Földtörténeti időskála
A történeti geológia a geológia alapelveit és technikáit használja a Föld földtörténeti múltjának kidolgozására. A Föld felszínét és a felszín alatti kőzeteket megváltoztató folyamatokat vizsgálja.
A geológusok a rétegrajz és a paleontológia segítségével derítik ki az események sorrendjét, és mutatják be a múlt különböző időszakaiban élt növényeket és állatokat. Kidolgozták a kőzetrétegek sorrendjét. Aztán a radioaktivitás felfedezése és a radiometrikus kormeghatározási technikák feltalálása lehetővé tette a rétegek (rétegek) korának meghatározását.
Ma már ismerjük a Föld történelme során bekövetkezett fontos események időzítését. A Föld körülbelül 4,567 milliárd (4567 millió) éves. A Föld múltjának geológiai vagy mélységi ideje különböző egységekbe rendeződött. Az időskálán a határokat általában jelentős geológiai vagy paleontológiai események, például tömeges kihalások jelölik. Például a kréta és a paleogén időszak közötti határt a kréta-tercier kihalási esemény határozza meg. Ez jelentette a dinoszauruszok és számos tengeri faj végét.
Az energiaforrások és értékes ásványi anyagok felkutatása egy terület földtani történetének megértésétől függ. Az ilyen ismeretek segíthetnek a földrengések és vulkánok veszélyeinek csökkentésében is.
A geológiai időskála diagramja.
Terminológia
Az idő legnagyobb meghatározott egysége az eonokból álló szupereon. Az éonok korszakokra, ezek pedig periódusokra, korszakokra és szakaszokra oszlanak. Ugyanakkor a paleontológusok az ott található állati fosszíliák fajtái alapján különböző hosszúságú állatvilági szakaszok rendszerét határozzák meg. Sok esetben ilyen faunisztikai szakaszokat vettek át a geológiai nómenklatúra kialakításakor, bár általában sokkal több elismert faunisztikai szakasz van, mint meghatározott geológiai időegység.A geológusok általában korszakok és más egységek felső/késői, alsó/korai és középső részeiről beszélnek, mint például "felső jura" és "középső kambrium". A Felső, Középső és Alsó magára a kőzetre alkalmazott kifejezések, mint például a "felső jura homokkő", míg a Késői, Középső és Korai az időre alkalmazott kifejezések, mint például a "kora jura lerakódás" vagy "kora jura korú fosszíliák". A mellékneveket nagybetűvel írjuk, ha a felosztás hivatalosan elismert, és kisbetűvel, ha nem; így "korai miocén", de "korai jura".
Mivel az ugyanabban az időben, de a világ különböző részein előforduló geológiai egységek gyakran különbözőképpen néznek ki, és különböző fosszíliákat tartalmaznak, számos példa van arra, hogy ugyanazt az időszakot történelmileg különböző helyeken különböző nevekkel illették. Észak-Amerikában például az alsó kambriumot Waucoban-sorozatnak nevezik, amelyet aztán a trilobiták alapján zónákra osztanak. Ugyanezt az időszakot Kelet-Ázsiában és Szibériában tommoti, atdabáni és botomiai szakaszokra osztják. A Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság munkájának egyik fő szempontja, hogy ezt az ellentmondásos terminológiát összeegyeztetje, és olyan univerzális horizontokat (időbeosztást) határozzon meg, amelyek világszerte használhatók.
A geológiai időszámítás táblázata
A következő táblázat a geológiai időskálát alkotó időszakok főbb eseményeit és jellemzőit foglalja össze. A fentiekhez hasonlóan ez az időskála a Nemzetközi Stratigráfiai Bizottságon alapul. A táblázat egyes bejegyzéseinek magassága nem felel meg az egyes időbeli felosztások időtartamának. (nem méretarányosan ábrázolva)
| Geológiai idő | ||||||
| Időszak/Kor4,5 | Jelentősebb események | Kezdet | ||||
| Fanerozoikum | Holocén | Az emberi népesség növekedése; az utolsó jégkorszak véget ér. | 11,700 | |||
| Jégkorszakok és melegebb időszakok; számos nagyemlős kihalása; a teljesen modern ember kialakulása. | 2,588 millió | |||||
| Neogén | Pliocén | Az éghajlat tovább hűl; kifejlődnek az ausztralopithecine homininok | 5,333 millió | |||
| A Földön sok erdő van; az állatok virágoznak, de később a hőmérséklet hűlni kezd | 23,03 millió | |||||
| Paleogén | Oligocén | A kontinensek a jelenlegi helyükre kerülnek | 33,9 millió | |||
| A Himalája akkor keletkezik, amikor India Ázsiába húzódik. | 56 millió | |||||
| India eléri Ázsiát; az emlősök új csoportokba fejlődnek; a madarak túlélik a kihalást. | 66 millió | |||||
