Korszak (geológia): a földtörténeti korszakok áttekintése

Földtörténeti korszakok áttekintése: eonok, korszakok (paleo-, mezo-, kainozoikum), kőzetrétegek, időskálák és kulcsesemények — dinoszauruszok, 541 millió év óta.

A geológiában a korszak (gyakran magyarul: éra) olyan nagy időegység, amely jellemzően több tíz- vagy több százmillió évig tart, és meghatározott, egymástól különböző fosszilis életközösségek és geológiai események jelölik ki. A korszakok olyan kőzetrétegek hosszú sorát írják le, amelyekről a geológusok döntik el, hogy önálló névvel és határokkal kell ellátni őket — például a mezozoikum, amikor a dinoszauruszok jelentős részben uralták a Földön zajló életet.

A földtani időskála helye és felosztása

Egy eon (eónt) több korszakból áll, és minden korszak tovább tagolható időszakokra (periodusokra), epókhákra és korokra. A jelenlegi nemzetközileg elfogadott skála szerint a fanerozoikum eonja körülbelül 541 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött. Ezen belül három nagy, jól ismert korszak különíthető el:

• Paleozoikum – „régi élet”: nagy biológiai változások időszaka, ide tartozik a kambriumi robbanás, a gerincesek megjelenése és a szárazföldi növényi és állati élet korai fejlődése (körülbelül 541–252 millió évvel ezelőtt).
• Mezozoikum – „középső élet”: a dinoszauruszok kora; a korszak három fő időszaka a triász, jura és kréta (körülbelül 252–66 millió évvel ezelőtt).
• Kainozoikum (kainozoikum vagy kainozoikum) – „új élet”: a dinoszauruszok kihalása után a emlősök és a madarak gyorsan diverzifikálódtak; ide tartozik a pliocén–pleisztocén emberi evolúciója is (körülbelül 66 millió évvel ezelőttől napjainkig).

Milyen események jelölik ki a korszakok határait?

A korszakhatárokat többféle bizonyíték alapján állapítják meg, például a fosszilis faunák és flórák hirtelen változásai, tömeges kihalási események (például a perm–triász vagy a kréta–tercier kihalás), mágneses átfordulások a kőzetekben, illetve radiometrikus kormeghatározások. A határokat ma általában nemzetközileg egyeztetett referenciahelyekhez (GSSP — "golden spike") kötik, amelyeket az International Commission on Stratigraphy szabványosít.

Részletesebb példák és jelentőség

A paleozoikum során zajlott a szárazföld meghódítása növények és majd állatok által; a perm végi tömeges kihalás alapjaiban változtatta meg a földi élet összetételét. A mezozoikum a dinoszauruszok dominanciájáról és a zátonyképződés, valamint a litoszférikus lemezek mozgásának intenzív változásairól ismert; a korszak végét egy globális kataklizma (jégkori és/vagy aszteroida-becsapódás következményei) zárta le körülbelül 66 millió évvel ezelőtt. A kainozoikum során az emlősök és a modernebb élőlénycsoportok vették át a vezető szerepet, kialakult a mai kontinenselrendeződés, és végül megjelent az ember.

Fontos megjegyzések

• A korszakok időtartama és határai nem egyenletesek: egyes korszakok rövidebbek, mások hosszabbak lehetnek, attól függően, hogy milyen biológiai vagy geológiai eseményekhez kötjük őket.
• Regionális vizsgálatokban gyakran finomabb, helyi időegységeket használnak; a globális korrelációhoz viszont a nemzetközileg elfogadott határok szükségesek.
• A korszakok ismerete segít megérteni a Föld éghajlatának, életének és litoszférikus folyamainak hosszú távú változásait.

Összefoglalva: a geológiai korszakok nagy, többnyire többmilliós vagy százmilliós éveket felölelő egységek, amelyek a Föld történetének főbb biológiai és geológiai fordulópontjait tükrözik, és alapvető szerepet játszanak a földtudományokban és a paleontológiában.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a korszak a geológiában?

K: Tudna példát mondani egy korszakra?

K: A korszakok időszakokból állnak?

K: Hány korszak alkot egy eónt?

K: Mikor kezdődött a fanerozoikum eonja?

K: Melyik három korszak alkotja a fanerozoikumi eont?

K: Mit jelent a paleozoikum korszakot jelölő görög szó?

Keresés betűvel