Dinoszauruszok – meghatározás, evolúció, fajok és fosszíliák

A dinoszauruszokat a koponyájuk és csontvázuk legalább 21 jellemzője köti össze. E közös jegyek (az úgynevezett "szinapomorfiák") miatt a paleontológusok biztosak abban, hogy a dinoszauruszok közös eredetűek voltak.

Amikor azonban a végleges dinoszaurusz fosszíliák felbukkannak (a felső triász elején), a csoport már két nagy rendre, a Saurischia és az Ornithischia rendre oszlott. A Saurischia megőrizte az Archosaurus-ősöktől örökölt ősi csípőszerkezetet, az Ornithischia pedig módosított csípőszerkezettel rendelkezik.

A. Eoraptor, egy korai saurischian, B Lesothosaurus, egy primitív ornithischian,
C Egy saurischiai medence (Staurikosaurus) D Lesothosaurus medence

Dinoszauruszok osztályozása

Az alábbiakban a dinoszauruszcsoportok egyszerűsített listáját mutatjuk be a dinoszauruszok evolúciója alapján, a Holtz (2007) által megadott mezozoikumi dinoszauruszfajok listája alapján. A mellettük tőrrel (†) jelölt csoportoknak nincs élő tagja.

• Dinosauria

·         Saurischia ("gyíktestűek"; magában foglalja a Theropodákat és a Sauropodomorphákat)

·         Theropoda (mind kétlábúak; a legtöbbjük húsevő volt)

·         †Herrerasauria (korai kétlábú ragadozók)

·         †Coelophysoidea (kis, korai theropodák; ide tartozik a Coelophysis és közeli rokonai)

·         †Dilophosauridae (kora kori címeres és húsevő theropodák)

·         †Ceratosauria (általában díszes szarvúak, a kréta időszak domináns déli ragadozói)

·         Tetanurae (jelentése "merev farok"; a legtöbb theropodát foglalja magában)

·         †Megalosauroidea (a nagyragadozók korai csoportja, beleértve a félvízi spinosauridákat)

·         †Carnosauria (Allosaurus és közeli rokonai, mint a Carcharodontosaurus)

·         Coelurosauria (tollas theropodák, különböző testméretekkel és fülkékkel)

·         †Compsognathidae (közös korai coelurosaurusok, kisebb lábakkal)

·         †Tyrannosauridae (Tyrannosaurus és közeli rokonai; kisebb lábakkal rendelkeztek)

·         †Ornithomimosauria (jelentése "struccutánzók"; többnyire fogatlanok; ragadozóktól a lehetséges növényevőkig)

·         †Alvarezsauroidea (kis rovarevők rövid karokkal, amelyeknek egy-egy nagy karma volt)

·         Maniraptora (jelentése "kézrablók"; hosszú, karcsú karokkal és ujjakkal rendelkezett)

·         †Therizinosauria (kétlábú növényevők, nagy karmokkal és kis fejjel)

·         †Oviraptorosauria (többnyire fogatlanok; táplálkozásuk és életmódjuk bizonytalan)

·         †Archaeopterygidae (kis, szárnyas theropodák vagy ősmadarak)

·         †Deinonychosauria (kis vagy közepes méretű, madárszerű, jellegzetes lábujj-karmokkal.)

·         Avialae (modern madarak és kihalt rokonaik)

·         †Scansoriopterygidae (hosszú harmadik ujjakkal rendelkező kis primitív aviálisok)

·         †Omnivoropterygidae (nagy, korai, rövid farkú aviálisok)

·         †Confuciusornithidae (kis fogatlan avialisok)

·         †Enantiornithes (fákon élő, primitív repülő aviálisok)

·         Euornithes (fejlett repülő madarak)

·         †Yanornithiformes (fogazott kréta kori kínai madarak)

·         †Hesperornithes (specializált búvárkodó vízi madarak)

·         Aves (modern, csőrös madarak és kihalt rokonaik)

·         †Sauropodomorpha (kis fejű, hosszú nyakú, hosszú farkú növényevők)

·         †Guaibasauridae (kicsi, primitív, mindenevő sauropodomorphák)

·         †Plateosauridae (primitív, kétlábú "prosauropodák")

·         †Riojasauridae (kis, primitív sauropodomorphák)

·         †Massospondylidae (kis, primitív sauropodomorfok)

·         †Sauropoda (nagyon nagy és nehéz, általában több mint 15 m (49 láb) hosszú; négylábú)

·         †Vulcanodontidae (primitív szauropodák oszlopszerű karokkal és lábakkal)

·         †Eusauropoda ("igazi szauropodák")

·         †Cetiosauridae ("bálnahüllők")

·         †Turiasauria (a jura és kréta kori sauropodák európai csoportja)

·         †Neosauropoda ("új szauropodák")

·         †Diplodocoidea (koponya és farok megnyúlt; fogak jellemzően keskenyek és ceruzaszerűek)

