Delfin
A delfinek a cetfélék rendjébe tartozó emlősök. A fogas bálnák közé tartoznak. Általában a kisebb bálnák közé tartoznak. Legtöbbjük a sós vizű óceánokban él, de néhányuk a folyókban - vannak óceáni delfinek és folyami delfinek. A delfinek hossza 1,5 métertől 4 méterig terjed, de a legnagyobb delfin, a gyilkos bálna (vagy orca) akár 8 méter hosszú is lehet.
A delfin elnevezés az ógörög δελφίς (delphis) szóból származik, amely "méhvel rendelkező", mivel először úgy gondolták, hogy ez egy méhvel rendelkező hal. Ma már tudjuk, hogy emlős, méghozzá igen intelligens emlős. A delfinek levegőt lélegeznek. A delfinek orra a fejük tetején van, így a delfin könnyen tud lélegezni a víz felszínén. A delfinek bőre nem pikkelyes. Puha és sima. Ugyanakkor nagyon kemény, mivel sok izomzatuk van. A delfinek az echolokáció segítségével találják meg a táplálékukat.
A palackorrú delfin, a legismertebb delfinfajta.
Megjelenés
A palackorrú delfin bőre szürke, sima és gumiszerű.
Társadalmi úszók
A delfinek "csordákban" úsznak; a nagyon nagy csordát csordának nevezik. Nagyon szociálisak, és segítenek egymásnak a ragadozók elleni küzdelemben. A delfinek így harcoltak már cápák ellen. A nagy cápákat úgy tudják megölni, hogy ormányukkal és fejükkel újra és újra nekirontanak. Vigyáznak a kicsinyekre, amikor az anyáknak el kell hagyniuk borjaikat, hogy élelemre vadásszanak. A kicsinyeknek gyakrabban kell lélegezniük, mint a felnőtteknek, és a táplálék mélyebb vizekben lehet.
Habitat
A folyami delfinek négy fajából három édesvízi folyókban él. A La Plata delfin a sós vizű torkolatokban és az óceánban él. A vízszennyezés és az élőhely elvesztése veszélyt jelent egyes delfinekre, különösen a folyókban és torkolatokban élő delfinekre.
Sleep
A delfinek nem normális módon alszanak. Az agyuk két oldala van, amit alvásra használnak. Az egyik oldal alszik, míg a másik oldal ébren marad. Az egyik szemüket nyitva tartják, hogy alvás közben figyeljenek a ragadozókra. A delfinek körbe-körbe úsznak alvás közben is, a külső szemüket nyitva tartva, hogy figyeljenek a veszélyre.
A delfinek (és más cetfélék) a vízben alszanak. A cápák veszélyt jelentenek. A vízben alvás közben az állatok az alvás különböző szakaszain mennek keresztül. Alvás közben bizonyos viselkedési formákat mutatnak: időnként feljönnek a felszínre, hogy levegőt vegyenek, és az egyik szemük legtöbbször nyitva van. A részletek a különböző fajoknál vagy csoportoknál eltérőek. A ragadozók észlelése a nyilvánvaló funkciója ennek a viselkedésnek. Hasonló alkalmazkodást találunk az úszólábúaknál, például a fókáknál.
Érzékek
A delfinek agya méretét és fejlődését tekintve olyan, mint az emberi agy. A delfinek látása elfogadható. Tudnak figyelni egy dolgot a vízben, és színeket is látnak. Sötét helyeken is látnak.
A delfinek hallása jobb, mint a látásuk. A szemek mögött kis lyukak vannak, ezek a delfinek fülei. A delfinek a víz alatt is hallanak egy-egy hangot. Nagyon jól meg tudják ismerni a hang irányát.
Delfinek és emberek
Mitológia
A delfinek régóta szerepet játszanak az emberi kultúrában. A delfinek gyakran szerepelnek a görög mitológiában, és az ókori Görögországból számos olyan érme maradt fenn, amelyeken egy delfin hátán lovagló férfi, fiú vagy istenség látható. Az ókori görögök szívesen látták a delfineket; a hajó nyomában lovagló delfineket jó ómennek tartották. A hindu mitológiában a Gangesz-folyó delfinjét Gangesz istenségével, Gangesz Gangával hozzák kapcsolatba.
Konyha
A delfinhúst néhány országban fogyasztják, többek között [Japánban] és Peruban (ahol chancho marino, azaz "tengeri sertéshús" néven emlegetik). Japán talán a legismertebb és legvitatottabb példa, de a delfinevés nem annyira gyakori.
Delfin terápia
A delfinterápiát néha szellemi vagy fizikai fogyatékkal élőknél is alkalmazzák. Ez magában foglalja a kiképzett delfinekkel való érintkezést. Nincs egyetértés abban, hogy ez jobb-e, mint a szokásos kezelések. A tudósok továbbra is tanulmányozzák a delfinterápiát.
Delfinek freskója, Kr. e. 1600 körül, a krétai Knósszoszból.
Egy tányér delfin sashimi.
Taxonómia
Óceáni delfinek (Delphinidae)
Néhány példa:
- Delphinus nemzetség
- Delfin (Delphinus delphis)
- Tursiops nemzetség
- Palackorrú delfin (Tursiops truncatus)
- Orcinus nemzetség
- Orca (Orcinus orca)
- Feresa nemzetség
- Törpe gyilkos bálna Feresa attenuata
- Pseudorca nemzetség
- Hamis gyilkos bálna Pseudorca crassidens
- Globicephala nemzetség
- Hosszúszárnyú gőtebálna Globicephala melas
- Rövidszárnyú gémbálna Globicephala macrorhynchus
- Peponocephala nemzetség
- Dinnyefejűbálna Peponocephala electra
Folyami delfinek
- Amazonas-folyami delfin vagy Boto (Inia geoffrensis)
- Kínai folyami delfin vagy Baiji (Lipotes vexillifer) (valószínűleg kihalt)
- La Plata delfin (Pontoporia blainvillei)
- Dél-ázsiai folyami delfin Platanista gangetica
- Indus-folyami delfin (Platanista gangetica minor)
- Gangesz-folyami delfin (Platanista gangetica gangetica)
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a delfinek?
V: A delfinek a fogas bálnákhoz tartoznak, de a kisebb bálnák közé tartoznak.
K: Hol él a legtöbb delfin?
V: A legtöbb delfin a sós vizű óceánokban él, de néhányan a folyókban is.
K: Milyen méretűek a delfinek?
V: A delfinek hossza 1,5 métertől 4 méterig terjed, de a legnagyobb delfin, a gyilkos bálna akár 8 méter hosszú is lehet.
K: Élnek a delfinek csoportokban?
V: Igen, minden delfin csoportokban, úgynevezett "csordákban" él.
K: Mit esznek a delfinek?
V: A delfinek halat esznek, és csoportosan üldözik a halakat, hogy minél többet megegyenek belőlük.
K: Miért jelentenek veszélyt a delfinek a cápákra?
V: A delfinek segíthetnek egymásnak a ragadozók elleni küzdelemben, és képesek megölni a nagy cápákat azzal, hogy ormányukkal és fejükkel újra és újra nekirontanak.
K: Milyen veszélyek fenyegetik a delfineket?
V: A vízszennyezés és az élőhely elvesztése veszélyt jelent néhány delfinre, különösen a folyókban és torkolatokban élőkre.
