Alkotmányozó Gyűlés (Egyesült Államok)

Viták

A legtöbb vita a szenátus összetételéről és megválasztásáról szólt. Más nézeteltérések az "arányos képviselet" meghatározásának módját érintették (hogy a rabszolgák vagy más vagyontárgyak is beletartozzanak-e). Dönteniük kellett arról, hogy a végrehajtó hatalmat három személy között osszák-e fel, vagy egyetlen elnökbe fektessék a hatalmat. Azt is ki kellett találniuk, hogyan válasszák meg az elnököt, milyen hosszú legyen a hivatali ideje, és hogy indulhat-e az újraválasztásért. Kérdéses volt az is, hogy milyen bűncselekményeket lehessen vád alá helyezni. A Konvent ideje nagy részét ezeknek a kérdéseknek a eldöntése töltötte ki, miközben a törvényhozás, a végrehajtó és a bírói hatalom hatáskörét nem nagyon vitatták. Miután a Konvent megkezdődött, a küldöttek először a Konvent alapelveiről állapodtak meg, majd egyetértettek Madison Virginia-tervével, és elkezdték azt módosítani. A július 4-i szünet alatt összeült egy Részletes Bizottság, amely egy nyers tervezetet készített. Ennek a nyers tervezetnek a nagy része megmaradt, és megtalálható az alkotmány végleges változatában. A végső kérdések megoldása után a Stílusbizottság elkészítette a végleges változatot, amelyet megszavaztak és elküldtek az államoknak.

A Virginia-terv

James Madison 1787 telét azzal töltötte, hogy tanulmányt készített a történelem különböző szövetségeiről. Rengeteg ismerettel és elképzeléssel felvértezve érkezett Philadelphiába, hogy milyen legyen az Egyesült Államok kormánya. Tervét Edmund Randolph, Virginia kormányzója terjesztette a Konvent elé. Ez lett az Egyesült Államok alkotmánya szerinti új kormányzat nagy vonalakban való felvázolása. Tervében három kormányzati ágat irányzott elő, fékekkel és ellensúlyokkal, amelyek megakadályozzák, hogy bármelyik ág visszaéljen a hatalmával. Madison elképzelése szerint a törvényhozás két házból állt. Az egyikben a nép által három évre választott tagok ülnének. A másiknak a tagjait az állami törvényhozások választanák meg, és 7 évre szólna. Mindkettőben az ország lakossága határozná meg a képviselői helyeket.

Még két terv

Miután két hétig vitáztak a virginiai tervről, William Patterson bemutatta a New Jersey-tervnek, a Patterson-tervnek és a kisállami tervnek nevezett tervét. Ez nagyon hasonlított a Konföderációs Cikkelyekhez, és egykamarás (egyházi) törvényhozást tartalmazott. Minden államnak egy szavazata lett volna. Volt egy olyan elképzelése, amelyet megtartottak; hogy a szövetségi törvényekkel ellentétes állami törvényeket érvénytelenítik.

Egy harmadik tervet Alexander Hamilton ajánlott fel. Ez a brit alkotmány másolata volt. Ez is kétkamarás volt, egy felsőházzal és egy törvényhozással, amelyben a tagok jó magaviseletük alapján szolgáltak.

Az Egyesült Államok Alkotmányának aláírása

A megoldás

Végül kompromisszumot kötöttek mindhárom terv között. Az új kormánynak egy felsőháza lett volna, amelyben minden államból egyenlő számú képviselőt delegáltak volna, és egy alsóház, amelynek képviselete a lakosságszámon alapult volna. A végrehajtó hatalom a külügyekkel kapcsolatos legtöbb feladatot a végrehajtó hatalomra bízná, míg más fontos hatáskörök, mint például a szerződések ratifikálása, a törvényhozó hatalom hatáskörébe tartoznának. Miután az új alkotmányt az államok ratifikálták, az 1789-ben lépett hatályba.