·         †Macronaria (dobozos koponyák; kanál- vagy ceruza alakú fogak)

·         †Brachiosauridae (hosszú nyakú, hosszú karú makronáriák)

·         †Titanosauria (változatos; zömök, széles csípővel; leginkább a déli kontinensek késő kréta korában gyakori)

·         †Ornithischia ("madárcsőrű"; különféle két- és négylábú növényevők)

·         †Heterodontosauridae (kis bazális ornithopoda növényevők/emlősök kiemelkedő, agyarszerű fogakkal)

·         †Thyreophora (páncélos dinoszauruszok; többnyire négylábúak)

·         †Ankylosauria (páncélzatuk elsődleges páncélként; egyeseknek bunkósbotszerű farkuk volt)

·         †Stegosauria (tüskék és lemezek mint elsődleges páncélzat)

·         †Neornithischia ("új ornithischia")

·         †Ornithopoda (különböző méretűek; két- és négylábúak; a rágás módszerét a rugalmas koponya és a sok fog segítségével fejlesztették ki).

·         †Marginocephalia (koponyájukon csontból készült kupolaszerű kinövések voltak)

·         †Pachycephalosauria (kétlábúak, domború vagy bütykös növésű koponyával)

·         †Ceratopsia (fodros négylábúak; sokuknak szarvuk is volt)

Archoszauruszok

Az archoszauruszok két fő kládba fejlődtek: a krokodilokkal rokonok és a dinoszauruszokkal rokonok.

• Archosauria

• Pseudosuchia: a krokodilok és rokonaik kládja.
• Avemetatarsalia: a dinoszauruszok, a pteroszauruszok, a madarak és rokonai kládja.
• Aphanosauria
• Ornithodira: a pteroszauruszok és a dinoszauruszok kládja.

• Pteroszauruszok
• Dinoszauruszok

Legkorábbi dinoszauruszok

Az első ismert dinoszauruszok kétlábú ragadozók voltak, amelyek egy-két méter hosszúak voltak.

A legkorábbi igazolt dinoszaurusz fosszíliák közé tartoznak a saurischiai ("gyíkszerű") dinoszauruszok: Saturnalia 232-225 mya, Herrerasaurus 230-220 mya, Staurikosaurus valószínűleg 230-225 mya, Eoraptor 231,4 mya és Alwalkeria 230-220 mya. A Saturnalia egy bazális saurischia vagy egy prosauropoda lehet. A többiek bazális saurischiák.

A legkorábbi ornithischiai ("madárhátú") dinoszauruszok közé tartozik a Pisanosaurus 230-220 mya. Bár a Lesothosaurus a 199-189 mya közötti időszakból származik, a csontváz jellemzői arra utalnak, hogy legalább olyan korán elágazott az Ornithischia fő vonalából, mint a Pisanosaurus.

A korai saurischiaiak hasonlóak voltak a korai ornithischiaiakhoz, de különböztek a modern krokodiloktól. A saurischiaiak abban különböznek az ornithischiaiaktól, hogy megtartották a medencecsontok ősi konfigurációját (a fenti ábrán látható). Egy másik különbség a koponyában van: az Ornithischia felső koponyája szilárdabb, az alsó állkapcsot összekötő ízület pedig rugalmasabb. Ezek a tulajdonságok a növényevéshez való alkalmazkodásra utalnak; más szóval segítettek nekik a növényi táplálék megőrlésében.

A dinoszauruszok változatos állatcsoport voltak. Az adaptív sugárzásnak köszönhetően számos ökológiai fülkében élhettek. A paleontológusok több mint 500 különböző nemzetséget és 1000 fajt azonosítottak a nem őslény dinoszauruszok közül. Leszármazottaik, a madarak 9000 élő fajt számlálnak, és a szárazföldi gerincesek legváltozatosabb csoportját alkotják.

A legnagyobb dinoszauruszok növényevők (növényevők) voltak, mint például az Apatosaurus és a Brachiosaurus. Ők voltak a legnagyobb állatok, amelyek valaha is a szárazföldön jártak. Más növényevők, mint például az Iguanodon, különleges fegyverekkel rendelkeztek, amelyek segítettek nekik a húsevőkkel való küzdelemben. A Triceratopsnak például három szarv volt a fejpajzsán, az Ankylosaurust csontlemezek borították, a Stegosaurusnak pedig tüskék voltak a farkán.

A húsevők kétlábúak voltak (a hátsó lábukon jártak), bár nem úgy, mint mi. A testük inkább vízszintes irányban helyezkedett el, hátul a farkukkal egyensúlyozva. Néhányuk nagyon nagy volt, mint a Tyrannosaurus, az Allosaurus és a Spinosaurus, de voltak kisebbek is, mint a Compsognathus. A kisebb méretű húsevőkből fejlődhettek ki a madarak. Az első fosszilis madár, az Archaeopteryx csontváza nagyon hasonlított a dinoszauruszokéhoz.

