Kineret-tó
A Galileai-tó Izrael legnagyobb édesvízi tava, mintegy 53 km (33 mérföld) körüli, körülbelül 21 km (13 mérföld) hosszú és 13 km (8 mérföld) széles; teljes területe 166 km², mélysége körülbelül 43 méter. A tengerszint alatti 209 méteres mélységével ez a legalacsonyabb édesvízi tó a Földön, és a világ második legalacsonyabb tava a sós vizű Holt-tenger után. Nem igazi tenger - a hagyományok miatt nevezik tengernek.
A tó a modern térképeken Galileai-tó vagy Tibériás-tó néven is szerepel Galilea térségében. A modern héber nyelvben Yam Kinneret (ים כנרת), "Kinneret tengere" néven ismert (4Mózes 34:11; Józsué 13:27). A nyugati oldalán lévő kis, termékeny síkság neve után nevezik még Genezáreti-tónak vagy Genezáreti-tengernek (Lukács 5:1). A tó arab neve Buhairet Tabariyya (بحيرة طبريا), ami Tibériás tavát jelenti. Más nevei a következők: Ginnosar, Gennesar-tó, Chinneroth-tó, Tiberias-tó (római) és Gennesareth vizei.
Fő forrása a Jordán folyó, amely északról délre halad át rajta. A tó mélyen a Jordániai Nagy Hasadékvölgyben található, amely az afrikai és az arab lemezek szétválása miatt keletkezett völgy. Emiatt a területen földrengések és a múltban vulkanikus tevékenység is előfordul.
A hullámvölgyben, a hegyekkel körülvett alacsony fekvése miatt a tengeren hirtelen heves viharok törhetnek ki, mint az újszövetségi történetben, amikor Jézus lecsendesíti a vihart. Úgy tűnik, a tó egyik fő jellemzője, hogy állandóan változik. Még mindig híres, akárcsak az újszövetségi időkben, a rengeteg haláról, és a mai éttermekben a "Szent Péter hal" (tilápia) nagyon népszerű.
Műholdfelvétel a Galileai-tengerről és a Holt-tengerről.
Alkonyat a Gailee-tenger felett az izraeli Tibériásból nézve.
Történelem és szentírás
A Galileai-tenger az ősi Via Maris út mentén fekszik, amely Egyiptomot az északi birodalmakkal kötötte össze. A görögök, a hasmoneusok és a rómaiak városokat és településeket alapítottak itt: Gadara, Hipposz, Tiberias és mások. Flavius Josephus, az 1. századi történetíró arról írt, hogy ebben az időben nagy volt a halászat, 230 hajó dolgozott rendszeresen a tavon.
Jézus szolgálatának nagy része a Galileai-tó partján zajlott. Abban az időben a tó körül számos település és falu volt, és rengeteg kereskedelem és hajóval történő kompközlekedés folyt. Márk (1:14-20), Máté (4:18-22) és Lukács (5:1-11) evangéliumában olvashatunk arról, hogy Jézus a Galileai-tó partjáról szerezte meg négy apostolát: Simont és testvérét, Andrást, a halászokat, valamint János és Jakab testvéreket. Jézus egyik híres tanítását, a hegyi beszédet egy, a tóra néző dombon tartotta. Számos csodáját is itt jegyezték fel: a vízen járását, a vihar lecsendesítését, az ötezer ember megetetését és még sok mást.
135-ben leverték a rómaiak elleni második zsidó felkelést, a Bar Kokhba felkelést. A rómaiak válaszul minden zsidót elküldtek Jeruzsálemből, és nem engedték vissza őket. A zsidó kultúra és műveltség központja így a Kinneret vidékére, különösen Tiberias városába költözött.
A Bizánci Birodalom idején a tó Jézus életében betöltött szerepe miatt a keresztény zarándokok egyik fő célpontjává vált. Ez a turisztikai ipar fejlődéséhez vezetett, csomagtúrák és rengeteg kényelmes fogadó kialakulásához.
Középkor
A tó akkor vesztette el jelentőségét, amikor a bizánciak elvesztették az ellenőrzést felette. A terület az Omajjád Kalifátus, majd később az iszlám birodalmak ellenőrzése alá került. Tibériás kivételével a nagyobb városok és települések apránként kezdtek kiürülni. 1187-ben Szaladin a hattini csatában legyőzte a keresztes hadjáratok seregeit, főként azért, mert elvágta a kereszteseket a Galileai-tenger értékes édesvizétől.
