Compsognathus – kis jurai húsevő dinoszaurusz: leírás és tények
Compsognathus: a kis jurai húsevő dinoszaurusz részletes leírása és izgalmas tények — fosszíliák, méretek, táplálkozás és felfedezések.
A Compsognathus egy kis húsevő theropoda dinoszaurusz volt a jura időszak végéről, 144 millió évvel ezelőttről. Körülbelül egy méter hosszú volt, két lábon futott, és hosszú farkát használta az egyensúly megtartására. A Compsognathus a Compsognathidae családba sorolt kisméretű theropodák közé tartozik; testsúlyára becslések szerint nagyjából 0,5–3 kg közötti értékeket adnak meg a különböző példányok és életkori különbségek függvényében. Bár a Compsognathus fosszíliáin nincs egyértelmű bizonyíték tollakra, rokon nemű kis theropodák (például a kínai Sinosauropteryx) tollszerű filceket őriztek meg, ezért sok paleontológus szerint lehetséges, hogy a Compsognathusnak is voltak egyszerű, szőrnemű köntösei.
A Compsognathus két majdnem teljes példányról ismert, az egyik Németországból (89 cm / 35 in hosszú), a másik Franciaországból (125 cm / 49 in hosszú). A német példányt a bajorországi Solnhofen mészkőben találták több mint 150 évvel ezelőtt; ez a kőzetvilág híres a rendkívül finom szemcséjű litografikus mészköveiről, amelyek kiváló részletességgel őriznek meg kisebb gerinceseket és puha szöveti lenyomatokat is. A Compsognathus első leírása a 19. század közepén történt, és a német példány fontos szerepet játszott a kisméretű theropodák megismerésében.
A nagyobb francia példányt (MNHN CNJ 79) 1972-ben fedezték fel a délkelet-franciaországi Nizza közelében található portlandi mészkőben. Bár eredetileg Compsognathus corallestris néven külön fajként írták le, mások azóta átnevezték a Compsognathus longipes egy másik példányává. A két példány közötti méret- és morfológiai különbségek vitát váltottak ki arról, hogy a különbségek fajok közti eltérést, egyedi variabilitást vagy éppen életkori (juvenilis vs. felnőtt) különbségeket tükröznek-e; a rendszertani viták a mai napig nem teljesen zárultak le.
Azon kevés dinoszauruszok egyike, amelyek táplálkozását biztosan ismerjük: mindkét példány hasában kis, mozgékony gyíkok maradványai maradtak fenn. Ezek a lenyomatok közvetlen bizonyítékot adnak arra, hogy a Compsognathus kisebb gerincesekre vadászott vagy azokat elfogyasztotta — valószínűleg rágcsáló- vagy rovarméretű zsákmányokon kívül alkalmi kisgyíkokkal is táplálkozott. A gyomortartalom megőrződése ritka és különösen értékes adat a paleobiológiában, mert közvetlenül megmutatja az adott példány táplálkozási szokásait.
Anatómiai sajátosságok
A Compsognathus karcsú, könnyű testfelépítésű volt: hosszú hát- és farkövet, rövid előkezeket és arányosan nagy hátsó lábakat viselt, amelyek gyors futásra utalnak. A vékony, hegyes fogak alkalmasak voltak apró zsákmány megragadására és széttépésére. A kéz háromujjas, kapó jellegű, a hosszú fark pedig stabilizátorként szolgált erőteljes hátsó lábmunkánál.
Élőhely és ökológia
A két fosszília megtalálási helye (Solnhofen és a déli francia portlandi mészkő) sekély tengeri lagúnákhoz, part menti környezetekhez kötődő képződményekből származik. Ezek a területek szigetekkel, lagúnákkal és meleg, sekély tengerekkel jellemezhetők voltak, ahol a szárazföldi és parti élőlények – köztük kis dinoszauruszok, gyíkok, tengeri gerinctelenek és repülő őshüllők – együtt fordultak elő.
Felfedezés, rendszertani szerep és kulturális hatás
- Felfedezés: A német Compsognathus példány a 19. század közepén került elő és fontos korai bizonyítéka annak, hogy léteztek kis, gyors, két lábon járó theropodák.
- Rendszertan: A Compsognathus a Compsognathidae család tipikus képviselője; a család tagjai kis méretű, húsevő theropodák, amelyek a madarakkal rokonságot mutató vonásokkal rendelkeznek.
- Kulturális hatás: A Compsognathus népszerűvé vált a tudományos ismeretterjesztésben és a populáris kultúrában (például filmekben és könyvekben gyakran jelenik meg „compy” formában). A megjelenítések azonban néha eltúlozzák a viselkedést (például csapatvadászatok) vagy a méretet a filmes adaptációkban.
