Philadelphiai Alkotmányozó Konvent (1787) — az USA alkotmányának megalkotása

Philadelphiai Alkotmányozó Konvent (1787) — titkos vitáktól Washington elnökletéig: hogyan született az USA alkotmánya Madison és Hamilton kulcsszerepével.

Az Alkotmányozó Konvent (más néven Philadelphiai Konvent) 1787. május 25-től szeptember 17-ig tartott a pennsylvaniai Philadelphiában. Bár a Konventet a Konföderációs Cikkelyek felülvizsgálatára hívták össze, már a kezdetektől fogva világossá vált, hogy sok tag, köztük James Madison és Alexander Hamilton, inkább egy új kormány létrehozását tervezte, mintsem a meglévő kormányzat kijavítását. A küldöttek George Washingtont választották meg a Konvent elnökének. A Konvent eredménye az Egyesült Államok alkotmányának megalkotása volt. Ez teszi a gyűlést az Egyesült Államok történetének egyik legjelentősebb eseményévé.

Előkészületek és részvétel

Az 55 küldött többsége törvényhozói vagy hivatali tapasztalattal rendelkező politikus volt, köztük Benjamin Franklin, James Madison, Alexander Hamilton, Gouverneur Morris, és több más ismert alak. Rhode Island nem küldött képviselőt, ezért a Konvent de facto 12 állam küldötteivel folyt. A gyűlések zárt ajtók mögött zajlottak: a titoktartás szabálya miatt a nyilvánosság, a sajtó és a közönség kizárva volt, így a tárgyalások nyugodt és szabaddá tették a kompromisszumok kialakítását.

Fő kérdések és javaslatok

• Virginia-terv (James Madison által inspirálva): erős központi kormányzatot és kétkamarás törvényhozást javasolt, ahol a képviselet a népességen alapul.
• New Jersey-terv (William Paterson): a Konföderációs Cikkelyek javítását támogatta, egykamarás törvényhozással és egyenlő állami képviselettel.
• Connecticut-kompromisszum (Great Compromise): kétkamarás törvényhozást alakított ki — a Képviselőház népességalapú, a Szenátus pedig államonként két-két szenátorból áll.
• Rabszolgaság és képviselet: a háromötödös kompromisszum (Three-Fifths Compromise) meghatározta, hogyan számítsák be a rabszolgákat a képviselet és az adózás szempontjából.
• Kereskedelem és rabszolga-kereskedelem: a kereskedelmi kompromisszum korlátozta a Kongresszus hatalmát a rabszolga-kereskedelem betiltására egészen 1808-ig.
• Végrehajtó hatalom: létrejött az elnöki hivatal, meghatározva a választási rendszert (Electoral College), az elnök hatalmát és a vétójog lehetőségét.
• Igazságszolgáltatás: megfogalmazták a szövetségi bírósági rendszer alapjait és a Legfelsőbb Bíróság szerepét.

Munkamódszer és dokumentáció

A Konvent munkáját szigorú titoktartás jellemezte: a küldöttek nem beszélhettek kinti nyilvánossággal az ülésen elhangzottakról. Ennek ellenére James Madison részletes jegyzetei — melyeket később publikáltak — az egyik legfontosabb forrásai a Konvent eseményeinek és a viták megértésének.

Aláírás és ratifikáció

Az elkészült dokumentumot 1787. szeptember 17-én írták alá a Konvent küldöttei (a jelenlévők többsége). Az Alkotmány hatályba lépéséhez a tagállamok ratifikációja volt szükséges: ehhez a 13 állam közül kilenc jóváhagyása kellett. Heves viták után a ratifikációs folyamat során a Federalisták (az alkotmányt támogató csoport) és az Anti-Federalisták (több jogot a tagállamoknak, valamint alapvető jogok garantálását követelő ellenzők) versengtek; a Federalisták közül különösen Alexander Hamilton, James Madison és John Jay írták a Federalist Papers cikkgyűjteményt, hogy a ratifikációt népszerűsítsék. A kilencedik állam, New Hampshire 1788 júniusában ratifikálta az alkotmányt, majd az új kormány 1789 márciusában kezdte meg működését. A Bill of Rights (a jogok kiegészítése) 1789-ben került elfogadásra és 1791-ben ratifikálták, ami sok Anti-Federalista aggályt orvosolt.

