Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya

Az Alkotmány cikkei

Amikor 1787-ben aláírták, az alkotmánynak volt egy preambuluma és hét fő része, az úgynevezett cikkek.

Preambulum

A preambulum kimondja:

Mi, az Egyesült Államok népe, annak érdekében, hogy tökéletesebb Uniót alkossunk, igazságot teremtsünk, biztosítsuk a hazai nyugalmat, gondoskodjunk a közös védelemről, előmozdítsuk az általános jólétet, és biztosítsuk a szabadság áldásait magunknak és utódainknak, elrendeljük és létrehozzuk ezt az Alkotmányt az Amerikai Egyesült Államok számára.

A preambulum nem törvény. Az alkotmány megírásának okait adja meg. A preambulum az Alkotmány egyik legismertebb része. Az első három szót, "Mi, a nép", nagyon gyakran használják. A felsorolt hat szándék az alkotmány céljai.

Jogalkotó hatalom

Az első cikk kimondja, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa (a törvényhozó ág) hozza meg az Egyesült Államok törvényeit. A kongresszusnak két része van, amelyeket "házaknak" neveznek: az Egyesült Államok képviselőháza és az Egyesült Államok szenátusa. Ez a cikk azt mondja meg, hogy kiket lehet megválasztani a Kongresszus egyes részeibe, és hogyan választják meg őket.

A képviselőház tagjait minden államban a nép választja. Az egyes államok képviselőinek száma attól függ, hogy hányan élnek az adott államban. A képviselőház minden egyes tagját két évre választják.

A szenátusnak minden államból két tagja, úgynevezett szenátorai vannak, függetlenül attól, hogy hányan élnek ott. Minden szenátort hat évre választanak meg. Az eredeti alkotmány lehetővé tette, hogy az állami törvényhozások válasszák a szenátorokat, de ezt később a tizenhetedik módosítás megváltoztatta.

Az első cikk azt is kimondja, hogy a kongresszus hogyan végzi a munkáját, és milyen törvényeket hozhat. Felsorol néhány olyan törvényt, amelyet a Kongresszus és az államok nem hozhatnak.

Az első cikk a kongresszusra vonatkozó szabályokat is tartalmaz az elnök, az alelnök, a bírák és más kormánytisztviselők felelősségre vonására és hivatalukból való eltávolítására.

Végrehajtó hatalom

A második cikk kimondja, hogy az elnök, az alelnök és a végrehajtó hivatalok (a végrehajtó hatalom) hajtják végre a Kongresszus által hozott törvényeket. Ez a cikk azt mondja meg, hogyan választják meg az elnököt és az alelnököt, és kiket lehet megválasztani ezekre a tisztségekre. Az elnököt és az alelnököt négy évre választja meg az államok által választott külön választói kollégium. Az alelnök veszi át az elnöki tisztséget, ha az elnök meghal, lemond vagy akadályoztatva van.

A második cikk azt is kimondja, hogy az elnök az Egyesült Államok hadseregének főparancsnoka. Szerződéseket köthet más országokkal, de ezeket a szenátus kétharmadának jóvá kell hagynia. Ő nevezi ki a bírákat, nagyköveteket és más tisztviselőket, de a szenátusnak ezeket a kinevezéseket is jóvá kell hagynia. Az elnök megvétózhat törvényjavaslatokat is. A Kongresszus azonban felülbírálhatja a vétót, és a törvényjavaslatot így is törvénybe iktathatja.

Igazságszolgáltatási hatáskör

A harmadik cikk kimondja, hogy lesz egy bírósági rendszer (az igazságszolgáltatási ág), amely magában foglalja a Legfelsőbb Bíróságot. A cikk kimondja, hogy a Kongresszus dönthet arról, hogy a Legfelsőbb Bíróságon kívül milyen szövetségi bíróságokra van szükség.

A harmadik cikk kimondja, hogy ezek a bíróságok milyen "ügyekben és vitás ügyekben" dönthetnek. Emellett minden büntetőügyben esküdtszéki eljárást ír elő, és meghatározza a hazaárulás bűncselekményét.

