Paleocén
A paleocén a paleogén első geológiai korszaka. A kréta vége után kezdődött, és körülbelül 10 millió évig tartott. Ezt követte az eocén korszak.
A paleocén egy-egy kihalási eseménnyel kezdődött és ért véget, amelyek mindegyike egészen más jellegű volt. A korszak a K/T kihalási eseménnyel kezdődött, amelyet egy meteoritbecsapódás (Chicxulub-kráter) és egy hatalmas vulkáni bazaltkitörés kombinációja okozott, amely a mai India területén a Dekkán-csapdákat hozta létre. Ez számos csoport, köztük a dinoszauruszok és számos más hüllő kihalását okozta. A korszak a paleocén-eocén hőmaximummal, egy mélytengeri anoxikus eseménnyel (DOAE) ért véget. Ez azt jelenti, hogy az óceánok mélyén oxigénhiány volt, így az élet magasabb rendű formái nem tudtak fennmaradni. Ez a mélytengeri formák, például a bentikus foraminiferák 35-50%-os tömeges kihalását eredményezte, és egybeesett a szárazföldi emlősök típusainak jelentős változásával.
A hűvösebb kezdet után a korszakban az éghajlat egyre melegebb lett, jóval melegebb, mint ma, és a világ erősen erdősült. A sarkokon nem voltak jégsapkák. A meleg tengerek az egész világon keringtek, beleértve a sarkokat is. A legkorábbi paleocénben a tengeri élővilág változatossága és bősége alacsony volt, de ez a tendencia a korszak későbbi szakaszában megfordult. A trópusi körülmények bőséges tengeri élővilágot, köztük korallzátonyokat hoztak létre. A tengeri hüllők kihalásával a kréta végén a cápák lettek a legfőbb ragadozók. A kréta végén az ammoniteszek és számos foraminiferafaj kihalt.
A tengeri faunák is kezdtek hasonlítani a mai faunákra, csak a tengeri emlősök és a cápák egy fontos családja, a Carcharhinidae hiányzik.
A nem őslény dinoszauruszok bizonyos mértékig fennmaradhattak a paleocén korszak korai dán szakaszában, kb. 66 mya körül. Ennek ellentmondásos bizonyítéka egy új-mexikói paleocén rétegekben talált hadroszaurusz lábcsont; de az ilyen kóbor, késői formák származékos fosszíliák lehetnek. Ez azt jelenti, hogy megkövesedtek, majd az erózió feltárta őket, majd egy fiatalabb kőzetrétegben ismét eltemette őket.
A paleocén szakaszai
A paleocén három szakaszra osztható:
| Színpad | Idő millió évvel ezelőtt |
| Thanetian | 59.2 – 56 |
| Selandian | 61.6 – 59.2 |
| Danian | 66 – 61.6 |
Kérdések és válaszok
K: Mi az a paleocén?
V: A paleocén a paleogén első geológiai korszaka. A kréta vége után kezdődött, és körülbelül 10 millió évig tartott.
K: Milyen esemény jelezte a paleocén kezdetét?
V: A paleocén kezdetét a K/T kihalási esemény jelölte, amelyet egy meteoritbecsapódás (Chicxulub-kráter) és egy hatalmas vulkáni bazaltkitörés kombinációja okozott, amely a mai India területén a Dekkán-csapdákat hozta létre.
K: Mi okozta ezt a kihalási eseményt?
V: Ezt a kihalási eseményt egy meteoritbecsapódás (Chicxulub-kráter) és egy hatalmas vulkáni bazaltkitörés kombinációja okozta, amely a Dekkán-csapdákat hozta létre a mai India területén.
K: Mennyi ideig tartott?
V: A paleocén körülbelül 10 millió évig tartott.
K: Mi következett utána?
V: A paleocént az eocén korszak követte.
K: Hogyan ért véget?
V: A paleocén a paleocén-eocén hőmaximum néven ismert kihalási eseménnyel ért véget, amely egy óceáni anoxikus esemény (DOAE) volt. Ez azt jelenti, hogy az oxigénszint alacsony volt a mélyvízi formákban, például a benthos foraminiferákban, ami 35-50% közötti tömeges kihalást okozott. Ebben az időben a szárazföldi emlősök típusaiban is jelentős változások következtek be.
