prekambrium", "protokambrium", "eokambrium" kifejezést, vagy a kambriumot még korábbra is kiterjeszthették. A dátumok kissé bizonytalanok, és a források között gyakoriak a néhány százalékos eltérések. Ennek az az oka, hogy a radiometrikus kormeghatározásra alkalmas lelőhelyek ritkán fordulnak elő pontosan azokon a helyeken a geológiai oszlopban, ahol a legjobban szeretnénk, ha lennének. A *-gal jelölt dátumok radiometrikusan meghatározottak, nemzetközileg elfogadott GSSP-k alapján. A paleontológusok gyakran inkább faunisztikai szakaszokra, mint geológiai időszakokra hivatkoznak. A faunisztikai szakaszok nómenklatúrája meglehetősen összetett. A faunisztikai szakaszok kiváló, időben rendezett listáját lásd a http://flatpebble.nceas.ucsb.edu/public/harland.html oldalon. A közhasználatban a harmadidőszaki-negyedidőszaki és a paleogén-neogén-negyedidőszaki időszakokat időszakokként kezelik. A "korszak" kifejezés (pl. "neogén kor") néha a "periódus" helyett használatos. Az "Évekkel ezelőtt" oszlopban feltüntetett időpont az "Epoch" oszlopban szereplő korszak kezdetének időpontja.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi a geológiai időskála?

V: A geológiai időskála a Föld múltjának rendszerezésére és megértésére szolgáló módszer, amely a felszínt és a felszín alatti kőzeteket megváltoztató folyamatokat vizsgálja. A geológia alapelveit és technikáit használja a Föld geológiai történetének kidolgozásához.

K: Hogyan használják a geológusok a rétegrajzot és a paleontológiát?

V: A geológusok a rétegtani és paleontológiai módszereket arra használják, hogy kiderítsék a Föld múltjában bekövetkezett események sorrendjét, valamint azt, hogy milyen növények és állatok éltek a történelem különböző időszakaiban. Ezeket az információkat arra használják fel, hogy kidolgozzák a kőzetrétegek sorrendjét.

K: Milyen idős a Föld?

V: A Föld körülbelül 4,567 milliárd (4567 millió) éves.

K: Mivel szokták jelölni a határokat az időskálán?

V: Az időskálán a határokat általában nagy geológiai vagy paleontológiai események, például tömeges kihalások jelzik. Például két korszak közötti határt jelölhet egy kihalási esemény, amely bizonyos fajokat kiirtott a létezésből.

K: Miben segíthet a földtörténeti ismeretek ismerete?

V: A földtörténeti ismeretek segíthetnek az energiaforrások és értékes ásványi anyagok felkutatásában, valamint az olyan veszélyek csökkentésében, mint a földrengések és vulkánok egy adott területen.

K: Mi adta meg a tudósoknak a módját annak, hogy a rétegek korát meghatározzák?

V: A radioaktivitás felfedezése és a radiometrikus kormeghatározási technikák feltalálása lehetővé tette a tudósok számára, hogy a Föld különböző területein található rétegek korát meghatározzák.