Az Egyesült Államok Alkotmányának huszonharmadik módosítása
Az Egyesült Államok alkotmányának huszonharmadik módosítása (XXIII. módosítás) kiterjeszti az elnökválasztáson való szavazati jogot a Columbia körzetben lakó állampolgárokra, azáltal, hogy a körzetnek választópolgárokat biztosít a választási kollégiumban, mintha egy állam lenne. A módosítást a 86. kongresszus 1960. június 16-án javasolta, és az államok 1961. március 29-én ratifikálták.
A módosítás feltételei szerint a kerület annyi elektort kap, ahány választópolgárral rendelkezne, ha állam lenne, de nem több elektort, mint a legkevesebb lakosú állam (jelenleg Wyoming, amelynek három elektora van); így a kerületnek nem lehet háromnál több elektora. Még ha állam lenne is, a kerület lakossága alapján csak három választójogosultságot kapna. E módosítás elfogadása óta a kerület elektorszavazatai minden választáson a Demokrata Párt elnök- és alelnökjelöltjeire érkeztek.
Text
1. szakasz.
Az Egyesült Államok kormányának székhelyét képező kerület a Kongresszus által meghatározott módon nevezi ki:Az elnök és az alelnök választóinak száma megegyezik a Kongresszusban a szenátorok és képviselők teljes számával, amelyre a kerület jogosult lenne, ha állam lenne, de semmiképpen sem több, mint a legkevesebb lakosú állam; ezek az államok által kinevezett választókon felül vannak, de az elnök és az alelnök megválasztása szempontjából úgy tekintendők, mint az állam által kinevezett választók; és a kerületben üléseznek és a tizenkettedik módosítási cikkben előírt feladatokat látják el.
2. szakasz.
A Kongresszusnak jogában áll e cikket megfelelő törvényhozás útján végrehajtani.
Háttér:
Az alkotmány ratifikálásakor a nemzet fővárosa New York City volt. Az Alkotmány első cikke8. szakaszának 17. pontja azonban kimondja: {{idézet:A Kongresszusnak hatalmában áll... kizárólagos törvényhozást gyakorolni minden ügyben egy olyan (tíz mérföldet meg nem haladó négyzetméterű) körzetben, amely egyes államok engedményezése és a Kongresszus elfogadása révén az Egyesült Államok kormányának székhelyévé válhat...}}}
Az új főváros helyszínének kiválasztása politikai kompromisszum volt. Alexander Hamilton, az első pénzügyminiszter és a főként északkeleti bankárok elérték, hogy az Egyesült Államok Bankja Philadelphiában kapjon helyet. Cserébe egy külön Columbia kerületet kaptak a Potomac folyón, amely közelebb van a déli államokhoz, és amelyet a Kongresszus ellenőriz.
Washington DC-t 1790. július 16-án alapították a George Washington által kiválasztott helyszínen. Három biztost nevezett ki, hogy előkészítsék a várost az 1800-ra tervezett új kormány számára. Amíg ez zajlott, 1790-től 1800-ig Philadelphia volt a főváros.
1800-ban, a terveknek megfelelően, a Columbia kerület lett a nemzet fővárosa. Akkoriban a lakosság mindössze 5000 fő volt. Kerületként és szövetségi területként a lakosságnak nem volt helyi vagy állami kormánya. A szövetségi választásokon sem szavazhattak.
A Kongresszus által 1960. június 17-én elfogadott és az államok által 1961. március 29-én ratifikált XXIII. módosítás a választási kollégium szempontjából ugyanúgy kezeli a Columbia kerületet, mintha az egy állam lenne. Ezáltal a kerület polgárai szavazati jogot kapnak az elnökválasztáson. A módosítás nem teszi a kerületet állammá, hanem ugyanannyi elektort ad a lakosoknak, mintha állam lenne. De a módosítás szerint nem többet, mint a legkisebb állam. A módosítás nem biztosít a kerület polgárainak képviseletet a Kongresszusban. A kongresszus továbbra is a kerületet irányítja.
Politikai hatás
Míg az 1961-es elfogadás idején a Columbia kerület politikailag semlegesnek számított, azóta a kerület drámaian a Demokrata Párt felé fordult. Az afroamerikaiak nagyobb számban szavaztak, mint az 1940-es és 1950-es években. Az 1970-es népszámlálás szerint a szövetségi kerület 71%-a volt fekete, ami drámai ugrás. Ennek eredményeképpen a kerület 1964 óta minden egyes elnökválasztáson a demokrata jelöltre adta 3 elektori szavazatát. A kerület elektori szavazatai azonban még nem bizonyultak döntőnek az elnökválasztáson. A 23. módosítás ratifikálása óta a legkisebb elektori kollégiumi többség, amelyet demokrata elnök szerzett, az 1976-ban Jimmy Carter által elért 56 szavazatnyi többség volt.
Kérdések és válaszok
K: Mi az Egyesült Államok alkotmányának huszonharmadik módosítása?
V: A huszonharmadik módosítás kiterjeszti az elnökválasztáson való szavazati jogot a Columbia körzetben lakó polgárokra, azáltal, hogy a körzetnek választópolgárokat biztosít a választási kollégiumban, mintha állam lenne.
K: Mikor javasolták a huszonharmadik módosítást?
V: A huszonharmadik módosítást a 86. kongresszus 1960. június 16-án terjesztette elő.
K: Mikor ratifikálták a huszonharmadik módosítást az államok?
V: A huszonharmadik módosítást 1961. március 29-én ratifikálták az államok.
K: Hány elektort kapott a Columbia kerület a módosítás értelmében?
V: A módosítás értelmében a kerület annyi elektort kap, ahány választópolgárt kapna, ha állam lenne, de nem több elektort, mint a legkevesebb lakosú állam (jelenleg Wyoming, amely három elektorral rendelkezik).
K: Lehet-e a Columbia kerületnek háromnál több elektora akkor is, ha állam lenne?
V: Nem, még ha állam lenne is, a kerület lakossága miatt csak három elektorra lenne jogosult.
K: A huszonharmadik módosítás elfogadása óta minden választáson melyik politikai párt elnök- és alelnökjelöltjére adták le a kerület elektori szavazatait?
V: A módosítás elfogadása óta a kerület elektori szavazatait minden választáson a Demokrata Párt elnök- és alelnökjelöltjeire adták le.
K: Mi a célja a huszonharmadik módosításnak?
V: A huszonharmadik módosítás célja, hogy az elnökválasztáson való szavazati jogot kiterjessze a Columbia kerületben lakó polgárokra azáltal, hogy a kerületnek választópolgárokat biztosít a választási kollégiumban, mintha állam lenne.
