Növényevő

A cellulóz emésztése

A növényi sejtfalak nagyrészt cellulózból állnak. A cellulózt egyetlen állat sem képes önmagában megemészteni. A bélflórát veszik igénybe, amelynek egy része egy celluláz nevű enzimet termel. Ez a szimbiózis egyik példája.

Növényevő-növény kölcsönhatások

A ragadozó-zsákmány kölcsönhatások elmélete szerint a növényevők és a növények közötti kapcsolat ciklikus. Amikor a zsákmányállatok (növények) nagy számban vannak jelen, ragadozóik (növényevők) száma növekszik, ami csökkenti a növénypopulációt, ami viszont a növényevők számának csökkenését okozza. A zsákmányállat-populáció végül helyreáll, és új ciklus kezdődik. Ez arra utal, hogy a növényevők populációja a táplálékforrás, jelen esetben a növény teherbíró képessége körül ingadozik.

Mindig lesznek olyan növényi zónák, amelyeket a növényevők nem találnak meg. Ez fontos az olyan növényevők számára, amelyek csak egy növényfajjal táplálkoznak: megakadályozza, hogy ezek a specialisták kiirtják a táplálékforrásukat. Egy második növénytípus elfogyasztása segít a növényevők populációinak stabilizálásában. A két vagy több növénytípus közötti váltakozás a növényevő számára populációs stabilitást biztosít, miközben a növények populációi ingadoznak. Ha egy invazív növényevő vagy növény belép a rendszerbe, az egyensúly felborul, és a diverzitás megváltozhat, vagy akár össze is omolhat.

Bizonyos szempontból könnyebb növényevő állatnak lenni, mint húsevőnek. A húsevő állatoknak meg kell találniuk és el kell kapniuk az általuk elfogyasztott állatokat, és néha az állatok, amelyeket meg akarnak enni, harcolnak ellenük. A növényevő állatoknak meg kell találniuk a növényeket, amelyeket meg akarnak enni, de nem kell elkapniuk őket. Sok növény védekezik valamilyen módon a növényevők ellen, például tüskékkel, toxinokkal (mérgekkel) vagy rossz ízzel. A világon sokkal több növényevő állat él, mint húsevő.

Növényevő állatok hatása a növényi sokféleségre

A növényevők növénydiverzitásra gyakorolt hatása a környezeti változások függvényében változik. A növényevők növelhetik vagy csökkenthetik a növényi sokféleséget.

Az emberek régebben úgy gondolták, hogy a növényevők a dominancia elkerülése révén növelik a növények sokféleségét. A domináns fajok hajlamosak arra, hogy kompetitív kizárásként kizárják az alárendelt fajokat. A dominancia változása által a növényi diverzitásra gyakorolt hatások azonban lehetnek előnyösek vagy negatívak. A növényevők valóban növelik a biológiai sokféleséget a domináns növényfajok fogyasztásával, de a növények ízletessége és minősége alapján az alárendelt fajokat is előnyben részesíthetik. A növényevők preferenciáján kívül a növényevők növénydiverzitásra gyakorolt hatását más tényezők, a védelmi trade-off elmélet, a ragadozó-zsákmány kölcsönhatás , valamint a környezet és a növényevők belső tulajdonságai is befolyásolják.

Az egyik módja annak, hogy a növények különbözhetnek a növényevőkkel szembeni érzékenységükben, a védekezéssel kapcsolatos kompromisszum. A védekezési kompromisszum elméletet általában az ökológiai egyenletesség fenntartásának alapvető elméletének tekintik. A növények az erőforrás-elosztás során kompromisszumos választ adhatnak, például a védekezés és a növekedés között. A növényevők elleni védekezés a növényi sokféleségen különböző helyzetekben változhat. Lehet semleges, káros vagy előnyös a növények fitneszére nézve. A védekezési kompromisszumok hiányában is képesek lehetnek a növényevők a növényi sokféleséget növelni, például a növényevők inkább az alárendelt fajokat részesítik előnyben, mint a domináns fajokat.

A ragadozó-zsákmány kölcsönhatás, különösen a "felülről lefelé" történő szabályozás. A ragadozó-zsákmány kölcsönhatás ösztönzi a ragadozó által preferált növényfajok alkalmazkodását. A "top-down" ökológiai szabályozás elmélete aránytalanul manipulálja a domináns fajok biomasszáját a diverzitás növelése érdekében. A növényevők növényre gyakorolt hatása univerzális, de mégis jelentősen különbözik az egyes helyeken, lehet pozitív vagy negatív.

