Babilon az ókori Mezopotámia egyik városállama volt a mai Irakban, Bagdadtól mintegy 85 kilométerre délre. Az eredeti ókori Babilon városából mára csak egy törött vályogtéglaépületekből és törmelékből álló halom maradt a Tigris és az Eufrátesz folyók közötti termékeny mezopotámiai síkságon.

Babilon kezdetben egy kis város volt, amely az i. e. 3. évezred elején alakult ki. A város felvirágzott, ismert és fontos lett. Babilon háttérbe szorította Nippurt, mint Mezopotámia "szent városa". Ez körülbelül Kr. e. 612 és 539 között volt. Hammurabi ekkor egyesítette először a Babilóniai Birodalmat. Babilon lett az újbabiloni birodalom fővárosa.

A babiloni függőkertek az ókori világ hét csodájának egyike voltak.

Történeti áttekintés

Babilon története több korszakra tagolható: az óbabiloni (amoriták alatt), a középbabiloni és elsősorban az újbabiloni korban érte el fénykorát. A legismertebb uralkodója az óbabiloni korból Hammurabi (i. e. 18. század körül), aki politikai és jogi reformokkal egységesítette a környező területeket. Több mint ezer évvel később, az újbabiloni korszakban (i. e. 7–6. század) vált Babilon ismét kiemelkedő hatalommá, ekkor építettek nagyszabású palotákat, városfalakat és díszes kapukat.

Babilon városa és építészete

Babilon híres volt hatalmas városfalaikról, széles sugárútjairól és díszes téglaburkolatáról. Az egyik legismertebb építmény az Ishtar-kapu, amelyet élénk kék mázas téglákkal és bikákat, sárkányokat ábrázoló domborművekkel díszítettek. A kaput és más emlékeket a német feltárások során találták meg, és több értékes mázas téglát múzeumokba vittek.

Jellegzetes volt a babiloni zikkurátok építési módja: a lépcsősített, több szintes templomtornyok, melyek közül az Etemenanki nevű zikkuratot többször azonosították a bibliai Bábel tornyával. A városépítészet alapja azonban a vályogtéglából épített szerkezet volt, amely az éghajlati viszonyok és a helyi anyagok miatt terjedt el.

Hammurabi és a törvénykezés

Hammurabi nevét elsősorban a róla elnevezett törvényoszlop miatt ismerjük: az ún. Hammurabi-törvények az egyik legrégebben fennmaradt, részben kőbe vésett jogi gyűjtemény. A gyűjtemény célja a társadalmi rend fenntartása, és többek között büntető-, család- és kereskedelmi jogi rendelkezéseket tartalmazott. A törvények számos esetben a „szemet szemért” elvhez nyúltak, de részletes szabályokat adtak a tulajdonjogra, öröklésre és munkaviszonyokra is.

Az újbabiloni birodalom és Nebukadnezár

Az újbabiloni korszak talán legismertebb uralkodója Nebukadnezár II. volt, aki a 6. században hatalmas építkezéseket hajtott végre: palotákat, városfalakat, ünnepi útvonalakat és kertépítéseket emeltetett. A hagyomány szerint a függőkerteket is hozzá kötik; a kert leírásai szerint terraszokra épült, földtömegekkel és öntözőrendszerekkel megvalósított növényzet volt a sivatagi környezetben. A függőkertek létezéséről azonban történeti viták folynak: a források főként görög és perzsa szerzőktől származnak, közvetlen régészeti bizonyítékok eddig nem igazolták egyértelműen a pontos helyüket vagy kialakításukat.

Kultúra, vallás és gazdaság

Babiloni társadalomra jellemző volt a gazdag vallási élet: a város főistene Marduk volt, akit templomai és ünnepei során nagy tiszteletben részesítettek. A mindennapi életben a mezőgazdaság és a kereskedelem játszották a fő szerepet: az öntözéses földművelésnek köszönhetően bőséges termésre tettek szert, és a Tigris–Eufrátesz völgyéből származó árucikkek csomóponti szerepet töltöttek be a térség kereskedelmében.

Feltárások és örökség

A modern régészet a 19–20. században kezdett nagyobb feltárásokkal foglalkozni Babilonnal. A német régészek, köztük Robert Koldewey, jelentős leleteket hoztak felszínre, például az Ishtar-kaput és más díszített falrészeket. Sok eredeti mázas téglát múzeumokban őriznek. Maga a helyszín több ezer év lerakódásából álló halom (tell), amely a korábbi városrétegeket rejti.

Babilon öröksége ma is él: neve és emlékei kultúránk részévé váltak, hatottak a vallási és irodalmi hagyományokra (például a Bábel-történet), és fontos forrást jelentenek az ókori közel-keleti történelem tanulmányozásához. A helyszín megőrzése és bemutatása nemzetközi viták tárgya volt, miközben régészeti és történeti kutatások továbbra is dolgoznak a város múltjának feltárásán.

Összegzés

Babilon az ókor egyik legjelentősebb központja volt: politikai, vallási és kulturális értelemben is meghatározó szerepet töltött be a Mezopotámiában. Bár mára csak romok maradtak belőle, az itt született törvények, építészeti megoldások és mítoszok évszázadokon át hatottak az emberi civilizációra.