Az esküdtszék olyan emberek csoportja, akik egy bírósági teremben döntenek egy kérdésre adott válaszról. Leggyakrabban ez a kérdés az, hogy egy személy bűnös vagy ártatlan-e egy bűncselekmény elkövetésében. Az esküdtszék feladata lehet az is, hogy döntsön a személyre kiszabott büntetésről, ha bűnösnek találják. Az esküdtszék egy tagját esküdtnek nevezik; az esküdtnek pártatlannak kell lennie, vagyis tisztességesen kell megítélnie az ügyet és mindkét fél érveit anélkül, hogy előzetesen döntést hozna.
Feladatok és döntéshozatal
Az esküdtszék fő feladatai a következők:
- meghallgatni a bíróságon előadott bizonyítékokat és tanúvallomásokat;
- a bíró által adott jogi útmutatás (ún. jury instructions) alapján alkalmazni a törvényt a tényekre;
- vitázni és közösen mérlegelni a bizonyítékokat a tárgyalás befejeztével (ez a tanácskozás vagy deliberáció);
- dönteni az ítéletről (ártatlan vagy bűnös), illetve adott jogrendszerekben a büntetésről is.
Esküdtek kiválasztása és követelmények
Az esküdteket általában a közösségből sorsolják vagy jelölik ki, és bizonyos alapfeltételeknek kell megfelelniük (például életkor, állampolgárság, beszélt nyelv, bűnügyi előélet hiánya). A kiválasztás során mindkét fél (ügyészség és védelem) kérdéseket tehet fel a lehetséges esküdteknek, hogy felmérjék pártatlanságukat. Az esküdtek a tárgyalás előtt esküt tesznek, hogy becsületesen és titoktartással járnak el.
Unanimitás, többségi döntés és a holtverseny
Sok jogrendszerben az esküdtszék döntéséhez egyhangú (unanimus) ítélet szükséges, különösen súlyos bűncselekményeknél. Más rendszerekben elegendő lehet egyszerű vagy minősített többség is. Ha az esküdtszék tagjai nem tudnak megegyezni, akkor kialakulhat a döntés elakadásának helyzete, amit gyakran angolul hung jury-nak neveznek; ilyenkor az esküdtszék nem tud végleges ítéletet hozni, és a bíró ismételt tárgyalást rendelhet el vagy más jogi lépéseket tehet.
Viselkedési szabályok és korlátozások
Az esküdtekre szigorú magatartási szabályok vonatkoznak: nem folytathatnak saját nyomozást, nem olvashatnak a tárgyalt ügyről szóló sajtóbeszámolókat, nem beszélgethetnek az ügyről a tárgyalás befejezése előtt, és nem vehetnek igénybe olyan információforrást (például internethivatkozásokat), amelyeket a bíróság nem engedélyezett. Ezek a korlátozások azért vannak, hogy az esküdtek kizárólag a bíróságon bemutatott bizonyítékokra és a bíró útmutatására támaszkodjanak.
Mikor nincs esküdtszék?
Nem minden ügyben vesz részt esküdtszék. Sok országban bizonyos típusú ügyeket – például kisebb súlyú ügyeket vagy jogi kérdésekre korlátozódó pereket – kizárólag bíró dönt el (ez az ún. bírói tárgyalás). Egyes jogrendszerekben polgári perekben is ritkább az esküdtszék alkalmazása, míg más rendszerekben a polgári ügyekben is rendszeres lehet.
Gyakori kérdések
- Mennyi ideig tart egy esküdti szolgálat? Ez változó: lehet egyetlen tárgyalás napja, de hosszabb ügyeknél akár több hét vagy hónap is.
- Fizetnek-e az esküdteknek? Sok helyen a szolgálatért alacsony napi díjat vagy költségtérítést kapnak az esküdtek, és munkahelyük is védett lehet az esküdtségi szolgálat idejére.
- Mi történik, ha egy esküdt elfogultnak bizonyul? A bíróság visszavonhatja az esküdtet és pótolhatja egy másik jelölttel, ha felmerül az elfogultság vagy a szabályok megsértése.
Összefoglalva: az esküdtszék a jogrendszer egyik fontos eszköze a közösség bevonására a ténymegállapításba és az igazságszolgáltatásba. Az esküdtek szerepe az, hogy pártatlanul mérlegeljék a bemutatott bizonyítékokat és közösen hozzanak döntést a bíró jogi útmutatása szerint.