Archaeopteryx: júra kori átmeneti madár–dinoszaurusz fosszília
Archaeopteryx: a felső-júra ikonikus átmeneti fosszíliája — madár és dinoszaurusz kapcsolat, leletek, tollak és evolúciós jelentőség részletes bemutatása.
Az Archaeopteryx az egyik legfontosabb fosszília, amelyet valaha felfedeztek. Ez egy madár a felső jura korból, körülbelül 150 millió évvel ezelőttről. A nem őslábú theropoda dinoszauruszok és a madarak közötti evolúciós kapcsolatot mutatja be. Az első Archaeopteryxet 1860-ban találták meg a bajorországi Solnhofen közelében, Németországban. Mára tíz csontvázat és egy tollat találtak az Archaeopteryxből.
Az Archaeopteryx úgy nézett ki, mint egy kis húsevő dinoszaurusz, szárnyakkal és tollakkal. Szája fogakkal, karmaival a kezén és hosszú farkával rendelkezett. Ma már tudjuk, hogy a dromaeosaurusok, és valószínűleg a legtöbb theropoda madárhoz hasonlított, és sokuknak volt tollazatuk. A mai dél-amerikai hoatzinok szárnyán fiatalon, amikor megszületnek, karmok vannak, akárcsak az Archaeopteryxnek.
Miért különleges az Archaeopteryx?
Név és kor: A név görög eredetű, jelentése „ős- vagy ősi szárny” (archaios = ősi, pteryx = szárny). A leletek a felső jura korból származnak, nagyjából 150 millió évesek, és a Solnhofen-féle finomrétegű litográfiai mészkő biztosította a részletes megőrződést.
Átmeneti jellegek: Az Archaeopteryx kombinálja a dinoszauruszokra jellemző vonásokat (fogak a csőrben, hosszú csontos farok, háromujjú kéz karmokkal, több dinoszaurusz-jellegű csontforma) és a madarakra jellemző tulajdonságokat (tollak, repülésre utaló szárnyváz, kulcscsontból kialakuló kacsánt, azaz furcula). Ezért fontos példája a „átmeneti fosszíliáknak”, amelyek alátámasztják az evolúciós elméletet.
Megjelenés és életmód
Méret és alak: Az Archaeopteryx általában egy varjúhoz vagy kisebb sirályhoz hasonlítható: testhossza kb. 40–50 cm, testsúlya valószínűleg 0,5–1 kg körüli volt. Testfelépítése alapján valószínűleg ügyes mászó és rövid távú repülő vagy sikló mozgásra alkalmas volt.
Tollazat és repülés: A fosszíliákon jól megőrződtek a szárny- és farktollak lenyomatai. A főfedőtollak aszimmetrikusak voltak — ez a modern repülőmadarakon is jellemző és a repüléshez szükséges aerodinamikai tulajdonságokra utal. Azonban az Archaeopteryx nem rendelkezett olyan fejlett, átdolgozott vállövvel és erős, nagy szegycsonti taréjjal (kellő hely a nagy repülő izmoknak), mint a modern madarak, ezért a kutatók szerint a repülése valószínűleg rövid, gyors csapásokból álló, vagy gliding-szerű volt — a teljesen fejlett, hosszú távú erőteljes repülés kérdése vitatott.
Tudományos jelentőség és kutatástörténet
Felfedezés és hatás: Az első toll-leletet 1860 körül találták, majd hamarosan feltárták az első csontvázakat is. Az Archaeopteryx felfedezése kulcsfontosságú volt: közvetlenül Darwin és a természetes kiválasztás elméletének korai vitái után jelent meg, és erős bizonyítékként szolgált arra, hogy a madarak evolúciósan kapcsolódnak a dinoszauruszokhoz.
Rendszertan: Korábban sokan az első madárként tekintettek rá; ma általánosabb nézet, hogy az Archaeopteryx egy korai, de nem feltétlenül közvetlen ős az összes mai madár számára — inkább a madarak felé vezető ág egyik korai képviselője (az úgynevezett „stem avialan” csoport tagja).
Leletek és példányok
Leletek száma: A solnhofeni mészkőmezőkön több példányt is feltártak: a fosszíliák között vannak kisebb töredékek, jól megőrzött csontvázak és tolllenyomatok. Ezek a példányok lehetővé tették a részletes anatómiai vizsgálatokat és az összehasonlítást más theropodákkal és korai madarakkal. (A leletek pontos száma a kutatások és leletek újabb vizsgálatai alapján változhat.)
Fontos jellemzők a csontvázon: a furcula (kulcscsonti összeköttetés), a modern típusú (de egyszerűbb) szárnyváz, csontozott farok (nem rövidült el teljesen csigolyákká, ahogy a modern madarakban), fogazott csőr és kéz-karmai — mindezek együttesen világosan mutatják a keveredő vonásokat.
