Az USA XXIII. alkotmánymódosítása: Washington D.C. elektori joga
Ismerje meg az USA XXIII. alkotmánymódosítását: hogyan biztosítja Washington D.C.-nek az elektori jogot, korlátait és történelmi hatását a választási kollégiumban.
Az Egyesült Államok alkotmányának huszonharmadik módosítása (XXIII. módosítás) kimondja, hogy a Columbia körzetben élő polgárok részt vehetnek az elnökválasztáson azáltal, hogy a Columbia körzetnek választópolgárokat biztosít a választási kollégiumban, mintha az a állam lenne. A módosítást a 86. kongresszus 1960. június 16-án terjesztette elő, és az államok 1961. március 29-én ratifikálták, ezáltal hivatalosan is hatályba lépett.
Képgaléria
2 Képek
Háttér
Amíg a módosítás nem lépett életbe, a Columbia körzet lakói — bár szavaztak helyi és szövetségi adókra — nem rendelkeztek elnökválasztói jogosultsággal. A XXIII. módosítás célja az volt, hogy a fővárosból érkező polgárok — legalább az elnök és alelnök megválasztásában — ne maradjanak ki. A módosítás ratifikálásához a 50 tagállam háromnegyedének jóváhagyása volt szükséges, azaz 38 állam ratifikációja nyomán lépett hatályba.
A módosítás tartalma és jogi hatása
A módosítás szerint a körzet annyi elektort kap, ahány választópolgárral rendelkezne, ha állam lenne; ugyanakkor nem kaphat több elektort, mint a legkevesebb lakosú állam. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a körzet nem lehet háromnál több elektorból álló képviseletnél nagyobb — jelenleg a legkevesebb lakosú állam Wyoming, amely három elektort kap. Így a Columbia körzetnek legfeljebb három szavazata van a választási kollégiumban.
Hatás a választási kollégiumra és a gyakorlatra
A XXIII. módosítás hatására a választási kollégium létszáma azóta a jelenlegi összesen 538 elektorra alakult (ami a képviselők, szenátorok és a körzet elektoraiból tevődik össze). A körzet elektorszavazatait a helyi, népszavazati eredmény alapján nevezzák meg; a gyakorlatban a körzetben alkalmazott módszer a legtöbb államhoz hasonlóan győztes mindent visz elv. A módosítás életbe lépése óta a körzet elektorszavazatai minden elnökválasztáson a Demokrata Párt jelöltjeire érkeztek; a körzet erősen elkötelezett a demokrata jelöltek mellett.
Korlátozások, további viták és politikai következmények
Fontos hangsúlyozni, hogy a XXIII. módosítás kizárólag az elnökválasztásra vonatkozó elektori jogosultságot biztosítja; nem ad jogot a képviseletre a Kongresszusban. A körzet tehát nem kapott szenátorokat vagy képviselőket a módosítás nyomán. Emiatt a Columbia körzet lakói továbbra is szembesülnek azzal a kritikával — amely a helyi politikai mozgalmakban gyakran megfogalmazódik az angol kifejezéssel: “taxation without representation” — hogy nincs teljes körű kongresszusi képviseletük. Ennek orvoslására többször javasolták a körzet állammá nyilvánítását vagy külön képviseleti jogok biztosítását; ezek a kérdések ma is folyamatosan vita tárgyát képezik a szövetségi politikában.
Rövid összefoglalás:
- A XXIII. módosítás lehetővé tette a Columbia körzet lakóinak részvételét az elnökválasztásban azáltal, hogy legfeljebb három elektort biztosít számára.
- A módosítást 1960-ban terjesztették elő, és 1961. március 29-én ratifikálták.
- A módosítás nem biztosít képviseletet a Kongresszusban; a körzet továbbra sem rendelkezik szenátorokkal és csak korlátozott képviselettel bír a képviselőházban.
- A gyakorlatban a körzet elektorszavazatai azóta következetesen a Demokrata Párthoz kerülnek.
Text
1. szakasz.
Az Egyesült Államok kormányának székhelyét képező kerület a Kongresszus által meghatározott módon nevezi ki:Az elnök és az alelnök választóinak száma megegyezik a Kongresszusban a szenátorok és képviselők teljes számával, amelyre a kerület jogosult lenne, ha állam lenne, de semmiképpen sem több, mint a legkevesebb lakosú állam; ezek az államok által kinevezett választókon felül vannak, de az elnök és az alelnök megválasztása szempontjából úgy tekintendők, mint az állam által kinevezett választók; és a kerületben üléseznek és a tizenkettedik módosítási cikkben előírt feladatokat látják el.
2. szakasz.
A Kongresszusnak jogában áll e cikket megfelelő törvényhozás útján végrehajtani.
