Lőfegyver (pisztoly, puska) — meghatározás, történet és részei

Lőfegyver (pisztoly, puska) — részletes meghatározás, történeti áttekintés és alkatrészek ismertetése: működés, típusok, technika és biztonság.

Lőfegyver általános értelemben olyan eszköz, amely lőszert (általában egy vagy több fémlövedék, azaz lövedék) kilövésére szolgál. A pisztoly kifejezés jellemzően a kézben fogható, rövidebb csövű lőfegyvereket jelöli, míg a puska hosszabb csövű, vállról tüzelhető lőfegyver. A korai, fából vagy bambuszból készült tüzelőeszközök feltehetően Kínában jelentek meg i.sz. körülbelül 1000 körül, amikor a lőpor használata és a kilövés elve elterjedt. A következő évszázadokban ezek az eszközök Ázsia más részein és Európában is elterjedtek, ahol idővel fémből készített csövekkel és jobb töltetkezeléssel váltak hatékonyabbá. Amikor a tüzelő fegyverek teljesítménye elérte a gyakorlati lőtávolságot és átütőerőt, fokozatosan felváltották a katapultokat, valamint az íjakat és nyilakat a harcmezőkön és vadászaton.

Rövid történeti áttekintés

A lőfegyverek fejlődése főbb állomásokban:

• Korai kínai fegyverek (fából, bambuszból) és a lőpor feltalálása (kb. i.sz. 9–11. század).
• Fémcsövek és lőporos ágyúk megjelenése a középkori Európában (13–15. század).
• Mechanikus gyújtásmódok: matchlock, wheel-lock, majd a flintlock (18. századig fontos fejlesztések).
• Percussion cap (lángtávolító/ütőerő-gyújtás) és az önálló töltények (19. század).
• A széntüzelésű lőpor helyett a smokeless powder (füstnélküli lőpor) megjelenése, ismétlő és automata fegyverek elterjedése (19–20. század).

Fő részei és működése

Minden hordozható lőfegyver alapvető részei közé tartozik a cső, a zár (töltényűr vagy kamra), a gyújtószerkezet és a markolat vagy szár. A katonai és szakmai nyelvben a legfontosabb elemek:

• Cső (barrel) – a lövedék útját vezeti; sok puskacső belső felületén vannak csavarvonalak (rifling), amelyek forgatónyomatékot adnak a lövedéknek, növelve a pontosságot.
• Kamra és zár – ahol a töltény elhelyezkedik és a cső zárt állapotban tartva a tűz feltámasztására szolgál.
• Ravasz (ravasz) és gyújtószerkezet – a lövész az ujjával meghúzza a ravaszt, amely műköbe hozza a kalapácsot vagy ütőt, és a lövés megtörténik.
• Gyújtószerkezet – tartalmazhat kalapácsot, ütőszöget (firing pin), reteszeket és biztosítékokat.
• Tár / csőretartó – több töltény tárolására szolgáló egység (dob, tárcsa vagy szakaszos tölténytár).
• Markolat / tus – a fegyver tartását segíti; puskáknál válltámasz (stock) keményebb egyenletes tartást biztosít.

A működés egyszerűsítve: a gyújtószerkezet meggyújtja a töltet gyutacsát (primer), a lőpor (vagy propelláns) égése nagy nyomást hoz létre, ami kilöki a lövedéket a csövön keresztül a cél felé.

Típusok és működési elvek

Alapvetően két nagy csoportot különböztetünk meg:

• Kézifegyverek (handguns) – ide tartozik a pisztoly és a revolver. Kisebbek, hordozhatóak, rövidebb csővel rendelkeznek. A fél-automata pisztolyok töltényeket adnak be és dobnak ki automatikusan minden lövés után; a revolverek forgódobjában tárolják a töltényeket.
• Hosszúcsövű lőfegyverek – köztük a puska, sörétes puska (shotgun), karabélyok, ismétlő- (bolt-action), félautomata és automata fegyverek. Ezek nagyobb tűzpontosságot és lőtávolságot adnak.

Egyes ismert működési rendszerek: záras ismétlő (bolt-action), karos (lever-action), pump-action, félautomata gázvezérelt vagy zárhúzásos mechanizmusok, valamint teljesen automata tűzvezetés (géppuskák, gépkarabélyok).

Lőszerek, kaliber és ballisztika

A töltény (patron) fő részei: a hüvely (case), a gyutacs (primer), a propelláns (por), és a lövedék (projectile). A lövedék méretét és alakját a kaliber (milliméterben vagy hüvelykben megadva) határozza meg. Vannak centerfire (középgumit gyutacs) és rimfire (peremgyújtású) típusok is (a rimfire például a .22 LR esetén gyakori).

A ballisztika három fő részből áll:

• Belső ballisztika – ami a lövés pillanatában a csőben történik (lőporégés, nyomásképzés).
• Külső ballisztika – a lövedék pályája a cső elhagyása után (munkasebesség, légellenállás, gravitáció hatása).
• Terminális ballisztika – a lövedék és a cél kölcsönhatása (áttörés, rombolás, energiaátadás).

