Az 1919. január 17-én ratifikált és egy évvel később hatályba lépett tizennyolcadik alkotmánymódosítás (XVIII. módosítás) megtiltotta az alkoholtartalmú italok előállítását, szállítását és árusítását az Egyesült Államokban. A Volstead-törvényt a Kongresszus fogadta el a tizennyolcadik módosítás érvényre juttatása érdekében. Ez azonban nem tiltotta meg az alkoholfogyasztást. Ezzel kezdődött az amerikai történelemben a szesztilalom korszakának nevezett időszak. Ez volt a törvény elleni tömeges polgári engedetlenség időszaka. Azok, akik megengedhették maguknak a csempészett szeszes ital magasabb árát, illegális bárokba, úgynevezett speakeasykba jártak. A munkásosztálybeliek inkább otthon fogyasztották a holdfényt és az úgynevezett fürdőkád gint. A tizennyolcadik módosítás nagy kudarcnak bizonyult. Az amerikaiak többet kezdtek inni, mint korábban, és ez a bűnözés jelentős növekedését okozta. A tizennyolcadik módosítást később a huszonegyedik módosítás hatályon kívül helyezte. Ez maradt az egyetlen olyan módosítás, amelyet egy másik alkotmánymódosítással hatályon kívül helyeztek.
Előzmények és okok
A szesztilalomhoz vezető mozgalom több évtizeden át épült. A 19. század végétől aktív temperancia- és társadalomreform-csoportok — köztük a Women's Christian Temperance Union és az Anti-Saloon League — politikai és társadalmi nyomásgyakorlással harcoltak az alkohol visszaszorításáért. A mozgalom mögött erkölcsi, egészségügyi és családvédelmi érvek álltak, de szerepet játszottak gazdasági és etnikai előítéletek is: a városi ipari munkásság és bizonyos bevándorló csoportok italfogyasztása politikai célponttá vált. Az első világháború alatt a gabona megtakarítására és a hazafias érzelmekre hivatkozva tovább erősödött a tiltáspárti érvelés.
A jogi keret: az alkotmánymódosítás és a Volstead-törvény
A tizennyolcadik módosítás formálisan tiltotta a „alkoholtartalmú italok” előállítását, eladását és szállítását az Egyesült Államok területén. A részletszabályokat a Volstead-törvény (formálisan: National Prohibition Act) határozta meg, amely pontosan definiálta, mi számít tiltott italként (a törvény eredetileg a 0,5% ABV-nél magasabb alkoholtartalmat tekintette „intoxicating”-nek), továbbá szabályozta a végrehajtást és kivételeket (például gyógyászati és vallási célú korlátozott felhasználásokat).
Fontos megjegyezni, hogy az alkotmánymódosítás közvetlenül nem büntette meg az alkoholfogyasztást; a hangsúly a gyártásra, forgalmazásra és kereskedelemre esett. Az egyes államok helyi törvényei és végrehajtó gyakorlata azonban eltérhettek.
Végrehajtás és társadalmi hatások
A mindennapi tapasztalatok alapján a szesztilalom végrehajtása súlyos nehézségekbe ütközött. Az állami és szövetségi ügynökségek — köztük a későbbi Prohibition Bureau — alulfinanszírozottak és gyakran korrumpálhatók voltak. A tiltásból gyorsan kiépült a feketepiac: csempészet (bootlegging), házi főzés (moonshine) és megszaporodó illegális bárok, azaz speakeasyk jöttek létre.
Az egyik legjelentősebb következmény a szervezett bűnözés megerősödése volt. Híres gengszterek és bűnszövetkezetek — például az olyan közismert alakok, mint Al Capone — a tiltott italkereskedelemből hatalmas bevételekre tettek szert. A tiltás ugyanakkor nemcsak a bűnözés növekedését hozta, hanem adóbevételek kiesését is, ami a későbbi gazdasági problémák egyik eleme lett.
Kulturális és társadalmi következmények
A tiltás időszaka jelentős kulturális változásokat hozott: megváltozott a városi éjszakai élet, a jazz és a kabarék térnyerése összekapcsolódott a speakeasy kultúrával. A különböző társadalmi rétegek eltérően reagáltak — míg egyesek nyíltan megszegték a törvényt, mások a törvénynek megfelelően éltek, vagy a helyi „dry” (tiltó) intézkedéseket támogatták.
A visszavonás
A gazdasági válság, a tiltásból származó bűnözés és a növekvő közvéleményi ellenállás hozzájárult ahhoz, hogy a szövetségi politika iránya megforduljon. A szesztilalmat a huszonegyedik módosítás törölte el 1933-ban, ez lett az egyetlen alkotmánymódosítás, amelyet egy másik módosítás hatályon kívül helyezett. A visszavonás részben az adóbevételek növelését és a munkahelyteremtést is célozta a Nagy Gazdasági Világválság idején.
Összegzés
A tizennyolcadik alkotmánymódosítás és a szesztilalom időszaka tanulságos példa arra, hogyan vezethet egy széles társadalmi mozgalomból fakadó jogszabály olyan váratlan következményekhez, amelyek ellentétesek lehetnek eredeti céljaival. A tiltás rövid távon nem csökkentette az alkoholfogyasztást a várt mértékben, ugyanakkor erősítette a bűnözést és a fekete gazdaságot, végül a politikai és gazdasági realitások visszavezették az országot a szabályozott forgalomhoz.