Theropodák (Theropoda): kétlábú dinoszauruszok és a madarak eredete

Theropodák: felfedezés a kétlábú dinoszauruszok és a madarak eredetéről — tollak, furcula, légcsontok és a 9300 élő madárfaj evolúciós kapcsolata.

A Theropodák ("állatlábúak") a kétlábú szauriszkusz dinoszauruszok egy csoportja.

Bár elsősorban húsevők voltak, számos theropoda csoportban kifejlődött a növény-, minden- és rovarevés.

A ma élő 9300 madárfaj képviseli őket, amelyek a felső jura idején a kis tollas coelurosaurusz dinoszauruszokból fejlődtek ki.

A theropodákat a madarakkal összekötő jellemzők közé tartozik a kétlábúság, a három lábujj, a furcula (kívánságcsont), a levegővel teli csontok, a tollak és a tojások költése.

Áttekintés és időtartam

A theropodák a Triász vége óta (kb. 230 millió évvel ezelőtt) egészen a kréta–paleogén kihalásig (kb. 66 millió évvel ezelőtt) jelentős szereplői voltak a szárazföldi ökoszisztémáknak. A nem madár eredetű theropodák nagy része a K–Pg kihalási eseményben tűnt el, míg egy vonaluk a madarak ma is jelenlévő csoportját adja.

Rendszertani fő csoportok

• Ceratosauria — korai, gyakran robusztus fogazatú theropodák.
• Tetanurae — hosszú farkú és erős lábakkal rendelkező formák; ide tartoznak a Tyrannosauroidea és a Megalosauroidea rokonságai.
• Coelurosauria — beleértve a tollas, kisebb testű formákat és a madarak őseit; itt találhatók a maniraptorok, amelyek közül néhányból a madarak kialakultak.

Testfelépítés és diagnosztikus jegyek

A theropodák általános jellemzői közé tartozik a járáshoz adaptált két láb, fejlett állkapocs fogakkal (bár a fogak elvesztése több csoportban is megjelent), valamint gyakran üreges, vékony csontok, amelyek a könnyebb testfelépítést szolgálták. Sok fajnál megfigyelhető az S-alakú nyak, jól fejlett karmok a kézen és lábon, valamint a három ujj végződéseinek elrendezése.

Tollak és a repülés evolúciója

A fosszíliákból ismertté vált, hogy a tollak nem kizárólag a repüléshez alakultak ki: kezdetben hőszigetelésre, jelölésre és udvarlásra szolgálhattak. A repülés képessége a madarak őseiben fokozatosan, többlépcsős módon alakult ki: a kifejezetten repülésre alkalmas szerkezetek (nagy, merev tollak, módosult karcsontozat, furcula) a már tollas, aktív életmódú coelurosauruszokból fejlődtek tovább.

Viselkedés, táplálkozás és szaporodás

A theropodák táplálkozása nagyon változatos volt: a tipikus ragadozó életmódtól kezdve (pl. nagyobb ragadozók) a kisebb, rovarevő és növényevőkig. A tojások költése, a fészeképítés és a szülői gondoskodás bizonyítékait több fosszília és fészeklelet is alátámasztja. Sok theropoda társas viselkedésre utaló csontleletet mutat (pl. csapatban élés vagy közös fészkelés).

Méret és elterjedés

A theropodák mérete rendkívül változó volt: a pár tucat centiméteres, könnyű testű fajoktól a több tonnás óriásokig (pl. a Tyrannosaurus rokonai). Világszerte megtalálhatók kövületeik, így kontinensektől függetlenül fontos tagjai voltak a földi élőhelyeknek.

Kövületek és kulcsfajok

A theropoda–madár kapcsolatot számos kulcsfosszília támasztja alá: a felső jura Archaeopteryx, a kréta korszakból származó tollas dromaeosauridák és a microraptor-szerű formák, valamint a különböző melanoszómák feltárása, amelyek a tollak színére utalnak. A fosszilis nyomok, például tolllenyomatok, tollak rögzülése a csontokon (quill knobs) és részletes csontmorfológiai hasonlóságok mind megerősítik az összeköttetést.

Kihalás és örökség

A kréta végi nagy kihalás során a nem madár theropodák többsége eltűnt; ugyanakkor a madarak leszármazottai átvészelték ezt az eseményt és utódaik ma is virulens csoportot alkotnak. A mai madarak (kb. 9300 faj) a theropodák biológiai örökségének közvetlen folytatói, ezért gyakran azt mondják: a madarak a mai napig élő theropodák.

Összefoglalva, a theropodák sokszínű, evolúciósan sikeres dinoszauruszcsoport voltak, amelyekből a madarak fejlődtek ki — ez a kapcsolat ma az paleontológia egyik legjobb példája arra, hogyan születhet új életmódbeli megoldás a már meglévő szervezeti alapokon.

Keresés betűvel