Jelentőség és örökség

Az 1787-es Philadelphiai Konvent munkája alapvetően átalakította az észak-amerikai politikai berendezkedést: megszületett egy tartós alkotmányos rendszer, amely a hatalmi ágak szétválasztásán, az ellenőrzések és egyensúlyok elvén és a rugalmas alkotmányos módosítás lehetőségén alapul. Az Alkotmány – bár eredetileg kompromisszumok láncolataként jött létre, és számos hibával terhelt volt, különösen a rabszolgaság kérdésében – hosszú távon az Egyesült Államok politikai stabilitásának egyik sarokköve lett, és jelentős hatást gyakorolt más országok alkotmányos gondolkodására is.

Viták

A legtöbb vita a szenátus összetételéről és megválasztásáról szólt. Más nézeteltérések az "arányos képviselet" meghatározásának módját érintették (hogy a rabszolgák vagy más vagyontárgyak is beletartozzanak-e). Dönteniük kellett arról, hogy a végrehajtó hatalmat három személy között osszák-e fel, vagy egyetlen elnökbe fektessék a hatalmat. Azt is ki kellett találniuk, hogyan válasszák meg az elnököt, milyen hosszú legyen a hivatali ideje, és hogy indulhat-e az újraválasztásért. Kérdéses volt az is, hogy milyen bűncselekményeket lehessen vád alá helyezni. A Konvent ideje nagy részét ezeknek a kérdéseknek a eldöntése töltötte ki, miközben a törvényhozás, a végrehajtó és a bírói hatalom hatáskörét nem nagyon vitatták. Miután a Konvent megkezdődött, a küldöttek először a Konvent alapelveiről állapodtak meg, majd egyetértettek Madison Virginia-tervével, és elkezdték azt módosítani. A július 4-i szünet alatt összeült egy Részletes Bizottság, amely egy nyers tervezetet készített. Ennek a nyers tervezetnek a nagy része megmaradt, és megtalálható az alkotmány végleges változatában. A végső kérdések megoldása után a Stílusbizottság elkészítette a végleges változatot, amelyet megszavaztak és elküldtek az államoknak.

A Virginia-terv

James Madison 1787 telét azzal töltötte, hogy tanulmányt készített a történelem különböző szövetségeiről. Rengeteg ismerettel és elképzeléssel felvértezve érkezett Philadelphiába, hogy milyen legyen az Egyesült Államok kormánya. Tervét Edmund Randolph, Virginia kormányzója terjesztette a Konvent elé. Ez lett az Egyesült Államok alkotmánya szerinti új kormányzat nagy vonalakban való felvázolása. Tervében három kormányzati ágat irányzott elő, fékekkel és ellensúlyokkal, amelyek megakadályozzák, hogy bármelyik ág visszaéljen a hatalmával. Madison elképzelése szerint a törvényhozás két házból állt. Az egyikben a nép által három évre választott tagok ülnének. A másiknak a tagjait az állami törvényhozások választanák meg, és 7 évre szólna. Mindkettőben az ország lakossága határozná meg a képviselői helyeket.

Még két terv

Miután két hétig vitáztak a virginiai tervről, William Patterson bemutatta a New Jersey-tervnek, a Patterson-tervnek és a kisállami tervnek nevezett tervét. Ez nagyon hasonlított a Konföderációs Cikkelyekhez, és egykamarás (egyházi) törvényhozást tartalmazott. Minden államnak egy szavazata lett volna. Volt egy olyan elképzelése, amelyet megtartottak; hogy a szövetségi törvényekkel ellentétes állami törvényeket érvénytelenítik.

Egy harmadik tervet Alexander Hamilton ajánlott fel. Ez a brit alkotmány másolata volt. Ez is kétkamarás volt, egy felsőházzal és egy törvényhozással, amelyben a tagok jó magaviseletük alapján szolgáltak.

Az Egyesült Államok Alkotmányának aláírása

Kérdések és válaszok

K: Mikor és hol tartották az alkotmányozó gyűlést?

K: Mi volt az Alkotmányozó Konvent célja?

K: Ki elnökölt az Alkotmányozó Konventben?

K: Mi volt az Alkotmányozó Konvent eredménye?

K: Miért tartják az Alkotmányozó Konventet az Egyesült Államok történetének egyik legjelentősebb eseményének?

K: Mi az Alkotmányozó Konvent másik neve?

K: Ki volt az Alkotmányozó Konvent két fontos tagja?

Keresés betűvel