Paleobiológiai következtetések
A fosszíliaanyag kombinálva a csontváz morfológiájával azt sugallja, hogy a Compsognathus gyors, fürge ragadozó lehetett, amely kis gerinceseket és talán nagyobb ízeltlábúakat zsákmányolt. A leletek hozzájárulnak a korai theropodák viselkedésének és ökológiájának megértéséhez, és fontosak a madárszerű jellemzők eredetének vizsgálatában is.
Összességében a Compsognathus jó példája annak, hogyan szolgálhatnak a kiváló állapotban megőrzött példányok közvetlen bizonyítékokkal a régmúlt élővilágáról, és hogyan segítenek finomítani a dinoszauruszok életmódjára, megjelenésére és rendszertani helyére vonatkozó elképzeléseinket.
Franz Nopcsa 1903-as illusztrációja a német példány gyomortartalmát mutatja.
Egy csontváz rekonstrukciója, Museum of Ancient Life - Thanksgiving Point, Lehi, Utah A modellt Bruce J. Mohn faragta.
Történelmi jelentőség
Thomas Henry Huxley ("Darwin buldogja"), aki összehasonlító anatómus volt, közel 150 évvel ezelőtt tanulmányt készített róla. Az első fosszilis madarat, az Archaeopteryxet hasonlította össze a Compsognathusszal. Ezt a két fosszíliát ugyanabban a kőzetben találták: Solnhofeni mészkő Bajorországban, Németországban. A rétegek a jura végéről származnak, körülbelül 144 millió évvel ezelőttről. Huxley kimutatta, hogy a kettő szinte teljesen azonos, kivéve az Archaeopteryx elülső végtagjait és tollát. Kimutatta a madarak és a hüllők alapvető rokonságát, amit Sauropsida néven egyesített. Huxley arra a következtetésre jutott, hogy a madarak a kis húsevő dinoszauruszokból fejlődtek ki.
Diéta
A német példány mellüregében talált gyík maradványok azt mutatják, hogy a Compsognathus kis gerincesekkel táplálkozott. Marsh, aki 1881-ben megvizsgálta a példányt, úgy gondolta, hogy ez a Compsognathus hasüregében lévő kis csontváz embrió, de 1903-ban Franz Nopcsa arra a következtetésre jutott, hogy ez egy gyík. Ostrom a maradványokat a Bavarisaurus nemzetségbe tartozó gyíkként azonosította, amelyből arra következtetett, hogy hosszú farka és végtagjainak arányai miatt gyors és fürge futó volt. Ez pedig arra engedett következtetni, hogy ragadozóinak, a Compsognathusoknak éles látással kellett rendelkezniük, és képesek voltak gyorsan felgyorsulni és lehagyni a gyíkot. A Bavarisaurus egy darabból áll, ami arra utal, hogy a Compsognathus egészben nyelte le zsákmányát. A francia példány gyomortartalma azonosítatlan gyíkokból vagy sphenodontidákból áll.
Méret
A Comsognathust egykor a legkisebb dinoszaurusznak tartották. Ha azonban feltételezzük, hogy a kisebb példány egy fiatalkorú volt, akkor léteznek más, valamivel kisebb fajok is. A legkisebb dinoszaurusz valószínűleg az Anchiornis; további jelöltek a következők: Micropachycephalosaurus; Caenagnathasia; Microraptor; és Parvicursor.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Compsognathus?
V: A Compsognathus egy kis húsevő theropoda dinoszaurusz volt.
K: Mikor létezett a Compsognathus?
V: A Compsognathus a jura időszak végén, 144 millió évvel ezelőtt létezett.
K: Milyen hosszú volt a Compsognathus?
V: A Compsognathus körülbelül egy méter hosszú volt.
K: Hogyan mozgott a Compsognathus?
V: A Compsognathus két lábon futott, és hosszú farkát használta az egyensúly megtartására.
K: Hol találták meg a Compsognathus két majdnem teljes példányát?
V: Az egyik példányt Németországban, a másikat Franciaországban találták.
K: Milyen volt a Compsognathus étrendje?
V: A Compsognathus étrendje kis, mozgékony gyíkokból állt, amelyeket mindkét példány hasában megtaláltak.
K: A Compsognathus volt a legkisebb dinoszaurusz a Földön?
V: Igen, a Compsognathus volt egykor a legkisebb dinoszaurusz a Földön, de ez a cím most a Micropachycephalosaurusé.
Keres