Mozgás

A dinoszauruszok kezdetben kétlábúak voltak: valószínűsíthető őseik kis kétlábú archoszauruszok voltak. A korai dinoszauruszok Eoraptor nemzetségének 231,4 millió évvel ezelőtti dátuma fontos. Az Eoraptor valószínűleg hasonlít az összes dinoszaurusz közös ősére; vonásai arra utalnak, hogy az első dinoszauruszok kistestű, kétlábú ragadozók voltak. A középső-triász kori rétegekben felfedezett primitív, dinoszauruszok előtti típusok ezt a nézetet támasztják alá. A fosszíliáik elemzése arra utal, hogy az állatok valóban kistestű, kétlábú ragadozók voltak.

Azok a dinoszauruszok, amelyek visszatértek a négylábúsághoz, mind a négy lábukat a testük alatt tartották. Ez sokkal hatékonyabb, mint a gyíkok szétterpeszkedő lábai.

A nagy szauropodák oszlopszerű lábaik nélkül soha nem érhettek volna el ekkora méreteket. Egy áttekintés áttekinti, mit tudunk a dinoszauruszok mozgásának mechanikájáról.

Melegvérű

A szemléletmódban jelentős változás az 1960-as években következett be, amikor felismerték, hogy a kis theropodák valószínűleg melegvérűek voltak. Az a kérdés, hogy minden theropoda vagy akár minden dinoszaurusz melegvérű volt-e, még mindig nem eldöntött.

Ma már bizonyos (a Kínában felfedezett fosszíliák alapján: lásd Jehol biota), hogy a kis theropodáknak voltak tollaik. Ez jól illeszkedik ahhoz az elképzeléshez, hogy melegvérűek voltak, és hogy a madarak eredete a kis theropodák egyik vonalára vezethető vissza.

Tevékenység

A melegvérű állatok anyagcseréje magas (gyorsabban fogyasztják el a táplálékot). Aktívabbak és hosszabb ideig lehetnek aktívabbak, mint azok az állatok, akiknek a fűtése a környezettől függ. Ezért a tollakkal szigetelt melegvérű dinoszauruszok elképzelése arra az elképzelésre vezetett, hogy aktívabbak, intelligensebbek és gyorsabb futók voltak, mint korábban gondolták.

A főáramú paleontológusok ezt a nézetet követték a kis theropodák esetében, de a nagyobb növényevők esetében nem. Mivel tudjuk, hogy a sztegoszauruszok agya körülbelül diónyi méretű volt, jó okunk van azt gondolni, hogy intelligenciájuk korlátozott volt.

Korlátozások

Hosszú időn át tartó nagy sikerük ellenére voltak olyan életmódok, amelyeket a dinoszauruszok soha nem fejlesztettek ki. Egyikük sem fejlődött úgy, hogy teljesen a vízben éljen, mint sok emlős, bár a Spinosaurus félig vízi volt. Soha nem uralták a kis szárazföldi rést. Az egész mezozoikumban a legtöbb kis gerinces emlős és gyík volt.

A kréta időszak végén bekövetkezett kihalásokat egy vagy több katasztrofális esemény okozta, például hatalmas aszteroida- vagy meteoritbecsapódás (mint a Chicxulub-becsapódás), vagy fokozott vulkáni tevékenység.

Számos becsapódási krátert és hatalmas vulkáni tevékenységet, például az indiai Dekkán-csapdában, a kihalási esemény időpontjához közelítően kelteztek. Ezek a geológiai események csökkenthették a napfényt és akadályozhatták a fotoszintézist, ami a Föld ökológiájában hatalmas zavarokat okozott.

Túlélték-e a szárazföldi dinoszauruszok a nagy kihalási eseményt? A Hell Creek Formációban számos fosszíliát találtak a K/T kihalási eseménynél mintegy 40 000 évvel később. Sok tudós elutasítja, hogy a "paleocén dinoszauruszok" átdolgozott, azaz eredeti helyükről kimosott, majd sokkal későbbi üledékekben újra eltemetett fosszíliák. Meggyőző lenne egy a K/T-határ fölött talált társult csontváz (pl. egynél több csont ugyanattól az egyedtől), de ilyen leletekről nem számoltak be.

"...a prímás sárkányok,
akik egymást nyálkájukban tépik". Tennyson, In memoriam, 1849.

A dinoszauruszokról szóló könyvek népszerűek voltak, különösen a gyerekek körében, de a felnőttek is élvezték az ilyen típusú könyveket. Az Edward-korban Arthur Conan Doyle írt egy regényt egy dinoszauruszokkal teli fennsíkról, amelyet Az elveszett világnak nevezett el.

A JurassicPark 1990-ben új korszakot indított el a dinoszauruszok populáris kultúrájában, amikor 1993-ban megjelent az azonos című film.

• A dinoszauruszok listája
• Dinoszauruszok agya és intelligenciája
• A "dinómadarak" esetében lásd: A madarak eredete.
• K/T kihalási esemény