Az államok hatásköre és korlátai

A negyedik cikk az államokról szól. Azt mondja ki, hogy minden államnak "teljes hitelt és hitelt" kell adnia a többi állam törvényeinek. Azt is kimondja, hogy az államok kormányainak ugyanolyan tisztességesen kell bánniuk más államok polgáraival, mint a saját állampolgáraikkal, és vissza kell küldeniük a letartóztatottakat, ha egy másik államban bűncselekménnyel vádolják őket, és elmenekültek.

A negyedik cikk azt is kimondja, hogy a Kongresszus új államokat hozhat létre. 1787-ben csak 13 állam volt. Most 50 Egyesült Államok van. Azt mondja, hogy a Kongresszus szabályokat hozhat a szövetségi tulajdonra vonatkozóan, és kormányozhatja azokat a területeket, amelyek még nem váltak államokká. A negyedik cikk azt mondja, hogy az Egyesült Államoknak biztosítania kell, hogy minden államban köztársasági államforma legyen, és meg kell védenie az államokat az inváziótól és az erőszaktól.

A módosítás folyamata

Az ötödik cikk kétféleképpen módosíthatja, illetve változtathatja meg az Alkotmányt.

1. A kongresszus akkor írhatja meg a módosítást, ha a képviselők kétharmada mindkét házban egyetért.
2. Az államok kormányai összehívhatnak egy konvenciót, hogy változtatásokat írjanak, bár erre 1787 óta nem került sor.

A kongresszus vagy egy konvenció által megírt bármilyen változtatást el kell küldeni az állami törvényhozásoknak vagy az állami konvencióknak jóváhagyásra. A Kongresszus dönt arról, hogy egy módosítást a törvényhozóknak vagy a konvencióknak küld-e. Az államok háromnegyedének jóvá kell hagynia egy módosítást ahhoz, hogy az az alkotmány részévé váljon.

Egy módosítás az alkotmány bármely részét megváltoztathatja, kivéve egyet - egyetlen módosítás sem változtathatja meg azt a szabályt, hogy minden államnak egyenlő számú szenátor jut az Egyesült Államok szenátusában.

Szövetségi hatalom

A hatodik cikk kimondja, hogy az Alkotmány, valamint az Egyesült Államok törvényei és szerződései magasabb rendűek, mint bármely más törvény. Azt is kimondja, hogy minden szövetségi és állami tisztviselőnek meg kell esküdnie, hogy "támogatja" az Alkotmányt.

Ratifikáció

A hetedik cikk kimondja, hogy az Alkotmány szerinti új kormány nem indulhat meg, amíg legalább kilenc államban a kongresszusok jóvá nem hagyják az Alkotmányt.

Módosítások

1787 óta a Kongresszus 33 alkotmánymódosítást írt az Alkotmány módosítására, de az államok csak 27-et ratifikáltak közülük.

Az első tíz kiegészítést a Bill of Rights-nak nevezik. Ezekről az 1787-es alkotmányozó gyűlésen vitatkoztak, de csak 1791-ben ratifikálta őket az államok kétharmada. Ez a tíz kiegészítés vagy módosítás mindegyike korlátozta a szövetségi kormány hatalmát. Ezek a következők:

