Rovarok

Rovartestek

A rovarok külső csontvázzal rendelkeznek (külső csontváz). Csontvázuk vékony, kemény, kitinből készült darabokból vagy lemezekből áll, mint a páncél. Ezek a darabok együttesen egy kemény réteget alkotnak a rovar teste körül. A külső váz védi a rovart.

A rovarok testének három fő része van: a fej, a mellkas és a has. A fejen található a rovar összetett szeme, két csápja (ezek tapintják és szagolják a dolgokat) és a szája.

A mellkason a rovarok szárnyakkal és lábakkal rendelkeznek. Minden rovarnak hat lába van (három pár csuklós láb) és általában négy szárnya (két pár).

A has a rovar hátsó része. A hasüreg belsejében található a gyomor, a szív és a kiválasztórendszer, ahol a test salakanyagai távoznak a rovarból. A méheknek van egy fullánkjuk is a has hátsó részén.

Rovar anatómia A- Fej B- Mellkas C- Hasi rész 1. antenna2 . okulár (alsó) 3. okulár (felső) 4. összetett szem 5. Agy (agyi ganglionok) 6. Prothorax7 . Dorsalis ér8 . Tracheacsövek (törzs a spirállal) 9. Mesothorax10 . Metathorax11 . Mellső szárny12 . Hátsó szárny13 . Középső bél (gyomor) 14. Dorsalis cső (szív) 15. Petefészek16 . Hátsó bél (bél, végbél és végbélnyílás)17. Végbélnyílás18. Oviductus19. Ideghúr (hasi ganglionok)20. Hasi ganglionok. Malpighian csövek21 . tarsolypárnák22 . karmok23 . tarsus24 . sípcsont25 . combcsont26. trochanter27 . előbél (termés, bélsár) 28. mellkasi ganglion29 . coxa30 . nyálmirigy31 . nyelőcső alatti ganglion32. szájszervek. .

Fiziológia

Ahogyan a mi izmaink a csontjainkhoz kapcsolódnak, hogy járni és felállni tudjunk, a rovarok izmai a külső vázhoz kapcsolódnak, hogy járni és mozogni tudjanak. Izmaik a csontvázuk belső oldalán helyezkednek el.

A rovarok hidegvérűek, ami azt jelenti, hogy nem tudják szabályozni a testhőmérsékletüket. Ez azt jelenti, hogy a rovarok nem képesek túlélni a hideget, legalábbis a szabadban. Télen sok rovar diapauza állapotba kerül, ami a téli álom rovarváltozata. Néhány rovar, például a csótányok, nem képesek diapauzába kerülni, és elpusztulnak, ha túl hideg lesz odakint. Ezért szeretnek a csótányok az emberek meleg házaiban élni.

Légző- és keringési rendszer

A rovarok légzése tüdő nélkül történik. Belső csövek és zsákok rendszere van, amelyeken keresztül a gázok diffundálnak vagy aktívan pumpálják őket. A levegőt a hasüreg oldalán lévő, spirálnak nevezett nyílásokon keresztül szívják be. Az oxigén a légcsöveken keresztül jut el a szövetekhez, amelyeknek szükségük van rá (az ábrán a 8. elem).

Sok rovarlárva a vízben él. Ezek közül soknak kopoltyúja van, amely képes a vízben oldott oxigént kivonni. Másoknak fel kell emelkedniük a víz felszínére, hogy levegőhöz jussanak, amelyet testük speciális részein tarthatnak vagy zárhatnak be.

A kifejlett rovarok repülés közben nagy mennyiségben használnak oxigént. Szükségük van rá a repülési izmokhoz, a biológiában ismert legaktívabb szövethez. A repülőizmok hatalmas sebességgel használják az oxigént: Óránként 100 köbcenti oxigén minden egyes köbcenti szövetre. Ezzel a rendszerrel egy izom legnagyobb átmérője (és még mindig ilyen ütemben fogyaszt oxigént) körülbelül 0,5 cm lehet. A rovarok még különleges extra elrendezésekkel sem lehetnek nagyobbak kb. 11 cm-nél. A legnagyobb rovarok teste körülbelül akkora, mint egy egéré.

