Knesszet – Izrael parlamentje: szerepe, feladatai és összetétele

Ismerje meg a Knesszetet — Izrael parlamentjét: szerepe, feladatai, 120 képviselője, működése és összetétele. Részletes, naprakész áttekintés a döntéshozatalról.

A Knesszet (héberül: הכנסת - lit. HaKnesset; jelentése: gyűlés vagy gyűlés; arabul: الكنيست) Izrael kormányának törvényhozó szerve. A Knesszet törvényeket hoz, megválasztja az elnököt (az államfőt) és közreműködik a miniszterelnök megválasztásában és kormányalakítási folyamatában, felügyeli a kormány munkáját, és hatáskörrel rendelkezik többek között az állami számvevő elmozdítására, valamint új választások kiírására. A Knesszetnek 120 tagja van, akiket országszerte, zárt pártlistás, arányos választási rendszerben választanak meg.

Szerepe és jogkörei

• Törvényhozás: a Knesszet az ország törvényhozó testülete; egyszerű többséggel törvényeket fogadhat el és módosíthat.
• Kormány- és államfőválasztás: a Knesszet választja meg az államfőt, és a parlamenti többség alakít kormányt; a köztársasági elnök hagyományosan arra a képviselőre bízza a kormányalakítás kísérletét, aki várhatóan képes többséget szerezni.
• Ellenőrzés: a Knesszet és bizottságai ellenőrzik a végrehajtó hatalmat, kérdéseket tehetnek fel minisztereknek, vizsgálóbizottságokat állíthatnak fel és meghallgatásokat tarthatnak.
• Döntés a feloszlatásról: a Knesszet feloszlathatja magát és új választásokat írhat ki; a kormányt parlamenti bizalmatlansági indítvány is eltávolíthatja.

Összetétel és választási rendszer

• Mandátumok száma: 120 képviselő (Knéset-tagok, angolul MK – Member of Knesset).
• Választási rendszer: országos, zárt listás arányos rendszer; a pártok listái alapján osztják a mandátumokat.
• Választási küszöb: a bejutási küszöb jelenleg 3,25%, azaz csak azok a pártok kapnak mandátumot, amelyek e fölött szerepelnek a szavazatokból.
• Mandátum időtartama: hivatalosan a Knesszet mandátuma négy évre szól, de gyakorlatilag gyakoriak az idő előtti választások és kormányválságok miatt rövidebb ciklusok.

Törvényhozási folyamat

A törvényjavaslatok lehetnek kormányzati vagy egyéni képviselői javaslatok. A javaslatok a bizottságok munkája során vitára és módosításra kerülnek, majd a plénum három olvasatban szavazza meg őket. A Knesszet formálisan egyszerű többséggel hozhat törvényeket. A jogrendszer sajátossága, hogy Izraelnek nincs egységes, írott alkotmánya; helyette ún. Alaptörvények (Basic Laws) szabályozzák az alapintézményeket és részben alkotmányos rangú normaként működnek.

Bizottságok és ellenőrzés

A Knesszet munkájának gerincét állandó bizottságok képezik, amelyek részletes szakmai vizsgálatokat végeznek. Fontosabb bizottságok:

• Állandó Bizottság a Finanszírozásról (Finance Committee)
• Hatalmi és Alkotmányügyi Bizottság (Constitution, Law and Justice Committee)
• Külügyi és Védelmi Bizottság (Foreign Affairs and Defense Committee)
• Egészségügyi, oktatási és egyéb szakbizottságok.

A bizottságok képviselik a részletes parlamenti ellenőrzést: törvénytervezeteket vizsgálnak, meghallgatásokat tartanak és minisztereket hallgatnak meg.

Jogok, mentességek és jogorvoslat

A képviselőknek parlamenti mentességük van a képviselői tevékenységükért; emellett a Knesszet szabályzata és a törvények külön jogokat és kötelezettségeket rögzítenek (például elszámoltathatóság, vagyonbevallás). A jogi rendszerben a Legfelsőbb Bíróság (High Court of Justice) szerepe jelentős: bár a Knesszet törvényhozó hatalommal bír, a bíróság időről időre felülvizsgálja és bizonyos esetekben megsemmisítheti a törvényeket, különösen az Alaptörvények és alapvető jogok védelme alapján.

Koalíciós politika és kormányalakítás

Az izraeli politikai rendszer többpárti, a parlamenti többség ritkán születik meg egyetlen párt önállóan, ezért koalíciók kialakítása szükséges a kormányalakításhoz. A koalíciós tárgyalások során a parlamenti többség jogot kap a kormány létrehozására, a miniszteri helyek elosztására és a kormányprogram meghatározására. A koalíciós stabilitás befolyásolja a törvényhozás ütemét és a parlamenti ciklus hosszát.

A Knesszet épülete és története

A Knesszet épülete a Givat Ramban, Jeruzsálem nyugati, központi negyedében található. (Az épület és környéke a Givat Ram néven is ismert Jeruzsálem egyik kormányzati zónájában.) A Knesszet története az 1948-as államalapítástól kezdődően több ciklust és politikai változást ölelt fel; a ciklusokat sorszámmal jelölik: például a 23. Knesszetet 2020. március 2-án választották meg, és 2020. március 16-án tették le az esküt. Azóta több választás következett, és a Knesszet számozása a további ciklusokkal folyamatosan nő.

Összefoglalva, a Knesszet Izrael központi törvényhozó testülete, amely egyszerre hoz törvényeket, ellenőrzi a kormányt, és alakítja az ország politikai irányvonalát. A parlament dinamikája — sokszereplős pártrendszere, koalíciós kényszere és a bírósági felülvizsgálat — meghatározza Izrael politikai működését.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Knesszet?

K: Milyen feladatai vannak a Knesszetnek?

K: Mi a Knesszet hatásköre a törvényhozás tekintetében?

K: Hány tagja van a Knesszetnek?

K: Hol található a Knesszet?

K: Mikor választották meg és tették le a jelenlegi Knesszetet?

K: Mit jelent a "Knesszet" szó?

Keresés betűvel