Strata
A rétegek kőzetrétegek, vagy néha talajrétegek. A természetben a rétegek több rétegből állnak. Az üledékes és a történeti geológiában használatos kifejezés; egyes számban a stratum. A rétegek tanulmányozását rétegrajznak nevezik.
Ezek a rétegek üledékként rakódnak le, gyakran a tengerben, és a nyomás, a hő és a kémiai hatás hatására lassan kőzetté alakulnak.
A rétegek gyakran egy adott korra és helyre jellemzőek, és lehetővé teszik a geológusok számára, hogy a különböző helyeken található kőzeteket egymáshoz viszonyítsák. A kréta például a felső kréta időszakban rakódott le, és főként mikroszkopikus algák maradványaiból, úgynevezett kokolitokból áll.
A normál rétegeknél a későbbi rétegek vízszintes rétegekben helyezkednek el a korábbi rétegekre. A hosszú idő múlásával az üledékes kőzetek a Földben ható hatalmas erők: vulkanizmus, orogenezis (hegységképződés) vagy más okok hatására deformálódhatnak. Ilyenkor kutatásra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, mi történt a rétegekkel.
Amikor a rétegek a tengerszint fölé emelkednek, az erózió, például az időjárás következtében lekopnak. Ez hézagokat okoz a rétegek sorrendjében, amelyek a földtörténet során többször is emelkedhettek és süllyedhettek. Ezeket a hézagokat a geológiai szakzsargonban eltéréseknek nevezik.
Man o' War Bay a dorseti partvidéken (Jurassic Coast). A rétegek itt szinte függőlegesek, az ősi orogenitás eredményeként.
Ez a légi felvétel jól mutatja a szikla lejtős rétegeit.
Ciklusok
Sok rétegképződményben ismétlődő mintázatokat találunk. Például agyagrétegek váltakoznak homokkőrétegekkel; vagy karbonátos rétegek váltakoznak pala rétegekkel. Ezt általában az éghajlat ismétlődő ciklusai okozzák. Melegebb időkben a tenger emelkedik, és a karbonátos kőzetek a sekély szubtrópusi tengerekben rakódnak le. Később a pólusoknál jég gyűlik össze, és a tengerszint csökken. Ezután ugyanez a terület közel kerül a partokhoz, és a folyók által lemosott homokot és iszapot kap.
A rétegek ismétlődő mintázatát mutató kőzeteket ritmolitoknak nevezzük. Néha a mintázatokat az éves éghajlati változások okozzák. A geológusok ezeket varíváknak nevezik.
Ezek egyéves mészkőben lévő varasok. Pleisztocén rétegek, Scarboro Cliffs, Toronto, Ontario, Kanada.
Galéria
· 
Vízszintes kőzetrétegek a Depot Beachnél, Új-Dél-Walesben
· 
Rainbow Basin szinklinális a Barstow Formációban a kaliforniai Barstow közelében. Összehajtott rétegek.
· 
Felső-ordovíciumi mészkő és kisebb mértékben pala felszínre törése, Tennessee: a rétegek ismétlődő mintázatai nyilvánvalóak.
· 
Lépcsőház kelet felől. Ez a lyuk a jura parton a szikla mögött torzult rétegeket mutat.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a réteget?
V: A rétegek kőzet- vagy talajrétegek.
K: Minek nevezik a rétegek tanulmányozását?
V: A rétegek tanulmányozását rétegrajznak nevezik.
K: Hogyan alakulnak ki a rétegek?
V: A rétegek úgy jönnek létre, hogy az üledék nyomás, hő és kémiai hatás hatására lassan kőzetté alakul.
K: Hogyan tudják a geológusok a rétegek segítségével összekapcsolni a különböző helyeken található kőzeteket?
V: A rétegek gyakran egy adott korra és helyre jellemzőek, ami lehetővé teszi a geológusok számára, hogy a különböző helyeken található kőzeteket összefüggésbe hozzák egymással. A kréta például a felső kréta időszakban rakódott le, és főként mikroszkopikus algák maradványaiból, úgynevezett kokolitokból áll.
K: Mi okozza a rétegek sorrendjében a hézagokat?
V: A rétegek sorrendjében keletkező hézagokat okozhatja erózió, például az időjárás, amikor a tengerszint fölé emelkednek, vagy hatalmas erők, például vulkanizmus vagy orogenezis (hegységképződés).
K: Hogyan nevezik a geológusok ezeket a hézagokat?
V: A geológusok ezeket a hézagokat eltéréseknek nevezik.
K: Hogyan befolyásolják a földtörténeti változások a rétegek sorrendjét?
V: A földtörténeti változások az üledékes kőzetekben deformációt okozhatnak, ami kutatásokat igényel annak kiderítésére, hogy mi történt a rétegekkel.
