Jordán (folyó)
A Jordán folyó (héberül: נהר הירדן nehar hayarden, arabul: نهر الأردن nahr al-urdun) folyó Délnyugat-Ázsiában, amely a Nagy-hasadék völgyén keresztül a Holt-tengerbe ömlik. Sokak szerint ez a világ egyik legszentebb folyója.
Hossza 251 kilométer. Mellékfolyói a következők:
- A Hasbani (héberül: שנירsenir, arabul: الحاصباني hasbani), amely Libanonból ered.
- A Banias (héberül: חרמון hermon, arabul: بانياس banias), amely a Hermon-hegy lábánál lévő Banias forrásból ered.
- A Dán (héberül: דן dan, arabul: اللدان leddan), melynek forrása a Hermon-hegy lábánál ered.
- Az Ayoun (héberül: עיון ayoun, arabul: عيون ayoun), amely Libanonból ered.
A négy folyó Észak-Izraelben, a Sede Nehemya kibuc közelében egyesül a Jordánná. A Jordán 75 kilométeres távon gyorsan lejt a Hula-tóba, amely valamivel a tengerszint alatt található a Galileai-tengerben. Ezután még sokkal nagyobbat zuhan körülbelül 25 kilométeren át a Galileai-tengerig. Az utolsó szakaszon kisebb a lejtés, és a folyó kanyarogni kezd, mielőtt belép a Holt-tengerbe, amely körülbelül 400 méterrel a tengerszint alatt van, és nincs kifolyója. Ebbe az utolsó szakaszba két nagyobb mellékfolyó torkollik kelet felől: a Jarmouk folyó és a Jabbok folyó.
Izrael 1964-ben kezdte el üzemeltetni azt a gátat, amely a Jordán-folyó egyik fő vízszolgáltatójából, a Galileai-tengerből vezeti a vizet a nemzeti vízszállító rendszerbe. Szintén 1964-ben Jordánia épített egy csatornát, amely a Jordán folyó egyik fő mellékfolyójából, a Jarmouk folyóból veszi a vizet. Ez nagy károkat okozott az ökoszisztémában. Szíria is épített víztározókat, amelyek felfogják a Yarmouk vizét.
A modern időkben a víz 70-90%-át emberi célokra használják, és a vízhozam sokkal kisebb. Emiatt, valamint a Holt-tenger magas párolgási rátája miatt a tenger zsugorodik. A tenger déli végének összes sekély vizét lecsapolták a modern időkben, és most sós lapályok.
A Jordán vize nagyon fontos erőforrás a térség száraz vidékei számára. Ez konfliktusok forrása Libanon, Szíria, Jordánia, Izrael és Palesztina között.
A Bibliában
A héber Bibliában a Jordánt úgy említik, mint egy nagy síkság ("Kikkar ha-Yarden") termékenységének forrását, amelyet "Isten kertjének" neveznek (1Mózes 13:10). A Bibliában nincs rendszeres leírás a Jordánról. Az Újszövetség szerint Keresztelő János keresztelte meg Jézust a Jordánban (Mt 3:13).
Szimbolikus jelentőség
A Jordán gyakori szimbólum a népzenében, a gospelben és a spirituális zenében, valamint a költői és irodalmi művekben.
Mivel az izraeliták nehéz utat tettek meg az egyiptomi rabszolgaságból az Ígéret Földjén való szabadságig, a Jordán a szabadság szimbóluma lehet. A tényleges átkelés az út utolsó lépése, amely így teljes. Emellett a Jordán jelentheti magát a halált is, az életből a Paradicsomba vagy a Mennyországba való átkeléssel.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Jordán folyó?
V: A Jordán folyó egy folyó Délnyugat-Ázsiában, amely a Nagy Hasadékvölgyön keresztül a Holt-tengerbe ömlik. Hossza 251 kilométer, és sokak szerint a világ egyik legszentebb folyója.
K: Melyek a mellékfolyói?
V: A Jordán folyónak több mellékfolyója van, köztük a Hasbani (héberül: שנירsenir, arabul: الحاصباني hasbani), amely Libanonból ered; a Banias (héberül: חרמון hermon, arabul: بانياس banias), amely a Hermon-hegy lábánál lévő Banias forrásból ered; A Dan (héberül: דן dan, arabul: اللدان leddan), amelynek forrása a Hermon-hegy lábánál ered; és az Ayoun (héberül: עיון ayoun, arabul: عيون ayoun), amely szintén Libanonból ered.
Kérdés: Hol egyesül?
V: Mindezek a mellékfolyók egyesülnek, és Észak-Izraelben, a Sede Nehemya kibuc közelében alkotják a Jordánt.
K: Mi történik vele ezután a pont után?
V: A Jordán ezután gyorsan, 75 kilométeren át a Hula-tóba torkollik, amely valamivel a tengerszint alatt van a Galileai-tengerben. Ezután még sokkal nagyobbat zuhan körülbelül 25 kilométeren keresztül, hogy elérje a Galileai-tengert, mielőtt kanyarodik és belép a Holt-tengerbe, amely körülbelül 400 méterrel a tengerszint alatt van, és nincs kifolyója. Ezen az utolsó szakaszon kelet felől két nagyobb mellékfolyó - a Jarmouk folyó és a Jabbok folyó - torkollik be.
K:Hogyan hatott az ember a vízkészletekre?
V: 1964-ben Izrael elkezdett egy gátat üzemeltetni, amely a Galileai-tengerből veszi el a vizet a nemzeti vízhordozó számára, míg Jordánia csatornát épített, amely a Jordán folyó fő mellékfolyójából, a Jarmouk folyóból veszi el a vizet, nagy károkat okozva az ökoszisztémában. Szíria is épített víztározókat, amelyek felfogják a Yarmouk vizét, ami 70-90%-os emberi felhasználást eredményezett, ami kisebb vízhozamot és magas párolgási arányt eredményezett, ami a Holt-tenger összezsugorodását és a sekély vizek lecsapolását eredményezte, így azok most sós síkságok.
Kérdés: Miért okoz ez az erőforrás konfliktust az országok között?
V: A Jordán folyó vize, amely fontos erőforrás a szárazföldek számára, konfliktust okoz Libanon, Szíria, Jordánia, Izrael és Palesztina között, mivel mindegyik ország hozzá akar férni a vízhez.