Mai nézetek és kapcsolódó felfedezések
Az elmúlt évtizedekben Kínában és más helyeken talált tollas theropoda leletek (például dromaeosauridák, troodontidák és más korai avialanok) tovább árnyalták a képet: látható, hogy a tollazat és más madárszerű vonások a theropodák között meglehetősen elterjedtek voltak. Ennek következtében az Archaeopteryx szerepét ma a madarak evolúciójában a kutatók úgy értékelik, mint fontos korai híd-formát, de nem feltétlenül az egyetlen vagy kizárólagos őstípust.
Összefoglalás
Az Archaeopteryx kulcsfontosságú fosszília: egyszerre bizonyítja a tollak és más madár-jellegű szervek kialakulását a dinoszauruszok között, és illusztrálja, hogyan lehetnek átmeneti formák a nagy evolúciós változások során. A Solnhofen-leletek részletessége különösen értékes a paleontológiai kutatás számára, és az Archaeopteryx továbbra is az egyik legismertebb és legtárgyaltabb őslény a tudományban és a közérdeklődésben.
A berlini archeopteryx (eredeti)
A londoni példány (öntvény)
Az elemzés
Thomas Henry Huxley ("Darwin buldogja"), aki összehasonlító anatómus volt, közel 150 évvel ezelőtt tanulmányt készített erről. Az Archaeopteryxet egy kis theropoda dinoszaurusszal, a Compsognathusszal hasonlította össze. Ez a két fosszília ugyanarról a helyről származik: Solnhofenből, Bajorországból, Németországból. A rétegek a jura időszak végéről származnak, körülbelül 144 millió évvel ezelőttről. Kimutatta, hogy a kettő nagyon hasonlít egymásra, kivéve az Archaeopteryx elülső végtagjait és tollait.
Huxley tanulmánya megmutatta a madarak és a hüllők közötti alapvető kapcsolatot. A Sauropsida cím alatt egyesítette őket. Az Archaeopteryxről és a madarak eredetéről írt tanulmányai akkoriban és ma is nagy érdeklődésre tartanak számot. Huxley arra a következtetésre jutott, hogy a madarak kis húsevő dinoszauruszokból fejlődtek ki.
Mai állapot
Az Archaeopteryx előtti időkből csak egyetlen dinobolygó madarat találtak. Ez az Anchiornis huxlei, 160-155 millió évvel ezelőttről származik. Mind az első, mind a hátsó lábain tollak voltak, és minden bizonnyal tudott siklani. Lehet, hogy tudott repülni, de az is lehet, hogy nem. Ez a felfedezés azt jelenti, hogy nem mondhatjuk, hogy az Archaeopteryx az első ismert madár, de a tudományhoz való hozzájárulása óriási volt. Most már biztosan tudjuk, hogy a kis theropoda dinoszauruszok egy egész csoportjának voltak tollai, és hogy a repülés a tollak későbbi, másodlagos használata volt. A tollak első felhasználási területe a hőmérsékletszabályozás volt, és valószínűleg a jelzés (lásd Epidexipteryx).
Közvetlenül ősi vagy nem?
Lehet, hogy az Archaeopteryx nem minden madár közvetlen őse, de ettől még kiváló átmeneti fosszília.
"Az Archaeopteryx például nem feltétlenül közvetlenül a madarak őse. Lehet, hogy egy mellékágon élő faj volt. Ez azonban semmiképpen sem zárja ki, hogy átmeneti formának vagy az evolúció bizonyítékának tekintsük. Az evolúció azt jósolja, hogy ilyen fosszíliák létezni fognak, és ha nem lenne kapcsolat a hüllők és a madarak között, akkor az Archaeopteryx nem létezne, akár közvetlen ősalak, akár nem".
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az Archaeopteryx?
V: Az Archaeopteryx egy repülő dinoszaurusz a felső jura korból, körülbelül 150 millió éves.
K: Mi a jelentősége az Archaeopteryxnek?
V: Az Archaeopteryx azért fontos, mert megmutatja a nem őslábú theropoda dinoszauruszok és a madarak közötti evolúciós kapcsolatot.
K: Az Archaeopteryx a modern madarak őse?
V: Nem, az Archaeopteryx nem a modern madarak őse.
K: Hol találták meg az első Archaeopteryxet?
V: Az első Archaeopteryxet 1860-ban találták meg a bajorországi Solnhofen közelében, Németországban.
K: Hány Archaeopteryx-csontvázat találtak eddig?
V: Mára tíz csontvázat és egy tollat találtak az Archaeopteryxből.
K: Milyen fizikai jellemzői vannak az Archaeopteryxnek?
V: Az Archaeopteryx egy kis húsevő dinoszaurusz volt, tollakkal és szárnyakkal. Szája fogakkal, karmaival a kezén és hosszú farkával rendelkezett.
K: Milyen más kihalt theropodák hasonlítottak a madarakra, és rendelkeztek tollakkal?
V: Ismert, hogy a dromaeoszauruszok és valószínűleg a legtöbb kihalt theropoda úgy nézett ki, mint a madarak, és tollakkal rendelkezett.
Keres