Miocén
A miocén a kainozoikum neogén időszakának első korszaka. Körülbelül 23 millió évvel ezelőtt kezdődött és körülbelül 5,33 millió évvel ezelőtt ért véget. A kezdetét és végét jelző kőzetrétegek jól ismertek, de az időszak kezdetének és végének pontos dátuma bizonytalan. A biota "modernné" válik.
A miocén korszakot Sir Charles Lyell nevezte el. Neve a görög μείων (meiōn, "kevesebb") és καινός (kainos, "új") szavakból származik, és azt jelenti, hogy "kevésbé új keletű", mivel 18%-kal kevesebb modern tengeri gerinctelen élőlényt tartalmaz, mint a pliocén.
Ahogy a Föld lehűlt, az oligocén korszakból a miocénen át a pliocénbe jutott. A miocén határai nem egy adott világméretű eseménynél húzódnak meg. A melegebb oligocén és a hűvösebb pliocén korszakok közötti regionális határoknál húzódnak.
A miocén növényei és állatai meglehetősen modernek voltak, de a ma ismert fajok még nem fejlődtek ki. Az emlősök és madarak modern családjai léteztek. A bálnák, a fókák és a moszat elterjedt. Megjelentek a modern cápák, köztük a hatalmas Megalodon. A füves területek egyre gyakoribbá váltak. Az emlősökből álló búzakalászok ritkultak, és a legelésző fajok váltak gyakoribbá. Ekkoriban mintegy 100 majomfaj élt, és a tengerekben nagyon gyakoriak voltak a cetfélék. A Carcharodon megalodon óriáscápa zsákmányolhatta őket.
Climate
A miocénben meleg volt az éghajlat, különösen az első felében. Az ábrán látható, hogy az oligocén és a miocén első felében az éghajlat végig meleg maradt.
Ez azt jelentette, hogy Afrika (és máshol is) sokkal erdősebb volt, mint manapság, és a növényevő emlősök főként táplálékkeresők voltak, nem pedig legelők. A miocén második felében a hőmérséklet csökkent, és a füves területek terjeszkedni kezdtek.
Mediterrán
Egy másik nagy esemény, amely kétségtelenül hatással volt az éghajlatra, a Földközi-tenger medencéjének feltöltődése volt. Az úgynevezett zancleai árvízről úgy vélik, hogy 5,33 millió évvel ezelőtt töltötte fel újra a Földközi-tengert. Ez újra összekötötte a Földközi-tengert az Atlanti-óceánnal. Lehetséges, hogy már az özönvíz előtt is volt részleges kapcsolat az Atlanti-óceánnal.
E modell szerint az Atlanti-óceánból származó víz a mai Gibraltári-szoroson keresztül töltötte fel a kiszáradt medencét. A folyamat akár két évig is eltarthatott.
Az árvíz hatással lehetett a globális éghajlatra, figyelembe véve, hogy az Agassiz-tó lecsapolásakor kiváltott sokkal kisebb árvíz hideg időszakot eredményezett.
Jelentős visszaesés mind a hőmérsékletben, mind az óceán mélytengeri hőmérsékletében a delta 18O mérése alapján a középső-miocén éghajlati optimum után.
Kapcsolódó oldalak
- Emberi idővonal
Kérdések és válaszok
K: Mi az a miocén?
V: A miocén a neogén időszak első korszaka és a kainozoikum negyedik korszaka. Körülbelül 23 millió évvel ezelőtt kezdődött és körülbelül 5,33 millió évvel ezelőtt ért véget.
K: Ki nevezte el a miocént?
V: Charles Lyell nevezte el a miocént.
K: Mit jelent a "miocén" kifejezés?
V: A név a görög ىهكùي (meiōn, "kevesebb") és êلéيüٍ (kainos, "új") szavakból származik, és azt jelenti, hogy "kevésbé új keletű", mivel 18%-kal kevesebb modern tengeri gerinctelen élőlényt tartalmaz, mint a pliocén.
K: Hogyan hatott az éghajlatváltozás a biotára ebben az időszakban?
V: Az éghajlatváltozás hatására a biota "modernebbé" vált, mivel az éghajlat jobban hasonlított a mai éghajlathoz.
K: Milyen állatok léteztek ebben az időben?
V: Körülbelül 100 majomfaj élt ebben az időben Afrikában, Ázsiában és Európában. A tengerekben nagyon gyakoriak voltak a cetfélék, köztük a Carcharodon megalodon nevű gigantikus cápa, amely zsákmányolhatta őket. Az emlősök kevésbé voltak gyakoriak, de a legelésző fajok egyre gyakoribbá váltak, miközben a bálnák, a fókák és a hínárfélék elterjedtek az óceánokban. Ebben az időszakban jelentek meg a modern cápák is, valamint a füves területek is gyakoribbá váltak.
K: Milyen esemény jelezte, hogy mikor kezdődött vagy ért véget ez az időszak?
V: Jól ismertek azok a kőzetrétegek, amelyek jelzik, hogy mikor kezdődött vagy ért véget ez az időszak, de a pontos dátumok bizonytalanok, mivel nem egy adott világméretű eseménynél, hanem inkább a melegebb oligocén és a hűvösebb pliocén korszakok közötti regionális határoknál húzódnak.
