Vaalbara
Vaalbara a Föld első szuperkontinensének neve az archeai korszakban.
A Vaalbara körülbelül 3600 millió évvel ezelőtt (mya) kezdett kialakulni. Körülbelül 3.100 mya-re alakult ki, és 2.500 mya-re felbomlott. A Vaalbara név a dél-afrikai Kaapvaal kráter és a nyugat-ausztráliai Pilbara kráter nevéből származik. Ezek a kráterek a Vaalbara szuperkontinensen egyesültek.
A dél-afrikai Kaapvaal-kraton és a nyugat-ausztráliai Pilbara-kraton a Föld két legjobb állapotban fennmaradt régészeti krátere. Figyelemre méltóan hasonló korai prekambriumi kőzetekből állnak. A meteoritbecsapódások által kidobott kőzetanyagból azonos, 3470 ±2 mya radiometrikus korokat kaptak. E két kráter hasonló szerkezeteit 3 500 és 2 700 mya közé datálták. Hasonló zöldkőövek találhatók a kanadai Superior-kraton peremén, valamint az egykori Gondwana és Laurázsia kontinensek kráterein.
A kráterekben található kőzetekből származó paleomágneses adatok azt mutatták, hogy 3870 mya-ban a két kráter ugyanazon szuperkontinens része lehetett. Mind a Pilbara-, mind a Kaapvaal-kratonban extenziós törések mutatkoznak, amelyek a vulkanizmus során nagyjából egy időben voltak aktívak a becsapódási rétegek kialakulásával egy időben.
A kontinentális lemezek időszakosan összeütköztek és összeálltak az orogenitás (hegységképződés) időszakaiban, hogy szuperkontinenseket alkossanak. A szuperkontinensek kialakulásának, felbomlásának, szétszóródásának és újraalakulásának ciklusa a lemeztektonika révén körülbelül 450 millió évenként következik be.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Vaalbara?
V: Vaalbara a Föld első szuperkontinensének neve, amely az archaikus korszakban, körülbelül 3600 millió évvel ezelőtt alakult ki.
K: Honnan származik a Vaalbara név?
V: A Vaalbara név a dél-afrikai Kaapvaal-kraton és a nyugat-ausztráliai Pilbara-kraton nevéből származik, amelyek a szuperkontinenst alkotva egyesültek.
K: Milyen idősek a Kaapvaal és a Pilbara kráterek?
V: A Kaapvaal és a Pilbara kráterek a Föld két legjobban megőrződött archeai krátere, amelyek feltűnően hasonló korai prekambriumi kőzetekből állnak, amelyeket 3500 és 2700 mya közé datáltak.
K: Milyen gyakran fordul elő a szuperkontinensek kialakulásának ciklusa?
V: A szuperkontinensek kialakulásának, felbomlásának, szétszóródásának és újraalakulásának ciklusa a lemeztektonika révén körülbelül 450 millió évente következik be.
K: Milyen bizonyítékok utalnak arra, hogy a Kaapvaal és a Pilbara egyetlen szuperkontinens része volt?
V: A két kráterben található kőzetekből származó paleomágneses adatok azt mutatták, hogy 3870 mya-ban ugyanazon szuperkontinens részei lehettek. Mindkettő extenziós töréseket is mutat, amelyek körülbelül ugyanabban az időben voltak aktívak a vulkanizmus során, valamint a becsapódási rétegek kialakulásakor.
K: Vannak más területek is, ahol hasonló zöldkőövek találhatók?
V: Igen - hasonló zöldkőövek találhatók a kanadai Superior-kraton peremén, valamint más egykori Gondwana és Laurázsia kontinenseken is.
K: Mikor kezdett kialakulni a Vaalbara?
V: A Vaalbara körülbelül 3600 millió évvel ezelőtt (mya) kezdett kialakulni, és 3100 mya-re teljesen kialakult, majd 2500 mya-re felbomlott.