Egyes rovarok a hemocianin nevű molekulát is használják, amely ugyanazt a feladatot látja el, mint a gerinceseknél a hemoglobin (de kevésbé hatékonyan). A rovarok keringési rendszere nem rendelkezik vénákkal vagy artériákkal. A "vért" hemolimfának nevezik, és a hemokondriumnak nevezett térben mozog. A szervek a hemocellában helyezkednek el, és a hemolimfában fürdenek. A "szív" alig több, mint egyetlen cső, amely pulzál (összenyomódik).

Hogyan nőnek a rovarok

A rovarok életét tojásként kezdik. Általában egy nőstény (anya) rovar rakja le a tojásokat, de néhány fajnál előfordul az élve születés (a peték az anyában fejlődnek ki). A tojások kicsik; de általában szabad szemmel is láthatók.

Bár a felnőttek nagyobbak, nagyítóra vagy binokuláris mikroszkópra van szükség a részletek megismeréséhez. Egy profi rovarász binokuláris mikroszkópot használ a rovarok azonosításához, valamint egy nyomtatott szakkönyvet. Túl sok rovar van ahhoz, hogy bárki is megjegyezhesse mindet, és a legtöbb entomológus csak egy vagy két rendre specializálódott.

A tojások kikelése után kétféle fejlődés következhet be. Egyes rovaroknál az úgynevezett "nem teljes metamorfózis" következik be. Ez azt jelenti, hogy a tojásból egy kis rovar, az úgynevezett nimfa bújik ki, és a nimfa majdnem ugyanúgy néz ki, mint a kifejlett rovar. Ahogy a nimfa növekszik, nem változik a kinézete, csak a mérete. Több stádiumon megy keresztül, ezeket nevezzük "pólyáknak". A szöcskék is így nőnek.

Más rovarok teljes metamorfózissal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a tojásból kibújó kis lárva nagyon különbözik a kifejlett rovartól. A teljes metamorfózissal rendelkező rovarok általában lárvaként bújnak ki a tojásból, amely általában féregre hasonlít. A lárva táplálékot fogyaszt, és egyre nagyobb lesz, míg végül bábbá alakul. A pillangóbábok (a báb többes száma) gyakran gubókban vannak. A gubó belsejében a rovar megváltoztatja külsejét, és gyakran szárnyakat növeszt. Amikor a gubó kinyílik, a kifejlett rovar kijön. Sok rovar teljes metamorfózissal rendelkezik, például a bogarak, a lepkék és lepkék, valamint a legyek. A kifejlett fejlődési szakaszt imágónak nevezzük.

Csótány légcsőrendszere. A legnagyobb légcsövek a test teljes szélességében futnak, és ezen a képen vízszintesen helyezkednek el. Méretsáv: 2 mm


A légcsőrendszer egyre kisebb csövekre ágazik. itt a csótány termését látják el. Méretsáv: 2 mm


A sáska nimfa ugyanúgy néz ki, mint a kifejlett sáska, de sokkal kisebb.

Fejlődéstörténet

A rovarok eredete

A legrégebbi ismert rovarfosszília a devonbeli Rhyniognatha, amely a 396 millió éves Rhynie-kőzetből származik. Felületesen hasonlíthatott a mai ezüsthal rovarra. Ez a faj már rendelkezett olyan típusú állkapoccsal, amelyet a szárnyas rovarokhoz társítanak, ami arra utal, hogy a szárnyak már ekkor kialakulhattak. Így az első rovarok már korábban, a szilur korban megjelenhettek.

