Szociáldemokrácia
A szociáldemokrácia olyan kormányzati rendszer, amely a szocializmushoz hasonló értékeket képvisel, de kapitalista keretek között. A demokráciáról elnevezett ideológia, ahol az embereknek beleszólásuk van a kormányzati intézkedésekbe, pénzzel támogatja a versenyképes gazdaságot, ugyanakkor segíti azokat az embereket, akiknek a munkája nem fizet sokat. Ez megkönnyíti az emberek számára a társadalomban való megélhetést azáltal, hogy nagyobb védelmet kapnak, ha elveszítik a munkájukat. A szocializmus az egyenlő jogokra helyezi a hangsúlyt mindenki számára, és a különböző iparágakban rengeteg a kormányzati tulajdon vagy szabályozás, ami arra készteti a vállalatokat, hogy a kormány szabályai szerint játsszanak. Ezt a kormányzási módot azok az emberek értékelik, akik olyan országokban élnek, amelyeknek másoknál jobban meg kell küzdeniük a hideggel, például az északi skandináv országokban, Svédországban, Dániában, Finnországban, Norvégiában és Izlandon. Az ideológia mozgalma iránt némi érdeklődés mutatkozik más országokban is, amelyek rendszere nem így működik, mert azoknál, ahol ez működik, jól bevált.
Annak ellenére, hogy a szociáldemokrácia elvileg szocialista, politikája fenntartja a kapitalizmust, és a szocialisták gyakran nem kedvelik a szociáldemokratákat. A szociáldemokraták támogatják a keynesi közgazdaságtant, amely szerint a kormánynak be kell avatkoznia, és segítenie kell a munkanélküli embereken. A szociáldemokráciában a vállalkozók ugyanúgy birtokolják az iparágakat, mint egy hagyományos kapitalista gazdaságban. A szocializmusban viszont a munkásoké, ami teljesen más.
Egy vörös rózsa, a szociáldemokrácia jelképe.
Gyakorlat kontra elmélet
A gyakorlatban egyetlen politikai elmélet sem működik egyszerűen. A Szovjetunió és különböző szatellitái jó példa erre. A munkásoknak sem a munkahelyük, sem a saját lakásuk nem volt a tulajdonukban, semmilyen értelmes módon. Minden hatalom egy viszonylag kis számú ember kezében összpontosult a párt csúcsán.
A kapitalista rendszerek sem voltak üresek a szegények és a rászorulók segítése szempontjából. Jó példa erre Anglia, ahol a szegények segélyezése az ország minden plébániáján elérhető volt, jóval azelőtt, hogy bármilyen állami szociális szolgáltatás létezett volna. Ezt a gyakorlatot jótékonyságnak nevezték. Nagy-Britanniában az iparosodás térnyerése után egy jelentős középosztály is kialakult. Nem helyes tehát úgy gondolni az ilyen társadalmakra, mint amelyek egyszerűen tulajdonosokból és munkásokból, vagy gazdagokból és szegényekből állnak.
A szociáldemokraták megosztottak abban, hogy hogyan látják elméletüket. Az olyan kifejezések, mint a "piaci szocializmus" és a "harmadik út" arra irányuló erőfeszítések, hogy újragondolják, mit jelent ma a szociáldemokrácia.
Kapcsolódó oldalak
- Szocialista Internacionálé
- Jóléti állam
