Középső jura – geológiai korszak és Pangea szétválása (174–163 Ma)
Fedezd fel a középső jura titkait: 174–163 Ma, Pangea szétválása, Laurázsia–Gondwana kialakulása és a korai Atlanti-óceán geológiai folyamatai.
A középső jura a jura második geológiai korszaka. Ez 174,1 millió évvel ezelőtt kezdődött, és 163,5 millió évvel ezelőtt ért véget.
Időhatárok és tagolás
A középső jura a jura középső szakaszát foglalja magában, és hagyományosan négy lefelé tagolt sztratigráfiai egységre osztható: Aalenian, Bajocian, Bathonian és Callovian. Ezek az alsó- és felső határok biostratigráfiai (elsősorban ammoniteszek alapján történő) meghatározásokkal és radiometrikus koradatokkal vannak rögzítve, ezért a korszak pontos időhatárai a kutatás előrehaladtával finomodtak.
Tektónika és paleogeográfia
A középső jura idején Pangea kezdett szétválni. Lauráziára és Gondwanára kezdett szétválni, és kialakult az Atlanti-óceán. A tektonikai tevékenységek bezárták a paleotethys-i óceánt. Észak-Amerika nyugati partjainál egy szubdukciós zóna továbbra is létrehozta az ősi Sziklás-hegységet.
A szétválás során rifting (hasadékképződés) és kezdődő óceánközi hátsági működés alakította át a kontinensek elrendeződését: a törésvonalak mentén medencék alakultak ki, amelyekben tengeri üledékek halmozódtak. Az aktív marginoknál (alábukó lemezek határain) vulkanizmus és hegységképződés folyt, ami helyi emelkedéseket és medence-áramlási mintázatokat eredményezett. A paleogén és fiatalabb hegységrendszerek előkészítő folyamatai is ezen a korszakon kezdtek el működni.
Éghajlat és tengeri környezet
A középső jura általában meleg, nedves, „üvegházi” klímát mutatott, kevésnek tekinthető nagy mértékű jegesedéssel. A tengerszint magas volt, így kiterjedt, sekély, belső-tengeri (epikontinentális) medencék alakultak ki, ahol mészköves és agyagos üledékek halmozódtak. Ezek az üledékek jelentős részben szolgálnak ma is fosszília- és kőolajforrás-képző kőzetként.
A tenger élővilága gazdag volt: ammoniteszek, belemniteszek, kagylók és korallszerű építők létrehozta zátonyok jellemezték a tengeri közösségeket; nagytestű tengeri hüllők (például plesiosauridák, plioszauruszok és egyes ichthyosauridák) voltak a tengeri ragadozók között. Az ammoniteszek fejlődése és gyors evolúciója kiváló biostratigráfiai jelölővé tette a jura rétegeket.
Szárazföldi élet és növényzet
A szárazföldeken a dinoszauruszok dominanciája tovább erősödött: a középső jura időszakában nagytestű sauropodák, különböző növényevő és ragadozó theropodák, valamint páncélos és pikkelyes növényevők (pl. stegosauridák) voltak jellemzők. A korabeli kis emlősök továbbra is kis testméretűek és rejtett életmódúak maradtak. A növényzetet főként gymnosperm (tűlevelűek és más magvas növények) közösségek alkották; a virágos növények csak később, a késő krétában terjedtek el.
Gazdasági és tudományos jelentőség
A középső jura kőzetei több területen is fontosak: rétegtani munkák alapját képezik, a fosszíliák (különösen az ammoniteszek) segítenek a korrelációnak, és sok helyen találhatók kőolaj- és gázkitermelésre alkalmas üledékes rétegek. A korszak tanulmányozása nélkülözhetetlen a kontinensek középső mezozoikumbeli paleogeográfiájának és a nagyléptékű lemeztektonikai események feltárásához.
Összességében a középső jura kritikus időszak volt a Föld történetében: jelentős tektonikai átrendeződés, magas tengerszint, meleg klíma és élénk biológiai evolúció jellemezte, amelyek együtt formálták a későbbi földtani és biológiai fejlemények alapjait.
A korszak élete
Tengeri élet
Ez idő alatt a tengeri élővilág (beleértve az ammoniteszeket és a kéthéjú kagylókat) virágzott. Az Ichthyosaurusok, bár gyakoriak, csökkent a változatosságuk. Először jelent meg a krokodilok egy fajtája.
A plesioszauruszok ebben az időben váltak általánossá. A legfőbb tengeri ragadozók, a plioszauruszok a gyilkos bálnák méretére és még nagyobbra nőttek, pl. Pliosaurus, Liopleurodon.
Földi élet
A dinoszauruszok új típusai fejlődtek ki a szárazföldön. A Cetiosaurus egy korai szauropoda volt, amelyet a 19. század közepén találtak Angliában.
A környezet, amelyben a Cetiosaurus élt, árterek és nyílt erdők voltak. A Brachiosaurus és a Megalosaurus is ebben a környezetben élt.
A cynodont therapsidák a dinoszauruszokkal együtt virágoztak, de csak cickányméretűek voltak. Egyikük sem nőtt nagyobbra, mint egy borz. A cynodonták egyik csoportja, a trithelodonták egyre ritkultak, és végül e korszak végén kihaltak. A Tritylodonták azonban még mindig gyakoriak voltak. Ebben a korszakban a cynodonták egy csoportjából fejlődtek ki az "igazi" emlősök.
Flora
A középső jura idején a tűlevelűek domináltak. Más növények, mint például a ginkgo, a cikádok és a páfrányok is gyakoriak voltak. Ezeket a fákat a nagy növényevők fogyasztották.
Kapcsolódó oldalak
Keres