Egy magas termelékenységű rendszerben a környezet megfelelő táplálékot és erőforrásokat biztosít a szervezet számára a növekedéshez. Az erőforrásokért versengő növényevőknek a növényre gyakorolt hatásai bonyolultabbak. A növényevők létezése növelheti a növényi diverzitást azáltal, hogy csökkenti a domináns fajok gyakoriságát, a fölösleges erőforrásokat pedig az alárendelt fajok használhatják fel. Ezért egy nagy termőképességű rendszerben a domináns növények közvetlen fogyasztása közvetve előnyös lehet a növényevőknek ellenálló és nem ízletes fajok számára. A kevésbé produktív rendszer azonban a tápanyag- és vízhiány miatt csak korlátozott mértékben képes eltartani a növényevő növényeket. A növényevés növeli a leginkább toleráns fajok bőségét, és csökkenti a kevésbé toleráns fajok létét, ami felgyorsítja a növények kihalását. A közepesen produktív rendszer néha alig van hosszú távú hatással a növényi sokféleségre. Mert a környezet biztosítja a különböző szervezetek stabil együttélését. Még akkor is, ha a növényevők némi zavart okoznak a közösségben. A rendszer még mindig képes visszaállni az eredeti állapotba.

A fény az egyik legfontosabb környezeti erőforrás a növényfajok számára. A fény elérhetőségéért folytatott verseny és a ragadozók elkerülése ugyanolyan fontos. A tápanyagok hozzáadásával még nagyobb verseny alakul ki a növényfajok között. A növényevők azonban pufferolhatják a diverzitás csökkenését. Különösen a nagy növényevők növelhetik a biológiai sokféleséget azáltal, hogy szelektíven kizárják a magas, domináns növényfajokat, és növelik a fény elérhetőségét.

A növényevők testmérete a növényevők és a növényi sokféleség közötti kölcsönhatás egyik fő oka, és a testméret magyarázza a növényevők és a növények közötti kölcsönhatáshoz kapcsolódó számos jelenséget. A kis testű növényevők kisebb valószínűséggel csökkentik a növényi diverzitást. Mivel a kis, nem ásó állatok nem okozhatnak sok zavart a növényben és a környezetben. A közepes méretű növényevők többnyire a domináns növényfajok elfogyasztásával vagy befolyásolásával növelik a növényi diverzitást, például a növényevő madarak, amelyek közvetlenül használhatják a domináns növényfajokat. Míg egyes növényevők a növényi konkurenciára gyakorolt közvetett hatások révén növelik a növényi sokféleséget. Egyes ásó állatok ebben a méretben helyi közösségi környezeti ingadozások. A növényfajok alkalmazkodása a ragadozók elkerülésére pedig szintén módosíthatja a növényzet szerkezetét és növelheti a diverzitást. A nagyobb növényevők gyakran növelik a növényi diverzitást. Használják a versenyben domináns növényfajokat, és szétszórják a magokat, és rendezetlenséget teremtenek a talajban. Emellett vizelethelyzetükkel a helyi növényeloszlást is módosítják, és megakadályozzák a fénykonkurenciát.

Ezért a növényevők növényi sokféleségre gyakorolt hatásának mechanizmusai bonyolultak. Általánosságban elmondható, hogy a növényevők létezése növeli a növényi sokféleséget. De a különböző környezeti tényezők függvényében változik, több tényező együttesen befolyásolja, hogy a növényevők hogyan befolyásolják a növényi sokféleséget.

ÁLLATOK VILÁGLISTÁJA

• tehén
• Kecske
• Lovak
• Szarvas
• Rhinoceros
• Gnú
• Juhok
• Leguána
• Nyúl
• Panda
• Koala
• Zsiráf
• oroszlán
• tigris
• imádkozó sáska

pókok vénusz légycsapda sasok baglyok baglyok sok bogárfaj cápák krokodil 6. osztály - biológia FEJEZET :-3- SZÁLAK A SZŐNYEGEKIG TÉMA - A SZÁLAK TÍPUSAI ÉS FORRÁSAI - JEGYZETEK 8. MODUL

Tanulási célok A tanuló képes lesz :- Különbséget tenni a szál, a fonal és a szövet között. Osztályozza a szálak típusait. A természetes és mesterséges szálak magyarázata példákkal. Válaszolni a következő kérdésekre

Mi az a rost? A rostot nyersanyagként határozzák meg, amely vékony és folyamatos szálak formájában áll rendelkezésre. Hányféle szál létezik? A szálakat két típusba sorolják: Természetes szálak - A természetes úton, növényekből és állatokból egyaránt nyert szálak. A természetes szálakra példa a pamut, a gyapjú és a selyem. Szintetikus szálak - Az iparban mesterségesen előállított szálak. Ezeket mesterséges vagy mesterséges szálaknak is nevezik. Szintetikus szálak például a műselyem, a nejlon, a poliészter stb. Nevezze meg a növény azon részét, amelyből a pamutszálakat nyerik! A gyapotot a gyapotnövény magjából nyerik. Mondjon példákat a természetes és a szintetikus szálakra A juta és a pamut a természetes szálak példái. A poliészter és a nejlon példák a szintetikus szálakra.

Kapcsolódó oldalak

• Húsevő