A benzin /ˈɡæsəliːn/ vagy benzin /ˈpɛtrəl/ gyúlékony, illékony és mérgező folyadék, amelyet elsősorban belsőégésű motorok üzemanyagaként használnak. A nyersanyaga a Kőolaj, amelyet a finomítók különböző eljárásokkal dolgoznak fel, hogy a nyersolajból motorbenzinhez alkalmas frakciót nyerjenek. A desztillációs eljárás során a kőolajat felmelegítik és szétválasztják frakciókra; a benzin a könnyebb, alacsony forráspontú szénhidrogén-keverékek közé tartozik. A finomításon belül gyakran alkalmaznak további műveleteket is (például krakkolás, izomerizáció, katalitikus reformálás), amelyek a hozamot és az üzemanyag minőségét javítják.

Előállítás és finomítás

A benzin előállítása nem egyszerű „kivonás” egyetlen eljárással: a kőolaj lepárlása adja az alapfrakciót, majd ezt különböző kémiai és katalitikus folyamatokkal javítják és keverik, hogy a végtermék megfeleljen a gépjárművek és a jogszabályok követelményeinek. A finomítási lépések közé tartozik:

  • elsődleges desztilláció a különböző forráspontú frakciók szétválasztására (a desztillációs eljárás során kapott koncentrátumok);
  • krakkolás és hidrokonverzió a nagyobb szénláncok aprítására és a kívánt szénhidrogén-spektrum előállítására;
  • katalitikus reformálás a magasabb oktánszámú komponensek előállítására;
  • keverés és finom utókezelés adalékanyagok hozzáadásával, hogy javítsák a tárolhatóságot, égési tulajdonságokat és a motorvédelemhez szükséges jellemzőket.

Összetétel

A benzin nem egyetlen vegyületből áll, hanem sokféle fosszilis tüzelőanyag szénhidrogén keverékéből. A tipikus összetevők:

  • nagyarányban alkánok (paraffinok),
  • cikloalkánok (naphthenek),
  • aromás vegyületek (pl. benzol, toluol, xilolok),
  • kis mennyiségben olefinek (alkének) és más szénhidrogének.

Bár gyakran említik példaként az oktánt (C8H18), amely egy szénhidrogén, a benzin valójában sok különböző szénhidrogén keveréke, általában C4–C12 közötti szénatomszámú komponensekből áll. Az egyes komponensek aránya az olajtól, finomítási folyamattól és az adott piaci követelményektől függ.

Oktánszám és minősítés

A oktánszám azt jelzi, hogy az üzemanyag mennyire ellenáll az előgyulladásnak (kopogásnak) magas nyomáson és hőmérsékleten. Két gyakran használt mérőszám a RON (Research Octane Number) és a MON (Motor Octane Number); egyes országokban a két érték átlagát (RON+MON)/2, azaz az AKI-t (Anti‑Knock Index) tüntetik fel a kúton. Emiatt a számok értelmezése régiónként eltérő lehet: például az Egyesült Államokban a „normál” érték gyakran 87 (AKI), míg Európában a mindennapi gépjárművekhez jellemző szabványos értékek 95 RON körül mozognak; a „prémium” benzinek pedig általában magasabb, például 98–100 RON értékűek.

Adalékok és keverékek

A benzinkutakon kapható termékek összetétele töltőállomásonként és márkánként változhat, mert a gyártók és finomítók különböző keverékeket és benzinadalékokat alkalmaznak. Az adalékok lehetnek:

  • tisztítószerek (motortisztítás, befecskendező tisztítás),
  • antioxidánsok és korróziógátlók,
  • anti-knock anyagok (korábban ólomvegyületek, ma általában ólommentes alternatívák és – egyes piacokon – etanol vagy más oxigéntartalmú komponensek),
  • fagyásgátlók és párolgáscsökkentők a hidegindítási és párolgási jellemzők optimalizálására.

Az adalékok célja a motorvédelem, a károsanyag-kibocsátás csökkentése és a jármű teljesítményének stabilizálása.

Forgalmazás és kategóriák

A benzint benzinkutakon (benzinkutak) árusítják; a legtöbb töltőállomás több keveréket kínál eltérő oktánszámmal és árral. A fogyasztók általában „normál” és „prémium” kategóriák közül választhatnak, de ezek pontos értékei országonként különböznek — ezért érdemes mindig a jármű gyártójának ajánlását követni.

Biztonság és környezeti hatások

A benzin erősen gyúlékony és párolgó anyag; belélegzése és bőrt érő kivonása egészségkárosító hatású lehet. Bizonyos komponensek (például a benzol) rákkeltőnek minősülnek, ezért a kezelése és tárolása szigorú előírásokhoz kötött. A benzin környezetszennyező komponenseket is tartalmazhat, és az autók kipufogógázaként kibocsátott égéstermékek hozzájárulnak a levegőszennyezéshez és az üvegházhatású gázok kibocsátásához.

Összefoglalva: a benzin egy komplex szénhidrogén-keverék, amelyet kőolajból finomítással állítanak elő. Összetétele és minősége finomítási folyamatoktól, adalékoktól és regionális szabványoktól függ, ezért fontos követni a gépjármű gyártójának ajánlásait a megfelelő üzemanyag kiválasztásához.