Háttér:
Az alkotmány ratifikálásakor a nemzet fővárosa New York City volt. Az Alkotmány első cikke8. szakaszának 17. pontja azonban kimondja: {{idézet:A Kongresszusnak hatalmában áll... kizárólagos törvényhozást gyakorolni minden ügyben egy olyan (tíz mérföldet meg nem haladó négyzetméterű) körzetben, amely egyes államok engedményezése és a Kongresszus elfogadása révén az Egyesült Államok kormányának székhelyévé válhat...}}}
Az új főváros helyszínének kiválasztása politikai kompromisszum volt. Alexander Hamilton, az első pénzügyminiszter és a főként északkeleti bankárok elérték, hogy az Egyesült Államok Bankja Philadelphiában kapjon helyet. Cserébe egy külön Columbia kerületet kaptak a Potomac folyón, amely közelebb van a déli államokhoz, és amelyet a Kongresszus ellenőriz.
Washington DC-t 1790. július 16-án alapították a George Washington által kiválasztott helyszínen. Három biztost nevezett ki, hogy előkészítsék a várost az 1800-ra tervezett új kormány számára. Amíg ez zajlott, 1790-től 1800-ig Philadelphia volt a főváros.
1800-ban, a terveknek megfelelően, a Columbia kerület lett a nemzet fővárosa. Akkoriban a lakosság mindössze 5000 fő volt. Kerületként és szövetségi területként a lakosságnak nem volt helyi vagy állami kormánya. A szövetségi választásokon sem szavazhattak.
A Kongresszus által 1960. június 17-én elfogadott és az államok által 1961. március 29-én ratifikált XXIII. módosítás a választási kollégium szempontjából ugyanúgy kezeli a Columbia kerületet, mintha az egy állam lenne. Ezáltal a kerület polgárai szavazati jogot kapnak az elnökválasztáson. A módosítás nem teszi a kerületet állammá, hanem ugyanannyi elektort ad a lakosoknak, mintha állam lenne. De a módosítás szerint nem többet, mint a legkisebb állam. A módosítás nem biztosít a kerület polgárainak képviseletet a Kongresszusban. A kongresszus továbbra is a kerületet irányítja.
Politikai hatás
Míg az 1961-es elfogadás idején a Columbia kerület politikailag semlegesnek számított, azóta a kerület drámaian a Demokrata Párt felé fordult. Az afroamerikaiak nagyobb számban szavaztak, mint az 1940-es és 1950-es években. Az 1970-es népszámlálás szerint a szövetségi kerület 71%-a volt fekete, ami drámai ugrás. Ennek eredményeképpen a kerület 1964 óta minden egyes elnökválasztáson a demokrata jelöltre adta 3 elektori szavazatát. A kerület elektori szavazatai azonban még nem bizonyultak döntőnek az elnökválasztáson. A 23. módosítás ratifikálása óta a legkisebb elektori kollégiumi többség, amelyet demokrata elnök szerzett, az 1976-ban Jimmy Carter által elért 56 szavazatnyi többség volt.
Kérdések és válaszok
K: Mi az Egyesült Államok alkotmányának huszonharmadik módosítása?
V: A huszonharmadik módosítás kiterjeszti az elnökválasztáson való szavazati jogot a Columbia körzetben lakó polgárokra, azáltal, hogy a körzetnek választópolgárokat biztosít a választási kollégiumban, mintha állam lenne.
K: Mikor javasolták a huszonharmadik módosítást?
V: A huszonharmadik módosítást a 86. kongresszus 1960. június 16-án terjesztette elő.
K: Mikor ratifikálták a huszonharmadik módosítást az államok?
V: A huszonharmadik módosítást 1961. március 29-én ratifikálták az államok.
K: Hány elektort kapott a Columbia kerület a módosítás értelmében?
V: A módosítás értelmében a kerület annyi elektort kap, ahány választópolgárt kapna, ha állam lenne, de nem több elektort, mint a legkevesebb lakosú állam (jelenleg Wyoming, amely három elektorral rendelkezik).
K: Lehet-e a Columbia kerületnek háromnál több elektora akkor is, ha állam lenne?
V: Nem, még ha állam lenne is, a kerület lakossága miatt csak három elektorra lenne jogosult.
K: A huszonharmadik módosítás elfogadása óta minden választáson melyik politikai párt elnök- és alelnökjelöltjére adták le a kerület elektori szavazatait?
V: A módosítás elfogadása óta a kerület elektori szavazatait minden választáson a Demokrata Párt elnök- és alelnökjelöltjeire adták le.
K: Mi a célja a huszonharmadik módosításnak?
V: A huszonharmadik módosítás célja, hogy az elnökválasztáson való szavazati jogot kiterjessze a Columbia kerületben lakó polgárokra azáltal, hogy a kerületnek választópolgárokat biztosít a választási kollégiumban, mintha állam lenne.
Kapcsolódó cikkek
Szerző
AlegsaOnline.com Az USA XXIII. alkotmánymódosítása: Washington D.C. elektori joga Leandro Alegsa
URL: https://hu.alegsaonline.com/art/102238
Források
- census.gov : Table 1. Annual Estimates of the Population for the United States, Regions, States, and Puerto Rico: April 1, 2010 to July 1, 2011
- census.gov : State Totals: Vintage 2011
- gpo.gov : "Presidential Electors for D. C. Twenty-Third Amendment"
- heritage.org : "The Constitution and the District of Columbia"
- ushistory.org : "A New National Capital: Washington, D.C."
- washington.org : "Washington, DC History"
- annenbergclassroom.org : "Twenty-third Amendment"