Az Egyesült Államok alkotmányának 1913. február 3-án ratifikált tizenhatodik módosítása (XVI. módosítás) lehetővé teszi a Kongresszus számára, hogy szövetségi jövedelemadót vezessen be. Ez lehetővé teszi a szövetségi kormány számára, hogy adót szedjen a személyi jövedelemre, függetlenül attól, hogy honnan származik a jövedelem. A tizenhatodik módosítás hatályon kívül helyezte a Legfelsőbb Bíróság 1895-ös, a Pollock kontra Farmers' Loan & Trust Co. ügyben hozott döntését, amelyben a bíróság úgy döntött, hogy a 4000 dollár feletti jövedelmekre kivetett 2 százalékos adó alkotmányellenes. Ez azért volt így, mert a döntés által megsemmisített törvény nem tette lehetővé az arányosítást, a bíróság ellene döntött. A tizenhatodik módosítás lehetővé tette a Kongresszus számára, hogy egységes, közvetlen jövedelemadót vessen ki anélkül, hogy az arányosításra vonatkozna.

Történeti háttér

A 19. század végén és a 20. század elején a szövetségi bevételek döntően vámokból és különféle fogyasztási adókból (excise) származtak. Az ipari társadalom növekedésével és az egyenlőtlen jövedelemeloszlás problémáival párhuzamosan felmerült az igény a központi jövedelemadóra. 1895-ben azonban a Pollock-ügy miatt a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy bizonyos jövedelemadók közvetlen adónak minősülnek, amelyeknek az alkotmány szerint államok szerint arányosítottnak kellett volna lenniük — ez gyakorlatilag meghiúsította a korábbi jövedelemadó-szabályozást. Ennek a jogi akadálynak a megkerülésére terjesztettek elő alkotmánymódosító javaslatot, amelyet a Kongresszus 1909-ben elfogadott és a szükséges számú állam ratifikált 1913-ban.

A módosítás szövege

"The Congress shall have power to lay and collect taxes on incomes, from whatever source derived, without apportionment among the several States, and without regard to any census or enumeration."

Magyarul: "A Kongresszusnak joga van jövedelmekre adót kivetni és beszedni, bármely forrásból származzanak is azok, az egyes államok között való arányosítás nélkül, és minden népszámlálásra vagy összeírásra való tekintet nélkül."

Mit változtatott meg a módosítás és mit nem?

  • Megszűnt az arányosítási követelmény a jövedelemadók esetén: a Kongresszus a módosítás után egységes szövetségi jövedelemadót vethet ki anélkül, hogy az egyes államok népessége arányában osztaná szét az adóteherre eső részeket.
  • Nem adott önmagában teljesen új hatalmat: a módosítás nem teremtett új adóztatási hatáskört, hanem jogilag eltávolította azt az akadályt (az arányosítást), amely a Pollock-döntés miatt létezett.
  • Nem határozott meg adómértékeket vagy beszedési rendszert: ezekről a Kongresszus törvényekben döntött (pl. Revenue Act of 1913), amelyek meghatározták a sávokat, mentességeket és adminisztratív szabályokat.

Joggyakorlat és későbbi értelmezések

A Legfelsőbb Bíróság a módosítást követően több ügyben tisztázta annak hatáskörét. Például a Brushaber v. Union Pacific Railroad Co. (1916) ügyben a bíróság kimondta, hogy a tizenhatodik módosítás valóban eltávolította az arányosítási követelményt az adóztatás alól, így a szövetségi jövedelemadó alkotmányos alapját biztosítja. A későbbi döntések foglalkoztak azzal is, hogy mely típusú bevételek minősülnek jövedelemnek, illetve hogyan viszonyulnak a jövedelemadóhoz különböző típusú tőke- és üzleti jövedelmek.

Gazdasági és politikai hatások

  • A szövetségi jövedelemadó rövid időn belül fontos bevételi forrássá vált; különösen I. világháború, majd a két világháború és a New Deal korszak során nőtt meg jelentősen az állami bevételek aránya a GDP-ben.
  • A jövedelemadó bevezetése lehetővé tette a progresszív adórendszer kialakulását, ahol a magasabb jövedelműek arányosan nagyobb adóterhet viselnek.
  • Az állami újraelosztás, szociális programok és a modern költségvetési politika finanszírozása nagymértékben a jövedelemadó bevételeire épül.

Rövid összefoglalás

A XVI. módosítás kulcsfontosságú lépés volt az amerikai adózás történetében: jogilag lehetővé tette a szövetségi jövedelemadó kivetését arányosítási követelmény nélkül, így megnyitotta az utat a modern, központilag szabályozott jövedelemadó-rendszer felé. Bár maga a módosítás nem határozta meg az adórendszer részleteit, törvényhozói intézkedések és bírósági értelmezések alakították ki azokat az elveket és gyakorlatot, amelyeket ma is ismerünk.