Modern idők
1909-ben zsidó úttörők építették fel az első szövetkezeti mezőgazdasági falut (kibuc), a Kvutzat Kinneret-et, amely a zsidó bevándorlókat képezte ki a gazdálkodás és a mezőgazdaság területén. Kinneret volt a korai cionizmus Kibbutz kultúrájának központja.
1923-ban az Egyesült Királyság és Franciaország között létrejött megállapodás rögzítette a palesztinai brit mandátum és a szíriai francia mandátum közötti határt. A britek a déli Golán-fennsíkokat a franciáknak adták az északi Jordán-völgyért cserébe. A határt ismét úgy húzták meg, hogy a Jordán folyó mindkét partja és a Galileai-tenger egésze, beleértve egy 10 méter széles sávot az északkeleti part mentén, Palesztina részévé vált [1]. Az ENSZ 1947-es felosztási terve ezt a területet a zsidó államon belülre helyezte.
Az 1948-as arab-izraeli háború idején Szíria megszállta a tó északkeleti partját. 1967-ben a hatnapos háború során Izrael Állam a teljes Galileai-tengert, valamint a Golán-fennsíkot is ellenőrzése alá vonta. Szíria még mindig igényt tart a tenger északkeleti partjára [2], azzal érvelve, hogy az a Golán-fennsíkok része.
Az 1964-ben épült izraeli nemzeti vízszállító rendszer a tóból szállítja a vizet Izrael lakossági központjaiba, és az ország ivóvizének nagy részét innen nyerik. Izrael a tóból Ciszjordániába és Jordániába is szállít vizet (az izraeli-jordániai békeszerződés értelmében). A nagyobb vízigény és néhány száraz tél miatt a vízszint lecsökkent, ami néha veszélyes.
Ma a turizmus ismét nagyon fontos a térségben. Az egész Galileai-tenger népszerű üdülőhely. A tó körüli számos történelmi és spirituális helyszínt, különösen a fő várost, Tibériást, évente több millió helyi és külföldi turista keresi fel. További gazdasági tevékenységek közé tartozik a halászat a tóban és a mezőgazdaság, különösen a banántermesztés a tavat körülvevő termékeny földövezetben.
A legfontosabb látnivaló az a hely, ahol a Kinneret vize a Jordán folyóba ömlik. A világ minden tájáról zarándokok ezrei érkeznek ide minden évben, hogy (újra)keresztelkedjenek.
A Galileai-tenger
Halász a Galileai-tengeren, 1890-1900
Kapcsolódó oldalak
- Tiberias
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Galileai-tenger?
V: A Galileai-tenger Izrael legnagyobb édesvízi tava, amely Galilea térségében található. Teljes területe 166 km², mélysége pedig körülbelül 43 méter.
K: Mekkora a Galileai-tenger?
V: A Galileai-tenger körülbelül 53 km (33 mérföld) kerületű, 21 km (13 mérföld) hosszú és 13 km (8 mérföld) széles.
K: A Galileai-tenger valódi tenger?
V: Nem, nem valódi tenger; a hagyomány miatt nevezik tengernek.
K: Milyen más nevei vannak a Galileai-tónak?
V: A Galileai-tenger más nevei a következők: Tiberias-tó, Yam Kinneret (modern héberül), Gennesaret-tó vagy Gennesaret-tenger (Lukács 5:1), Buhairet Tabariyya (arabul), Ginnosar, Chinneroth-tó, Római tenger Tiberias és Gennesareth vizei.
K: Mi a fő forrása?
V: Fő forrása a Jordán folyó, amely északról délre folyik át rajta.
K: Földrajzilag hol fekszik? V: A tó a Jordán Nagy Hasadékvölgyben fekszik, amelyet az afrikai és az arab lemezek szétválása okozott.
K: Milyen időjárást lehet tapasztalni ennél a tónál ? V: A hegyekkel körülvett, mélyen fekvő helyzet a hasadékvölgyben teszi ezt a területet hajlamossá a hirtelen heves viharokra, valamint a földrengésekre és a vulkáni tevékenységre a múltban .
