Homokkő
A homokkő üledékes kőzet. Ez egy tömörített homokból álló kőzet. A homok apró kőzet- és ásványi anyagszemcsék (például kvarc és földpát). Ezek a földkéreg leggyakoribb ásványai.
Az időjárás viszontagságainak ellenálló homokkő sok országban építésre szolgál. Ez egy kemény kőzet lehet. Kemény homokkőből például járdalapok készülhetnek.
A homokkő melegítés és nyomás hatására kvarcittá alakul át. Ez akkor történik, amikor a kőzeteket összenyomják és felmelegítik egy hegylánc alatt.
Siccar Point, erodált, enyhén lejtős devon kori ó-vörös homokkő rétegek, amelyek a konglomerátumréteg és a régebbi, függőlegesen rétegzett szilur szürkésmárga kőzetek fölött alkotnak fedőréteget.
Vörös homokkő
Eredet
A homokkő két szakaszban alakul ki. Először a homokrétegek üledékként rakódnak le, akár vízből, akár a levegőből (mint a sivatagban).
Ezután a homokszemcséket a felette lévő lerakódások nyomása tömöríti és cementálja ("összeragasztja"). A "cement" vagy kalcit (kalcium-karbonát), kvarc (szilícium-dioxid) vagy agyag. A vas-oxid gyakran vöröses színűvé teszi a homokkövet.
Kapcsolódó oldalak
- A régi vörös homokkő tengeri körülmények között rakódott le. Ez egyfajta piszkos sötétvörös színű. Devon időszak.
- Az új vörös homokkő sivatagi körülmények között került lerakásra. Ez a kőzet meglehetősen élénk narancsvörös színű. Permi időszak.