A szárnyak eredete

2008-ban a kutatók felfedezték a világ szerintük legrégebbi ismert teljes testű lenyomatát egy primitív repülő rovarnak, egy 300 millió éves példányt a karbon korból.

A rovarok repülésének eredete továbbra is homályban marad, mivel a jelenleg ismert legkorábbi szárnyas rovarok, úgy tűnik, már képesek voltak repülni. Néhány kihalt rovarnak volt egy további szárnyas párja, amely a mellkas első szegmenséhez kapcsolódott, így összesen három pár szárnyas párral rendelkezett. Úgy tűnik, a rovarok nem voltak különösebben sikeres állatcsoport, mielőtt szárnyakat fejlesztettek volna ki.

A felső karbon és az alsó perm rovarrendek között mind az élő csoportok, mind számos, mára kihalt paleozoikumbeli csoport megtalálható. Ebben a korszakban egyes óriás szitakötő-szerű formák szárnyfesztávolsága elérte az 55-70 cm-t, ami jóval nagyobbá teszi őket, mint bármely élő rovarét.

Ez a gigantizmus a magasabb légköri oxigénszintnek köszönhető, ami lehetővé tette a légzés hatékonyságának növelését. További tényező lehetett a repülő gerincesek hiánya. A korai csoportok közül sokan kihaltak a perm-triász kihalási esemény, a Föld történetének legnagyobb tömeges kihalása során, mintegy 252 millió évvel ezelőtt.

Rovarok fajtái

A rovarok különböző fajtái rendeknek nevezett csoportokba sorolhatók. Számos rovarrend létezik. A legnagyobb rovarrendek az alábbiakban vannak felsorolva:

• A bogarak (rend Coleoptera) első szárnypárja kemény héjjá változik, hogy megvédje a hátsó szárnyakat.
• A lepkéknek és lepkéknek (Lepidoptera rend) nagy, gyakran színes szárnyaik vannak.
• A legyeknek (Diptera rend) csak két szárnya van.
• A hangyáknak, méheknek és darazsaknak (Hymenoptera rend) néha van fullánkjuk, és néha nagy kolóniákban élnek (mint a hangyabolyok).
• A valódi poloskák (rend Hemiptera) szája hosszú és keskeny, mint egy ivószál. Az ilyen szájat csőrnek nevezik.
• A szöcskék (Orthoptera rend) általában a lábaikkal tudnak ugrani. Fűvel és gabonanövényekkel táplálkoznak.
• Az Odonata, a szitakötők és a szitakötők más rovarok legfőbb ragadozói. Mind a vízi nimfák, mind a repülő felnőttek húsevők.
• A Phasmatodea, a bot- és levéltetvek, egy olyan rend, amely teljes egészében az álcázáson alapul. Ide tartozik a világ leghosszabb rovara, a Chan megastick.

A pókok, skorpiók és hasonló állatok nem rovarok, hanem pókfélék. A pókfélék olyan ízeltlábúak, amelyeknek négy pár lábuk van. A százlábúak szintén ízeltlábúak, de nem rovarok: a Myriapoda nevű altörzsbe tartoznak.

Bogár (katicabogár vagy katicabogár). A piros rész a kemény elülső szárnypár, az elytra.

Taxonómia

Ez a taxonómia a rovarok néhány ismertebb csoportját sorolja fel.