A lövedékek általában nem robbanó fémdarabok; pusztító hatásukat elsősorban nagy mozgási energiájuk és a sebzés módja adja. A sebességük többnyire nagyobb, mint egy nyílvessző vagy lándzsa, ezért hatékonyabb és potenciálisan halálos szerkezetek.

Használat, alkalmazási területek

• Katonai – szándékos alkalmazás harcban; kis- és nagyarányú tűzeszközök egyaránt.
• Rendőrség és biztonsági szolgálatok – fegyverhasználat jogi keretek között a közbiztonság fenntartására.
• Polgári használat – vadászat, sportlövészet, önvédelem és gyűjtés. A felhasználást országonként eltérő szabályok korlátozzák.

Szabályozás és biztonság

A lőfegyverekre vonatkozó törvények és engedélyezési rendszerek országonként jelentősen eltérnek. Sok helyen szükséges:

• engedély (licence) és háttérellenőrzés,
• korhatár és képzés,
• tárolási szabályok (lezárt széf, biztonsági zárak),
• tárkapacitásra és típusokra vonatkozó korlátozások.

Alapvető biztonsági szabályok minden fegyvertípusnál: mindig gondoljuk úgy, hogy a fegyver töltve van; soha ne irányítsuk olyan irányba, amerre nem akarunk lőni; tartsuk az ujjunkat a ravasz mellett vagy ravaszvédőn kívül; biztosítsuk és megfelelően tároljuk a fegyvert, ha nem használjuk.

Karbantartás

A megbízhatóság és biztonság érdekében rendszeres karbantartás szükséges: tisztítás (főként a cső belseje és a zárrendszer), megfelelő kenés, kopott alkatrészek cseréje és időszakos szakértői ellenőrzés.

Összefoglalás

A lőfegyverek (beleértve a pisztoly és a puska kategóriáit) rendkívül sokoldalú, de potenciálisan veszélyes eszközök. Történetük a korai kínai lőporos eszközöktől napjaink modern, precíziós és automata rendszereiig ível. Használatukhoz elengedhetetlen a jogi keretek ismerete, a biztonságos kezelés és a rendszeres karbantartás, valamint a felelős viselkedés minden felhasználó részéről.

Katonai felhasználás

A fegyvereket a hadseregek körülbelül a 14. század óta használják. A muskétáknak nevezett hosszú csövű fegyvereket, amelyeket egy személy tudott hordozni és használni, 1350-ben már használták. Az 1600-as évek körül váltak az európai hadseregek fontos fegyverévé.

A modern hadseregek a "gun" szót a nagyobb tüzérségi ágyúkra használják, amelyekhez több emberre van szükség, és amelyek nagy lőszert lőnek ki. Például a hadihajókon és a tankokon lévő fegyvereket "ágyúnak" nevezik. Ezek lehetnek "toronyban" (forgó talapzaton). A nagy ágyúk általában tüzérségi lövedékeket lőnek ki, amelyek becsapódáskor felrobbannak.

Szinte minden országban a lőfegyverek a hadseregek által használt fő fegyverek. A modern hadseregekben minden katona legalább egy lőfegyverrel rendelkezik alapfelszerelésként. A katonákat kiképzik a lőfegyverek használatára, tisztán tartására és használatra készen tartására.

Szovjet AK-47 egy széles körben használt katonai támadófegyver

Sportcélú felhasználás

A lövészet egy versenysport, amely a pontosság és a gyorsaság tesztelésével jár. Különböző típusú fegyvereket használnak, például pisztolyokat, revolvereket, puskákat, sörétes és légpuskákat. A lövészsportokat a lőfegyverek típusa, a célok és a lőtávolságok szerint osztályozzák. A céllövészet olimpiai sportág.

Az első emberek óta a vadászat életmóddá vált. Egyes helyeken a túlélés kulcsa volt és még ma is az. Az emberiséget a szerszámok használata különbözteti meg a többi állattól. Legalább 2 millió évvel ezelőtt az ember megtanult állatokra vadászni a húsért. Megtanult lándzsákat és fejszéket készíteni és használni. Íjakat és nyilakat legalább 71 000 évvel ezelőtt használtak. A modern vadászat még mindig kezdetlegesebb eszközöket használ. Sok önellátó vadász azonban alkalmazkodott a modern lőfegyverek használatához. A modern országokban a vadászat még mindig megengedett, de már sportnak számít. A vadászat számos állatfaj populációjának szabályozására használható. Mint a fegyvertartás és -használat számos aspektusa, a modern vadászat is ellentmondásos marad. A kézifegyvereket általában nem használják vadászatra.

A vadászpuskát, mint például ezt is, inkább állatok, mint emberek megölésére tervezték.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a fegyver?

K: Hol és mikor készítettek először pisztolyokat?

K: Hogyan váltották fel a fegyverek a katapultokat és az íjakat és nyilakat?

K: Melyek a kézifegyverek alapvető részei?

K: Hogyan lő egy kézifegyver?

K: Miért hatékony fegyverek a pisztolyok?

Keresés betűvel