Szám	Év	Leírás
1.	1791	A Kongresszusnak védenie kell a szólásszabadság, a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság és a petíciós szabadság jogait. A kongresszus nem hozhat létre nemzeti vallást.
2.	1791	"Mivel egy jól szabályozott milícia szükséges egy szabad állam biztonságához, a népnek a fegyvertartáshoz és -viseléshez való joga nem sérülhet." - Az embereknek joguk van fegyvereket, például pisztolyokat tartani és hordani.
3.	1791	A kormány nem küldhet katonákat magánlakásokba a tulajdonosok engedélye nélkül.
4.	1791	A kormány nem kaphat parancsot egy személy letartóztatására vagy tulajdonának átkutatására, hacsak nincs "valószínűsíthető ok" arra, hogy bűncselekményt követtek el.
5.	1791	A kormány nem állíthat bíróság elé valakit súlyos bűncselekmény miatt, amíg az esküdtszék nem ír vádiratot. Ha egy személyt egy tárgyaláson ártatlannak találnak, nem lehet újra bíróság elé állítani ugyanazzal a bűncselekménnyel kapcsolatban. A kormánynak a törvényes eljárást kell követnie, mielőtt megbüntet egy személyt, vagy elveszi a tulajdonát. A bűncselekmény miatt bíróság elé állított személynek nem kell saját maga ellen tanúskodnia a bíróságon.
6.	1791	Minden bűncselekménnyel vádolt személynek gyors, esküdtszéki tárgyalást kell kapnia. Az adott személynek a tárgyalás alatt ügyvédje lehet. El kell mondani, hogy mivel vádolják. A személy kikérdezheti az ellene szóló tanúkat, és saját tanúkat is szerezhet tanúvallomást.
7.	1791	Polgári ügyekben esküdtszéki tárgyalásra van szükség.
8.	1791	A kormány nem követelhet túlzott óvadékot vagy pénzbírságot, illetve nem szabhat ki kegyetlen és szokatlan büntetést.
9.	1791	Az egyéni jogok felsorolása az Alkotmányban és a Bill of Rights-ban nem tartalmazza a nép és az államok összes jogát.
10.	1791	Mindent, amit az Alkotmány szerint a Kongresszus nem tehet meg, az államokra vagy az emberekre kell bízni.

A Bill of Rights után az Alkotmányt további 17, különböző időpontokban végrehajtott módosítás követi.

Szám	Év	Leírás
11.	1795	A polgárok nem perelhetnek államokat szövetségi bíróságokon. Van néhány kivétel.
12.	1804	Megváltozott az elnök és az alelnök megválasztásának módja.
13.	1865	Véget vetett a rabszolgaságnak az Egyesült Államokban.
14.	1868	Minden, az Egyesült Államokban született személy állampolgár. Az államoknak a törvényes eljárást kell követniük, mielőtt elvennék bármely állampolgár jogait vagy tulajdonát.
15.	1870	Egy polgár szavazati jogát nem lehet elvenni a faji hovatartozása, a bőrszíne vagy az, hogy korábban rabszolga volt.
16.	1913	A kongresszus adót vethet ki a jövedelemre.
17.	1913	A nép választja meg a szenátorokat. Korábban a szenátorokat az állami törvényhozások választották.
18.	1919	Törvényt hoztak az alkoholfogyasztás ellen, amit szesztilalomnak neveztek.
19.	1920	Megadta a nőknek a szavazati jogot.
20.	1933	Megváltoztatta a kongresszusi ülések és az elnök hivatali idejének kezdetének napjait.
21.	1933	Véget vetett a tizennyolcadik kiegészítés tiltó törvényének. Az államok törvényeket hozhatnak arról, hogy az egyes államokban hogyan használják az alkoholt.
22.	1951	Egy személyt legfeljebb kétszer lehet elnökké választani.
23.	1961	Megadta a Columbia körzetben élőknek az elnökválasztás jogát.
24.	1964	Törvényen kívül helyezte, hogy bárki adót fizessen azért, hogy szavazati joggal rendelkezzen.
25.	1967	Változtat azon, hogy mi történik, ha az elnök meghal, lemond, vagy nem képes ellátni a feladatát. Meghatározza, mi történik, ha az alelnök meghal vagy lemond.
26.	1971	18 éves kort tesz meg a választójoghoz szükséges alsó korhatárnak.
27.	1992	Korlátozza, hogy a kongresszus mennyivel növelheti tagjainak fizetését.

Kapcsolódó oldalak

Kapcsolódó dokumentumok

• Mayflower Compact
• Connecticut alaprendeletei
• Massachusetts Szabadságjogok testülete
• Az angol Bill of Rights
• Federalist Papers
• Az Egyesült Államok Bill of Rights

Kapcsolódó szerzők

• Alexander Hamilton
• Gouverneur Morris
• John Jay
• James Madison
• John Marshall
• Thomas Paine