• Archaeognatha (ugráló sörényesfarkúak)
• Thysanura (ezüsthalak vagy sörtefarkúak)
• Palaeoptera (rovarok, amelyek nem tudják szárnyaikat a hasuk fölé hajlítani)
• Ephemeroptera (lepkék)
• Odonata
• Anisoptera (szitakötők)
• Zygoptera (szitakötők)
• Neoptera (rovarok, amelyek szárnyaikat a hasuk fölé tudják hajlítani)
• Exopterygota sensu stricto
• Caloneurodea (kihalt)
• Titanoptera (kihalt)
• Protorthoptera (kihalt)
• Plecoptera (kőrislegyek, kb. 1700 faj)
• Embioptera (szövőlepkék, kb. 300 faj)
• Orthoptera (szöcskék, tücskök és sáskák)
• Zoraptera (egy nemzetség, kb. 30 faj, termeszekre hasonlít)
• Dermaptera (fülbemászók)
• Dictyoptera
• Notoptera ~tentative~
• Grylloblattidae (jégkúszók)
• Mantophasmatidae (2001-ben fedezték fel, (gladiátorok)
• Phasmatodea (botsáskák, kb. 2500 faj) ~tentatív~
• Blattaria (csótányok)
• Isoptera (termeszek)
• Mantodea (sáskák)
• Parapneuroptera
• Psocoptera (könyvtetvek)
• Thysanoptera (tripszek)
• Phthiraptera (tetvek)
• Hemiptera (valódi bogarak, 80.000 faj)
• Endopterygota vagy Holometabola (850 000 élő faj tizenegy rendben)
• Hymenoptera (hangyák, méhek, darazsak, fűrészlegyek)
• Coleoptera (bogarak)
• Strepsiptera (paraziták, amelyek többnyire más rovarok belsejében élnek)
• Raphidioptera (kígyólegyek)
• Megaloptera
• Neuroptera (hálószárnyú rovarok, például hangyászsünök)
• Mecoptera (skorpiólegyek, beleértve a bolhákat is)
• Siphonaptera (bolhák)
• Diptera (valódi legyek)
• Trichoptera (lepkeszerű)
• Lepidoptera (lepkék és pillangók)

Rovarok és emberek

A kártevők különböző módon károsíthatják az embereket. Egyesek élősködők, mint például a tetvek és az ágyi poloskák. Néhány ilyen élősködő rovar betegségeket terjeszthet, például a szúnyogok a maláriát terjesztik.

Más kártevő rovarok nem károsítják közvetlenül az embereket. A termeszek és egyes bogarak fát esznek, és néha épületeket, például házakat. A termeszek azonban segítenek lebontani az erdő talajára hulló fákat és ágakat is. Sok rovar mezőgazdaságitermékeket (az embereknek szánt növényeket) fogyaszt. A szöcskék a mezőgazdasági növényeket fogyasztó kártevő rovarok egyik példája.

Egyes rovarok hasznosak számunkra. A méhek mézet készítenek. Egyes lepkék lárvái selymet készítenek, amelyet az emberek ruhák készítésére használnak. A világ egyes részein az emberek meg is eszik a rovarokat. A rovarok táplálékként való fogyasztását entomofágiának nevezik.

Sok méh és légy beporozza a növényeket. Ez azt jelenti, hogy a rovarok a virágpor egyik virágról a másikra történő szállítása révén segítenek a növényeknek a magvak előállításában. Néhány jó rovar megeszi a kártevő rovarokat, például a katicabogarak (vagy katicabogarak vagy katicabogarak) a levéltetveket. Sok rovar megeszi az elpusztult növényeket és állatokat.

Peszticidek

Az emberek gyakran használnak rovarölő szereknek nevezett mérgeket a kártevő rovarok elpusztítására. A rovarölő szerek nem mindig hatásosak. Néha a kártevő rovarok ellenállóvá válnak a rovarölő szerekkel szemben, ami azt jelenti, hogy a rovarölő szerek már nem ártanak nekik. A kolorádói burgonyabogár és a gyémántmoly is olyan rovar, amely számos rovarölő szerrel szemben ellenálló.

A rovarölő szerek nem csak a kártevő rovarokat pusztítják el; néha sok hasznos rovar is elpusztul. Amikor hasznos rovarokat pusztítanak el, például azokat, amelyek megeszik a kártevő rovarokat, a kártevő rovarok nagyobb számban térhetnek vissza, mint korábban, mivel a hasznos rovarok már nem eszik meg őket.