A Jehol biota magában foglalja Északkelet-Kína összes élő szervezetét — az ökoszisztémát - mintegy 133–120 millió évvel ezelőtt (mya). Ez az alsó kréta kori ökoszisztéma legismertebb fosszíliái a ~125–121 mya közötti időszakból származó Yixian Formációból és a Jiufotang Formációból kerültek elő, de egyes kutatók úgy vélik, hogy a észak-koreai Sinuiju-sorozat is a Jehol-biotához tartozó maradványokat tartalmazhat.
Környezeti jellemzők
Az alsó-kréta időszak lokalitásainak ökoszisztémáját elsősorban vizes élőhelyek és számos tó uralták: ezek nem folyamok, delták vagy tengeri élőhelyek. A klíma mérsékelt volt, a csapadék pedig szezonálisan változott — váltakoztak a félszáraz és mezikus körülmények. A tájat időről időre megszakították a nyugatra fekvő vulkánok hamukitörései, amelyek szabályosabb rétegsorokat, hamu- és tufabevonatokat hoztak létre a tavak körül.
Megőrződés és taphonómia
A Jehol-biotát különösen értékessé teszi, hogy a fosszíliák rendkívül jó állapotban maradtak fenn: gyakran megőrződnek a puha szövetek lenyomatai, tollazat vagy akár melanoszómák részletei is. Ennek oka a gyors hamusüledékkel való fedés és a tavak anoxikus (oxigénszegény) aljzata volt, amelyek lassították a bomlást és megakadályozták a széles körű szétfogyatkozást. Az ilyen kiváló megőrzést szakirodalmi kifejezéssel gyakran Lagerstätte-ként említik.
Jelentőség a paleontológiában
A Jehol-biotának kiemelkedő szerepe van a dinoszauruszok és a madarak evolúciójának megértésében. A területről előkerült leletek megerősítették, hogy a tollak nemcsak a madarakra jellemzők, hanem számos theropoda dinoszauruszon is megvoltak, ami fontos bizonyíték a tollak eredetének és funkcióinak vizsgálatához (például szigetelés, jelölés, repülés előtti jellegzetességek). Emellett a Jehol-adatok hozzájárultak az emlősök, halak, kétéltűek, hüllők és rovarok korai krétakori diverzitásának feltárásához.
Jellegzetes fosszíliák (példák)
- Tollas theropodok: Sinosauropteryx, Caudipteryx, többféle microraptorid (pl. Microraptor) — tollas dinoszauruszok, amelyek fontosak a tollak eredetének megértéséhez.
- Kora madarak: Confuciusornis és más korai avialanok — részben fejlett repülési struktúrákkal és különböző jellegzetes csontváz-sajátosságokkal.
- Emlősök: több apró emlősfaj, amelyek betekintést adnak az emlősök korai ökológiájába és morfológiájába.
- Halak, kétéltűek és hüllők: gazdag halfauna, békák, kétéltűek, valamint krokodiliformák és más hüllők.
- Rovarok és növényzet: kiválóan megőrződött rovarlárvák, ízeltlábúak és részletes növénymaradványok (levelek, magvak, pollenek), amelyek segítenek a paleoökológiai rekonstrukciókban.
- Pteroszauruszok: repülő hüllők maradványai is előkerültek a formációkból.
Történeti és terminológiai megjegyzés
A Jehol név Északkelet-Kína történelmi földrajzi elnevezéséből ered; a kifejezést a régióra az 1933–1946 közötti japán megszállás idején kezdték használni a tudományos irodalomban, innen terjedt el a paleontológiai szóhasználatban is. A pontos korrelációk és a formációk közötti rétegsorok részletei a mai napig tárgyai kutatásoknak és vitáknak (időskála finomítása, helyi tagolás), de a Jehol-biotáról szóló leletek egyértelműen alapvető forrást jelentenek a korai kréta ökoszisztémák megismeréséhez.
A jeholi biota különösen figyelemre méltó a sokféle fosszília és az egyes fajokból előkerült nagyszámú egyed miatt: ezek a gazdag, részletes lelettömegek lehetővé teszik a fajon belüli változatosság, ontogenetikai (életkori) változások és ökológiai kapcsolatok vizsgálatát is.
