Huroni eljegesedés
A huroniai eljegesedés (vagy makganyenei eljegesedés) 2400 millió évvel ezelőtt (mya) és 2100 mya között tartott a paleoproterozoikumban. Nevét az észak-amerikai Huron-tó térségében gyűjtött bizonyítékokról kapta. Ott a glaciális lerakódások három különálló horizontját nem glaciális üledék választja el egymástól.
Ez volt a földtörténeti történelem egyik legsúlyosabb és leghosszabb jégkorszaka, hasonlóan a neoproterozoikumban lezajlott hógolyós földi jégkorszakokhoz.
A jégkorszakokat valószínűleg a Nagy Oxigénezési Esemény (GOE) váltotta ki, amely eltávolította a légköri metánt (üvegházhatású gáz), és végül szabad oxigént juttatott a légkörbe. A meleg és jégkorszakok váltakozását valószínűleg egy ismétlődő ciklus okozta. A meleg időszakokban a cianobaktériumok virágoztak, hatalmas mennyiségű oxigént termelve. Az oxigén eltávolította a szabad metánt, és elhasználta a szén-dioxidot. Ez okozta a hőmérséklet zuhanását. Ez lelassította a baktériumokat. Így a hőmérséklet ismét emelkedett.
Az is lehetséges azonban, hogy a vulkáni tevékenységben 250 millió évig tartó szünet következett be, ami alacsonyabb szén-dioxid-szintet és így kisebb üvegházhatást eredményezett.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a huroniai eljegesedés?
V: A huroniai eljegesedés egy súlyos és hosszan tartó jégkorszak, amely 2400 millió évvel ezelőtt és 2100 millió évvel ezelőtt között zajlott a paleoproterozoikum idején.
K: Milyen bizonyítékok utalnak a huróni eljegesedésre?
V: A huroni eljegesedés a Huron-tó térségében talált bizonyítékokról kapta a nevét, ahol a gleccseres lerakódások három különálló horizontját nem gleccseres üledék választja el egymástól.
K: Mi okozta a huróni eljegesedést?
V: A huróni eljegesedést valószínűleg a Nagy Oxigénesési Esemény (GOE) váltotta ki, amely eltávolította a légköri metánt, egy üvegházhatású gázt, és végül szabad oxigént juttatott a légkörbe.
K: Mi a kapcsolat a huróni eljegesedés és a hófödte földi jégkorszakok között?
V: A huróni eljegesedés hasonló volt a később, a neoproterozoikumban bekövetkezett hógolyóföldi jégkorszakokhoz.
K: Mi okozta a huróni eljegesedés során a meleg és jégkorszakok ismétlődő ciklusait?
V: A meleg és jégkorszakok ismétlődő ciklusait valószínűleg a meleg időszakok alatt virágzó cianobaktériumok okozták, amelyek hatalmas mennyiségű oxigént termeltek. Az oxigén eltávolította a szabad metánt, és elhasználta a szén-dioxidot, ami a hőmérséklet zuhanását okozta. Ez lelassította a baktériumokat, és a hőmérséklet ismét emelkedett.
K: Mi a huroniai eljegesedés másik lehetséges oka?
V: A huróni eljegesedés másik lehetséges oka a vulkáni tevékenység 250 millió éves szünete, ami alacsonyabb szén-dioxid-szintet és kisebb üvegházhatást eredményezett.
K: Mennyire volt súlyos a huróni eljegesedés?
V: A huróni eljegesedés a földtörténeti történelem egyik legsúlyosabb és leghosszabb jégkorszaka volt.
