Saurischia – gyíkcsípőjű dinoszauruszok: theropodák és sauropodák röviden

Saurischia — gyíkcsípőjű dinoszauruszok: rövid áttekintés theropodákról és sauropodákról, evolúciójukról és a madarak származásáról tömören.

A Saurischia a dinoszauruszok két rendjének egyike. Harry Seeley 1888-ban a dinoszauruszokat két fő rendbe sorolta. A döntésében fontos szerepet játszott a gerincükhöz és medencéjükhöz kapcsolódó csípőszerkezet: csípőszerkezetük alapján különböztette meg a csoportokat. A Saurischiák ("gyík-csípőjűek") és az Ornithischiák ("madár-csípőjűek") csípőcsontjainak felépítése eltér egymástól — a szauriszkuszoknál a szeméremcsont (pubis) általában elölre mutat, míg az ornitiszkuszoknál többnyire hátrafelé vagy párhuzamosan helyezkedik el az ülőcsonttal (ischium).

Felépítés és jellemzők

A szauriszkusz dinoszauruszok csípője a gerinccel és a hátsó végtagok izomzatával együtt alakult ki úgy, hogy elsősorban a hatékony mozgást és nagy testméretek megtartását szolgálja. A csoport rendkívül változatos: magába foglal könnyebb, két lábon járó formákat és hatalmas, négy lábon járó növényevők rendet is. A különböző csoportok morfológiája eltérő életmódra és táplálkozásra utal.

Fő csoportok

A Saurischia két fő alcsoportra osztható:

• Theropodák: általában két lábon járó, többségében húsevő formák; ide tartoznak a tipikus ragadozó dinoszauruszok (theropodák) és belőlük fejlődött ki a madarak csoportja is. A theropodák között találunk apró, fürge ragadozókat, de nagy testű fajtákat is. Egyes theropodák (pl. terizinoszauruszok) más étrendet fejlesztettek ki, és részben növényevők vagy mindenevők lehettek.
• Szauropodák és szauropodomorfok: jellegzetes, hosszú nyakkal és farokkal rendelkező, nagyméretű növényevők — a legismertebbek közé tartozik a Diplodocus és a Brachiosaurus. Ezek a formák többnyire négy lábon jártak, testük hatalmas volt, és különleges táplálkozási és emésztési megoldásokat fejlesztettek ki a nagy mennyiségű növényi táplálék feldolgozására.

Evolúció, elterjedés és időtartam

A szauriszkuszok a triász időszak késői szakaszában jelentek meg, és a dinoszauruszok többségének ősét adták. Testméretük a néhány kilogrammos theropodáktól a több tíz vagy akár száz tonnás szauropodákig terjedt. Fosszilis maradványaik a világ szinte minden kontinensén előkerültek, ami széles körű elterjedésre utal.

A madarak a theropoda dinoszauruszok egy csoportjának közvetlen leszármazottai, így a modern rendszertanban a mai madarak is a szauriszkusz dinoszauruszok egyik leszármazott vonalát képviselik — vagyis a Saurischia csoportjának egy továbbélő ágát.

Fontos tudományos megjegyzések

A dinoszauruszok rendszertana folyamatosan fejlődik. Az elmúlt évtizedekben felmerült alternatív osztályozási javaslatok (például az Ornithoscelida elmélete) átrendezhették a csoportok közötti kapcsolatokat: egyes modern elemzések a theropodákat és az ornitiszkuszokat közvetlenebb rokonságba helyezik, míg mások a hagyományos Seeley-féle felosztást támasztják alá. Ez a vita a fosszíliák új felfedezéseivel és a kladisztikai módszerek fejlődésével tovább finomodhat.

Miért fontosak a szauriszkuszok?

A Saurischia rend tagjai kulcsszerepet játszanak a dinoszauruszok evolúciójának és a középidő ökoszisztémáinak megértésében. A theropodákból származó madarak fennmaradása miatt a szauriszkuszok közvetetten ma is jelen vannak bolygónkon, míg a hatalmas szauropodák a földtörténeti múlt lenyűgöző példái a gigantizmus evolúciójának.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a szaurischia?

K: Ki osztályozta a dinoszauruszokat két fő rendbe?

K: Miért sorolták a dinoszauruszokat különböző rendekbe?

K: Mi a dinoszauruszok két rendje?

K: Mely dinoszauruszok számítanak Saurischiainak?

K: A madarak is a szauriszkuszok közé tartoznak?

K: Mi a különbség a Saurischianok és az Ornithischianok között?

Keresés betűvel