Oroszország elnöke: Vlagyimir Putyin és az elnöki jogkörök

Ismerje meg Oroszország elnökének szerepét, Vlagyimir Putyin hatalmát és az elnöki jogkörök működését történelmi és alkotmányos összefüggésben.

Oroszország elnöke Oroszország politikai vezetője. Vlagyimir Putyin Oroszország elnöke. Borisz Jelcin volt Oroszország első elnöke, Vlagyimir Putyin a második és negyedik, Dmitrij Medvegyev pedig a harmadik. Feladatait az orosz alkotmány sorolja fel.

Az elnöki tisztség jellege és választás

Az elnök az államfő, vagyis az ország képviselője nemzetközi és belpolitikai ügyekben; nem ő a kormány mindennapi vezetője (ez a miniszterelnök feladata), de jelentős befolyással bír a kormányzás irányára. Az elnököt közvetlen, titkos szavazással választják meg az orosz állampolgárok. Ha a jelöltek közül senki nem szerzi meg az érvényes szavazatok több mint felét, a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között második fordulót tartanak.

Az elnöki ciklus hossza jelenleg hat év (2012 óta). Az eskütétel, beiktatás hagyományosan hat évvel az előző beiktatás után történik — 2000 óta ez jellemzően május 7-én van.

Jogosultság és alkotmányos feltételek

Általános feltételek az elnöki jelöltséghez: a jelöltnek orosz állampolgárnak kell lennie, legalább 35 évesnek, és meghatározott időtartamot folyamatosan az ország területén kell éltetnie (az alkotmányban és a vonatkozó törvényekben részletezett követelmények szerint). Az alkotmány eredetileg megkötötte az egymást követő ciklusok számát, de a jogi és alkotmánymódosítások hatására (például a 2020-as módosítások) bizonyos helyzetekben változások léptek életbe a ciklusok számának számításában.

Jogkörök és hatáskörök

Az orosz elnök jogköre kiterjed a bel- és külpolitikára, a biztonsági kérdésekre és a más hatalmi ágakkal való együttműködésre. Legfontosabb jogkörök közé tartoznak:

• Képviselet nemzetközi színtéren: nemzetközi szerződések aláírása, külföldi kapcsolatok irányítása és az ország képviselete.
• Vezetői jogkörök a hadsereg felett: a fegyveres erők legfőbb parancsnoka, dönt a rendkívüli intézkedésekről és a védelempolitikáról.
• Kormányalakításban való részvétel: a miniszterelnök jelölésének joga (a Duma jóváhagyásával), valamint egyes kulcspozíciók kinevezése és felmentése.
• Törvényhozásra gyakorolt befolyás: törvényjavaslatokat nyújthat be, aláírhat vagy vétózhat törvényeket, rendeleteket és elnöki rendeleteket adhat ki, amelyek jogi erejűek, amennyiben nem ellentétesek az alkotmánnyal és a szövetségi törvényekkel.
• Bírói kinevezések és állami tisztségek: egyes bírósági és állami pozíciók betöltésére javaslatot tehet vagy kinevezhet (a vonatkozó jogintézményekkel és jóváhagyási eljárásokkal együtt).
• Büntetés enyhítése és kegyelmezés: kegyelmi jog gyakorlása, kitüntetések adományozása, állampolgárság és menedékjogi döntések előterjesztése bizonyos keretek között.
• Rendkívüli intézkedések: szükség esetén rendkívüli állapot vagy katonai helyzet kezdeményezése, a vonatkozó jogszabályok keretei között.

Hatásköri korlátok és ellenőrzések

Az elnök hatalma nem korlátlan: működését az alkotmány, a szövetségi törvények, valamint a törvényhozó (Állami Duma és Föderációs Tanács) és bírói hatalmi ágak ellenőrzik. A Duma és a Föderációs Tanács fontos szerepet játszik például a kormány megerősítésében, a nemzetközi szerződések ratifikálásában és bizonyos kinevezések jóváhagyásában.

Impeachment (hivatali megszüntetés) esetén az eljárás a parlament részvételével történik: a Duma találhat okot a felelősségre vonásra bizonyos súlyos bűncselekmények vagy hivatali visszaélések esetén, a Föderációs Tanács pedig dönt a hivatalból való eltávolításról, miközben a jogi és alkotmányos normák betartását a megfelelő bírósági szervek is vizsgálhatják.

Utódlás és átmeneti időszak

Ha az elnök meghal, lemond vagy elmozdítják hivatalából, a miniszterelnök látja el az elnöki feladatokat ideiglenesen, amíg az új elnököt megválasztják és beiktatják. Az alkotmány előírja, hogy ebben az esetben időben kell gondoskodni az újraválasztásról (az átmeneti szabályok részleteit a vonatkozó jogszabályok határozzák meg), és az ideiglenes helyettes általában csak a szükséges, napi ügyeket intézheti addig, amíg a választás lezajlik.

Gyakorlati megjegyzések

Az elnöki intézmény gyakorlata és a hatáskörök tényleges megvalósulása részben az adott politikai környezettől, a parlamenti arányoktól és az állami intézmények közötti együttműködéstől függ. Az alkotmányi szabályok és a törvényi keretek időről időre változnak, ezért a részletes és aktuális rendelkezések megismeréséhez mindig célszerű a hatályos orosz alkotmány és a kapcsolódó törvények tanulmányozása.

Kérdések és válaszok

K: Ki Oroszország jelenlegi elnöke?

K: Ki volt Oroszország első elnöke?

K: Milyen feladatokat sorol fel az 1993-as alkotmány az orosz elnöknek?

K: Mikor mondott le Mihail Gorbacsov, megpecsételve ezzel a Szovjetunió sorsát?

K: Mi történt Mihail Gorbacsov lemondása után?

K: Milyen gyakran kerül sor egy új elnök beiktatására Oroszországban?

K: Ki tölti be a megbízott elnöki tisztséget, ha halál, lemondás vagy hivatalvesztés miatt megüresedik a tisztség?

Keresés betűvel