| A dinoszauruszok kihaltak a K/T kihalási esemény során. | 100,5 millió | |||||
| A dinoszauruszok tovább virágoznak; megjelennek az erszényes és a méhlepényes emlősök; az első virágzó növények. | 145 millió | |||||
| Felső-jura | A szárazföldön a dinoszauruszok dominálnak; első madarak, korai emlősök; tűlevelűek, cikádok és más magoncok. A Pangea szuperkontinens kezd felbomlani. | 163,5 millió | ||||
| 174,1 millió | ||||||
| 201,3 millió | ||||||
| Első dinoszauruszok; pteroszauruszok; ichtioszauruszok; plesiosauruszok; teknősök; tojásrakó emlősök. | 237 millió | |||||
| Középső triász | 247,2 millió | |||||
| 252,17 millió | ||||||
| Permi | P/Tr kihalási esemény - a fajok 95%-a kihal. Megalakul a Pangea szuperkontinens. | 298,9 millió | ||||
| Trópusi éghajlat: bőséges rovarok, első szinapszidák és hüllők; szénerdők. | 323,2 millió | |||||
| Mississippi | Nagy primitív fák | 358,9 millió | ||||
| A halak kora; az első kétéltűek; megjelennek a mohák és a lószerszámok; megjelennek a progymnospermák (az első magtermő növények). | 419,2 millió | |||||
| Silurian | Az első szárazföldi növényi fosszíliák | 443,4 millió | ||||
| Gerinctelenek dominánsak | 485,4 millió | |||||
| Az élet jelentős diverzifikációja a kambriumi adaptív sugárzásban | 541 millió | |||||
| Neoproterozoikum2 | Az első többsejtű állatok | 635 millió | ||||
| Cryogenian | Lehetséges Hógolyó Föld időszak | 720 millió | ||||
| Tonian | A Rodinia szuperkontinens felbomlik | 1 milliárd | ||||
| Mezoproterozoikum | Stenian | A Rodinia szuperkontinens kialakul | 1,2 milliárd | |||
| Ectasian | Az első ivarosan szaporodó szervezet | 1,4 milliárd | ||||
| Calymmian | A Columbia szuperkontinens felbomlik | 1,6 milliárd | ||||
| Statherian | A Columbia (szuperkontinens) kialakulása ebben az időszakban történik. | 1,8 milliárd | ||||
| Orosirian | 2,05 milliárd | |||||
| Rhyacian | A CO2 oxigénnel való helyettesítése váltja ki a huroniai eljegesedést ebben az időszakban. | 2,3 milliárd | ||||
| Siderian | A Kenorland szuperkontinens felbomlása következik be. | 2,5 milliárd | ||||
| Neoarchaean | A Kenorland szuperkontinens kialakul | 2,8 milliárd | ||||
| Mesoarchaean | Az Ur szuperkontinentális hálózat ebből a korszakból származik. | 3,2 milliárd | ||||
| Paleoarchaean | A baktériumok sztromatolitokat építenek | 3,6 milliárd | ||||
| 1. Vaalbara szuperkontinentális hálózat ebben a korszakban létezett. | 4 milliárd | |||||
| A Föld kialakulása 4,6 milliárd évvel ezelőtt; a Hold kialakulása 4,5 évszázaddal ezelőtt. | 4,54 milliárd (~4,6 bya) | |||||
| ||||||
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi a geológiai időskála?
V: A geológiai időskála a Föld múltjának rendszerezésére és megértésére szolgáló módszer, amely a felszínt és a felszín alatti kőzeteket megváltoztató folyamatokat vizsgálja. A geológia alapelveit és technikáit használja a Föld geológiai történetének kidolgozásához.
K: Hogyan használják a geológusok a rétegrajzot és a paleontológiát?
V: A geológusok a rétegtani és paleontológiai módszereket arra használják, hogy kiderítsék a Föld múltjában bekövetkezett események sorrendjét, valamint azt, hogy milyen növények és állatok éltek a történelem különböző időszakaiban. Ezeket az információkat arra használják fel, hogy kidolgozzák a kőzetrétegek sorrendjét.
K: Milyen idős a Föld?
V: A Föld körülbelül 4,567 milliárd (4567 millió) éves.
K: Mivel szokták jelölni a határokat az időskálán?
V: Az időskálán a határokat általában nagy geológiai vagy paleontológiai események, például tömeges kihalások jelzik. Például két korszak közötti határt jelölhet egy kihalási esemény, amely bizonyos fajokat kiirtott a létezésből.
K: Miben segíthet a földtörténeti ismeretek ismerete?
V: A földtörténeti ismeretek segíthetnek az energiaforrások és értékes ásványi anyagok felkutatásában, valamint az olyan veszélyek csökkentésében, mint a földrengések és vulkánok egy adott területen.
K: Mi adta meg a tudósoknak a módját annak, hogy a rétegek korát meghatározzák?
V: A radioaktivitás felfedezése és a radiometrikus kormeghatározási technikák feltalálása lehetővé tette a tudósok számára, hogy a Föld különböző területein található rétegek korát meghatározzák.
Keres