Babilon

Asszír időszak

Az asszíriai Szennacherib uralkodása alatt Babilónia állandó lázadásban volt, és csak Babilon városának teljes lerombolásával sikerült megbékíteni. Kr. e. 689-ben falait, templomait és palotáit lerombolták, és a törmeléket az Arakhtuba, a város déli oldalán lévő folyóba dobták. Ez a tett megrázta Mezopotámia vallási lelkiismeretét. Miután Szennácheribet két fia meggyilkolta, utódja, Eszarhaddon sietett újjáépíteni a régi várost. Itt koronázták meg, és az év egy részében itt élt.

Az Asszír Birodalom későbbi megdöntésében a babilóniaiak az isteni bosszúállás egy másik példáját látták.

Neo-babiloni káldeus birodalom

Babilon i. e. 612-ben szabadult meg az asszír uralomtól, és az újbabiloni Káldeus Birodalom fővárosa lett.

A babiloni függetlenség visszanyerésével új építési korszak következett, és II. Nabukodonozor (Kr. e. 604-561) Babilont az ókori világ egyik csodájává tette. Nabukodonozor elrendelte a birodalmi területek teljes újjáépítését, beleértve az etemenanki zikkurat újjáépítését és az Isztár-kapu - a Babilon kerületét körülvevő nyolc kapu közül a leglátványosabb - megépítését. Az eredeti Isztár-kapuból csak az alapot és szétszórt téglákat találtak.

Nabukodonozornak tulajdonítják a babiloni függőkertek (az ókori világ hét csodájának egyike) megépítését is, amelyet állítólag honvágytól szenvedő felesége, Amyitis számára épített. Az, hogy a kertek valóban léteztek-e, vitatott kérdés. A történészek nem értenek egyet a helyszínt illetően, és egyesek szerint összekeverhették a ninivei kertekkel.

Perzsia elfoglalja Babilont

Kr. e. 539-ben az újbabiloni birodalom az opiszi csatában Nagy Kürosz, Perzsia királya ellen bukott el. Babilon falai nagyon magasak és vastagok voltak. A városba csak a sok kapu egyikén keresztül lehetett bejutni. Az Eufrátesz a falak mellett folyt, és Cyrus úgy döntött, hogy a folyón keresztül jut be a városba. Cyrus csapatai elterelték az Eufrátesz folyót. Ezáltal a folyó szintje csökkent, és a katonák be tudtak jutni a városba.

A babiloniak aznap este ünnepséget tartottak. A perzsa hadsereg elfoglalta a város nagy részét, mielőtt a babilóniaiak tudomást szereztek volna arról, hogy a perzsák bejutottak a városba. A beszámolóról Hérodotosz számolt be, és a héber Biblia is említi. Cyrus úgy foglalta el a várost, hogy a részeg babilóniaiak alig vagy egyáltalán nem tanúsítottak ellenállást a babilóniaiak részéről, és besétált Babilon kapuin.

Később Círusz rendeletet adott ki, amely lehetővé tette, hogy az emberek, köztük a zsidók is, visszatérhessenek saját földjükre. Erről az Ószövetség is említést tesz. Ez lehetővé tette a zsidók templomának újjáépítését Jeruzsálemben.

Cyrus és az őt követő Nagy Dareiosz perzsa király alatt Babilon a 9. szatrapia (Babilónia délen és Athura északon) fővárosa lett. A tanulás és a tudományos fejlődés központja volt. Az Akhaimenida Perzsiában a csillagászat és a matematika babiloni művészete újjáéledt. A babilóniai tudósok csillagkép-térképeket készítettek. A város volt a Perzsa Birodalom közigazgatási fővárosa. Ez a birodalom volt az akkor ismert világ leghatalmasabbja. Számos fontos régészeti felfedezést tettek, amelyek javítják a korszakról alkotott képünket.

A korai perzsa királyok megpróbálták megtartani Marduk vallási szertartásait. III. Dareiosz uralkodására a túladóztatás és a számos háború Babilon fő szentélyeinek és csatornáinak pusztulásához, valamint a régió széteséséhez vezetett. Az i. e. 522-ben, i. e. 521-ben és i. e. 482-ben lezajlott három lázadás ellenére Babilon földje és városa két évszázadon át perzsa uralom alatt maradt. Kr. e. 331-ben Nagy Sándor vette át a hatalmat. A Pártus Birodalom alatt Babilon tovább zsugorodott és veszített jelentőségéből.