Geológiai korszak: definíció, osztályozás és IUGS irányelvek

Fedezze fel a geológiai korszakok definícióját, osztályozását és az IUGS irányelveit — részletes útmutató a kainozoikum korszakaira és elnevezési vitáira.

Szerző: Leandro Alegsa

13-02-2026 22:33

A korszak a geológiában egy időszak egy része. Így a kainozoikumot ma három korszakra osztjuk, a paleogénre, a neogénre és a negyedidőszakra. Ezeket végül a következő korszakokra bontjuk: paleocén, eocén, oligocén, miocén, pliocén, pleisztocén és holocén.

A harmadidőszak, amelyet ma már nem használnak ("deprecated"), a paleogént és a neogént foglalta magában. Ezért az utolsó időszakot negyedidőszaknak nevezik, és erről is nagy vita folyt. Ezeket a döntéseket a Földtani Tudományok Nemzetközi Uniója (IUGS) hozza meg. Ez a szervezet működteti a Nemzetközi Stratigráfiai Bizottságot, amely eldönti, hogyan nevezzük el a geológiai rétegeket és szakaszokat. Munkájukat a következőképpen írják le:

A korszak (epoch) meghatározása

A korszak a geológiai időskálán egy időszak (period) része; az időskála hierarchiája általában a következő (nagytól kicsi felé): eon (eon) > ér (éra) > időszak (period) > korszak (epoch) > kor (age). A korszakok időtartama nagyságrendileg több százezer vagy több millió év lehet, és általában fontos földtani, éghajlati vagy biológiai változásokhoz köthetők.

Osztályozás és példák a kainozoikumból

A kainozoikum (újabb földtörténeti eon/éra része) korszakokra és további alegységekre tagolódik; a cikk elején felsorolt neveket (például paleocén, eocén stb.) ma hivatalosan használják. A korszakok határait gyakran pontos abszolút életkorral (millió évben, Ma) is adják. Például a kainozoikum utolsó korszakai hozzávetőleges határai a jelenlegi IUGS/ICS ajánlások alapján:

Paleocén: kb. 66,0–56,0 Ma
Eocén: kb. 56,0–33,9 Ma
Oligocén: kb. 33,9–23,03 Ma
Miocén: kb. 23,03–5,333 Ma
Pliocén: kb. 5,333–2,58 Ma
Pleisztocén: kb. 2,58–0,0117 Ma
Holocén: kb. 0,0117 Ma–napjainkig

Az értékek forrása az ICS hivatalos időskálája; ezek a határok időnként finomításra kerülnek új adatok vagy új rögzítések (GSSP) alapján.

IUGS és a Nemzetközi Stratigráfiai Bizottság (ICS)

A Földtani Tudományok Nemzetközi Uniója (IUGS) az a testület, amely az elfogadott földtani elnevezéseket és határokat rendezi és ratifikálja. Az IUGS égisze alatt működik a Nemzetközi Stratigráfiai Bizottság (International Commission on Stratigraphy, ICS), amely a részletes tudományos munkát végzi: javaslatokat tesz korszakokra, határokra és azok rögzítésére, majd ezeket a közösség elé viszi jóváhagyásra.

Határmeghatározás: GSSP és GSSA

A határok rögzítésének két fő módja:

GSSP (Global Boundary Stratotype Section and Point) — a "golden spike": konkrét sztratigrafikus rétegsor, hely és rétegvonal, ahol a határt látható geológiai jelenségek (pl. új fosszíliák megjelenése, mágneses fordulópontok, kémiai jellegzetességek) alapozzák meg. GSSP-ek jellemzően a fanerozoikum határaira vonatkoznak.
GSSA (Global Standard Stratigraphic Age) — elsősorban a prekambriai idők határainál használatos, amikor nincs megfelelő sztratigrafiai szakasz; ilyenkor egy meghatározott abszolút kor (Ma) szolgál standard határként.

A határok rögzítése többféle módszert kombinál: biostratigráfia (indexfosszíliák), magnetosztratigráfia, izotópos (radiometrikus) kormeghatározás, chemostratigráfia és más technikák. A cél, hogy a határ és azonosító jelenségek globálisan korrelálhatók legyenek.

Elnevezési konvenciók és viták

Egyes történelmi elnevezések (például a harmadidőszak, angolul "Tertiary") ma már kevésbé használatosak a hivatalos skálán, ezért deprecated státuszúak. Az olyan korszakok elnevezése és használata, mint a negyedidőszak (Quaternary), hosszú viták tárgya voltak; a vita gyakran a határok helyére, a definíciók precizitására és arra irányult, hogy szükség van-e új egységekre (pl. az "Anthropocene" javaslata az emberi hatás külön korszakként való elismerésére). A IUGS/ICS feladata ezeket a javaslatokat tudományos alapon megvizsgálni és formai ratifikációt adni, ha indokolt.

Miért fontos a korszakok pontos meghatározása?

A korszakok és határaik pontos meghatározása lehetővé teszi a geológusok, paleontológusok, éghajlatkutatók és más földtudósok számára az események globális összehasonlítását és kronológiáját. Standardizált határok segítik a rétegsorok összehasonlítását kontinensek között, javítják a geológiai térképezést, és pontosabb képet adnak a Föld történetében lejátszódó evolúciós és éghajlati változásokról.

Összefoglalás

A korszak (epoch) a geológiai időskála egyik alapegysége, amely egy időszakon (period) belül helyezkedik el.
A korszakhatárokat az IUGS/ICS rögzíti GSSP-ekkel vagy GSSA-kkal, különböző stratigráfiai módszereket kombinálva.
Az elnevezések és határok időről időre frissülnek a tudományos eredményeknek megfelelően; egyes régi kifejezések (például a harmadidőszak) ma már nem hivatalosak.
A pontos korszakhatárok fontosak a Föld múltjának és a rajta lejátszódó folyamatok jobb megértéséhez.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a korszak a geológiában?

V: A korszak a geológiában egy időszak egy része.

K: Hogyan tagolják a kainozoikum korszakát?

V: A kainozoikum korszak három időszakra oszlik: a paleogén, a neogén és a negyedidőszak.

K: Melyek a kainozoikum korszakának korszakai?

V: A kainozoikum korszakai a paleocén, eocén, oligocén, miocén, pliocén, pleisztocén és holocén.

K: Mi a harmadkor a geológiában?

V: A tercier egy mára már elavult kifejezés, de korábban a paleogén és a neogén időszakot foglalta magába.

K: Miért nevezik a kainozoikum utolsó időszakát negyedidőszaknak?

V: A kainozoikum utolsó időszakát azért nevezik negyedidőszaknak, mert a harmadidőszak kifejezést elvetették, és a paleogén és neogén időszakokat egy csoportba kellett sorolni.

K: Ki dönti el, hogy a geológiai rétegeket és szakaszokat hogyan nevezzük el?

V: A Földtani Tudományok Nemzetközi Uniójának Nemzetközi Stratigráfiai Bizottsága dönt arról, hogy a földtani rétegeket és szakaszokat hogyan nevezzék el.

K: Mi a Nemzetközi Földtani Tudományos Unió küldetése?

V: A Földtudományok Nemzetközi Uniójának küldetése a földtudományok tanulmányozásának elősegítése és támogatása a nemzetközi együttműködés és információcsere megkönnyítése révén.

Keres