Az Egyesült Államok alkotmányának tizenkettedik módosítása

Text

A választók saját államukban gyűlnek össze, és szavazással választják meg az elnököt és az alelnököt, akik közül legalább az egyik nem lehet ugyanazon állam lakosa, mint ők maguk; szavazólapjaikon megnevezik az elnöknek, illetve külön szavazólapokon az alelnöknek megszavazott személyt, és külön listát készítenek az elnöknek és az alelnöknek megszavazott személyekről, valamint az egyes személyekre leadott szavazatok számáról, mely listákat aláírják és hitelesítik, és lepecsételve eljuttatják az Egyesült Államok kormányának székhelyére, a szenátus elnökének címezve; -- a Szenátus elnöke a Szenátus és a Képviselőház jelenlétében felbontja az összes tanúsítványt, és a szavazatokat ezután meg kell számolni; -- az a személy lesz az elnök, aki a legtöbb szavazatot kapta az elnöki tisztségre, ha ez a szám a kijelölt elektorok teljes számának többsége; ha pedig senki sem rendelkezik ilyen többséggel, akkor a Képviselőház az elnöknek szavazott személyek listáján a háromnál nem több szavazatot kapó személyek közül azonnal, szavazással választja meg az elnököt. Az elnök megválasztásakor azonban a szavazatokat államok szerint kell leadni, minden állam képviselője egy szavazattal rendelkezik; a határozatképességhez az államok kétharmadának egy vagy több tagjából kell állnia, és a választáshoz az összes állam többsége szükséges. [És ha a képviselőház nem választ elnököt, amikor a választás joga rájuk száll, a következő március negyedik napjáig, akkor az alelnök jár el elnökként, mint az elnök halála vagy egyéb alkotmányos akadályoztatása esetén. --]* Az a személy lesz az alelnök, aki a legtöbb szavazatot kapja, ha ez a szám a kijelölt elektorok teljes számának többsége, és ha egyik személy sem rendelkezik többséggel, akkor a listán szereplő két legmagasabb szám közül a Szenátus választja meg az alelnököt; a szenátorok teljes számának kétharmada határozatképes, és a választáshoz a teljes szám többsége szükséges. Az elnöki tisztségre alkotmányosan alkalmatlan személy azonban nem választható az Egyesült Államok alelnöki tisztségére.

Háttér:

Az 1787-es alkotmányozó gyűlés több különböző javaslatot is megvitatott az elnök megválasztására vonatkozóan. Egyesek azt akarták, hogy a Kongresszus válassza meg az elnököt. Más javaslatok szerint az állam törvényhozása, az állam kormányzója vagy egy kongresszusi bizottság választotta volna meg. A konvenció vége felé a kérdést a tizenegyek bizottságának nevezett bizottságnak adták át a fennmaradt ügyek miatt. Ők dolgozták ki az elektori kollégiumnak nevezett rendszert. A tervet elfogadták, és az Alkotmányhoz csatolták.

1789-ben a választói kollégium egyhangúlag George Washingtont választotta első elnökké. Őt 1792-ben újraválasztották. Mindkét esetben ő volt az egyetlen elnök, aki az összes elektori szavazatot megkapta. Az 1796-os választásokon Washington visszautasította a jelöltséget. Alelnöke, John Adams, és az alelnöke, Thomas Pinckney indult az elnöki, illetve az alelnöki posztért. Alexander Hamilton megpróbálta felhasználni befolyását, hogy Pinckney több szavazatot szerezzen, így Adams ismét alelnök lett. A terv azonban visszafelé sült el, amikor Thomas Jefferson több szavazatot kapott, mint Pinckney, de Adams több elektori szavazatot szerzett. Így Adams lett az elnök és Jefferson az alelnök.

Az 1800-as elnökválasztás megmutatta a választási kollégiumi rendszer mély problémáit. Jefferson ismét Adams ellen indult. Mindkettőjüknek volt indulója. A Federalista Párt részéről ismét Pinckney volt Adams futótársa. Aaron Burr volt Jefferson futótársa a Demokrata-Republikánus Párt színeiben. Jefferson és Burr ugyanannyi szavazatot kapott, ami holtversenyt eredményezett az azonos politikai párt két jelöltje között. Az alkotmány értelmében a kérdést a képviselőháznak kellett eldöntenie. A képviselőházban 35 szavazattal ismét döntetlenre álltak. Csak a 36. szavazásra sikerült feloldani a holtpontot, és Jeffersont választották elnökké.

A probléma megoldása a tizenkettedik módosítás lett. A Kongresszus 1803. december 9-én terjesztette elő. Három nappal később az államok elé terjesztették ratifikálásra. A tizenhét államból (akkoriban) tizennégy ratifikálta, és a módosítás 1804. szeptember 25-én került be az alkotmányba.

Rendelkezések

A tizenkettedik módosítás értelmében a választási kollégium nagyjából változatlan maradt. Az elnök és az alelnök megválasztásának folyamata azonban megváltozott. A tizenkettedik módosítás értelmében a választópolgárnak külön kell szavaznia az elnökre és az alelnökre. Ha senki sem kapja meg a szavazatok többségét, az eljárás ugyanaz marad, mint korábban; a képviselőház dönt.